Az előrelépések tükrözése mellett az eredmények azt is mutatják, hogy a fejlődés üteme lassul. Ezért mind az Európai Unió, mind az egyes országok szintjén el kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek gátolják az uniós tagállamokat a digitális lehetőségek kiaknázásában.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök kijelentette: „Egyre több ember, vállalkozás és közszolgáltatás él a digitális technológiák kínálta lehetőségekkel. Azonban még mindig gyakran ütköznek akadályokba, például nincs mindenhol gyors internet, a határon túlról is elérhető e-kormányzati portál, vagy nehézkes a határokon átnyúló adás-vétel. Ezen változtatni kell. Ezért hoztuk létre a digitális egységes piaci stratégiát. A stratégia szellemében előterjesztett első javaslatok célja az elektronikus kereskedelem és az összekapcsoltság támogatása. Még az idén előterjesztjük további javaslatainkat, és remélem, a tagállamok nem késlekednek majd az elfogadásukkal. A javaslatok ugyanis digitális teljesítményük és gazdaságuk javításához járulnak hozzá.”

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos véleménye: „Az EU-ban van fejlődés, de lassú. Nem ülhetünk a babérjainkon. Tennünk kell azért, hogy utolérjük Japánt, az USA-t és Dél-Koreát. A ma ismertetett mutatók alapján májusra konkrét javaslatokat fogunk tenni az uniós tagállamoknak a teljesítményük javítása céljából. Ez a digitális egységes piacra irányuló munkával ötvözve, elegendő lendületet fog adni az egész uniónak és az egyes tagállamoknak is ahhoz, hogy a következő években még jobban teljesítsenek.”

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) szerinti helyzet:

Az EU-ban javul a helyzet, de lassan: az EU egészének pontszáma 0,52/1, ami javulást jelez a tavalyi 0,5-es értékhez képest. Svédország kivételével minden ország pontszáma emelkedett.

  • A legjobb eredményeket Dánia, Hollandia, Svédország és Finnország érte el.
  • A fejlődés Hollandiában, Észtországban, Németországban, Máltán, Ausztriában és Portugáliában a legerőteljesebb, ezek a legdinamikusabb, az élmezőnybe tartozó országok. Az egyes országok teljesítménye részletesebben az országprofilok és ezen összefoglaló segítségével tekinthető át.

A

  • A világ élvonalába tartozáshoz szükséges lépések: az idén először a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az Európai Unió hogyan teljesít a világ egyes legfejlettebb digitális társadalmaihoz (Japán, USA, Dél-Korea) képest. A digitális teljesítményt jelző új nemzetközi mutatóról szóló jelentés teljes terjedelmében csak 2016. március közepére lesz elérhető, de már az előzetes eredmények is arra engednek következtetni, hogy az EU legjobban teljesítő országai világszinten is a digitális fejlettség élvonalába tartoznak. Az EU egészét nézve azonban sokat kell még tenni a világelsőkhöz való felzárkózás érdekében. Erről részletesebben ezen az adatlapon olvashat.
  • Jobb az összekapcsoltság, de hosszú távon nem kielégítő: a tavalyi 62%-hoz képest idén már az európai háztartások 71%-ának van nagysebességű (legalább 30 Mb/s) szélessávú internethozzáférése. 2020-ra akár teljes lehet a lefedettség. A mobil szélessávú előfizetések száma gyorsan emelkedik, 2014-ben 100 európaiból 64-nek volt ilyen előfizetése, arányuk mára 75%-ra emelkedett. Az EU-nak azonban fel kell készülnie a jövőben várható igények kielégítésére, valamint a következő generációs (5G) hálózatok kiépítésére is. Ezért a Bizottság az év végéig megvizsgálja az uniós távközlési szabályokat abból a szempontból, hogy meg tudnak-e felelni a várható műszaki és piaci kihívásoknak.
  • A digitális készségeket is fejleszteni kell: miközben a tudományos, műszaki és matematikai pályát választók száma enyhén emelkedik az EU-ban, aközben az európaiak csaknem fele (45%) nem képes még az egyszerű digitális funkciók használatára sem (levelezőfiók és szerkesztőprogramok használata, új készülékek telepítése). A Bizottság az év hátralévő részében a készségekre vonatkozó új európai menetrend keretében tervez foglalkozni a digitális készségekkel és ismeretterjesztéssel.
  • A kisebb vállalkozások nem élnek az elektronikus kereskedelem lehetőségével: Az európai internethasználók 65%-a szokott a neten vásárolni, ennek ellenére a kis- és középvállalkozásoknak csak 16%-a él az online piac lehetőségével, és ezeknek is csak a fele (7,5%) bonyolít határkeresztező forgalmat. Erre figyelemmel a Bizottság tavaly decemberben javaslatokat tett olyan digitális szerződésekre vonatkozóan (lásd: közlemény), amelyek révén javítható az online vásárlók védelme, és ezáltal előmozdítható az online eladások növekedése. A Bizottság májusban szeretné előterjeszteni azt a jogalkotási csomagot, amely tovább erősítené az elektronikus kereskedelem helyzetét. A csomag intézkedései közül egyesek az indokoltatlan földrajzi korlátozásokkal foglalkoznak, mások a határokon átnyúló csomagszállítási piacok átláthatóságát és a fogyasztóvédelem nemzetközi végrehajtását hivatottak javítani.
  • Több közérdekű szolgáltatás érhető el online, de kihasználtságuk csekély:A mutatók alapján a közhivatalok egyre több szolgáltatást kínálnak az interneten keresztül (például bejelenthető interneten a lakóhely-változtatás, a gyermek születése vagy más fontos esemény). Ennek ellenére nem nő azon felhasználók aránya (32%), akik igénybe is veszik a hivatali ügyintézés e módját.

Mi a DESI?

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) online eszköz, amellyel mérhetők az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményei. A digitális szakpolitika aktuális helyzetét jellemző különböző mutatókat ötvöz.

A digitális egységes piaccal foglalkozó weboldal (#DigitalSingleMarket)

Andrus Ansip, az egységes digitális piacért felelős alelnök honlapja (@Ansip_EU)

Günther H. Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos weboldala (@GOettingerEU)