Az autoriter vezetők kezdeti népszerűsége elodázhatja az ellenállás kibontakozását, de pontosan ez az az időszak, amikor a legtöbb kárt lehet okozni – írja Robert Benson, a Központ az Amerikai Progresszióért elnevezésű washingtoni elemző műhely nemzetközi politikai igazgatója a Politico című brüsszeli portálon megjelent véleménycikkében, amely azt taglalja, milyen tanulságokkal szolgálhat ebben a tekintetben Európa az Egyesült Államok számára.
A szerző kifejti, hogy az autoriter politikusokat gyakran a közharag hulláma segíti hatalomra. Kezdeti népszerűségük miatt az ellenállás kockázatosnak, sőt még antidemokratikusnak is látszhat, holott minél tovább haboznak a szembenállók, annál súlyosabb veszteség éri a demokráciát. Benson szerint létezik ugyan egy rövid időablak a cselekvés számára, mielőtt a leendő autoriter vezetés megszilárdítja hatalmát, de ez az ablak hamarabb zárul, mint ahogy azt a legtöbben érzékelik. Emellett azt is látni kell, hogy a tömeges mozgósítás önmagában nem elég, hanem amellett valódi intézményes ellenlépés is szükséges.
Magyarországon például – írja a Politico vendégkommentátora – az Orbán Viktor miniszterelnök által vezetett Fidesz folyamatosan kiüresítette az ország demokratikus intézményeit, foglyul ejtette a bíróságokat, a médiát és az egyetemeket, miközben az ellenzék hezitált. A magyar ellenzéki politikusok most elismerik, hogy túl lassan léptek – írja Benson, anélkül azonban, hogy konkretizálná, melyik magyar ellenzéki politikustól hallott vagy olvasott ilyen értelmű önkritikus kijelentést.
Részleges ellenpéldaként Törökországot hozza fel, abban az értelemben, hogy ott tömegtiltakozások jelezték az ellenállást, de hozzáteszi, hogy ez sem feltétlenül elegendő az autoriter berendezkedés felé való sodródás megállításához – legalábbis akkor semmiképpen sem, ha az ilyen hatalmas tömeges tiltakozás elszigetelt marad, miként történt az 2013-ban a Gezi parki tüntetés esetében, amikor azt sem tudta megakadályozni, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök konszolidálja a hatalmát.
Amint az autoriter erők elfoglalják az intézményeket, megváltoznak a játékszabályok, az ellenállás nehezebbé és sokkal veszélyesebbé válik – állapítja meg Robert Benson.
Ami most, évekkel később Törökországban tapasztalható, az megfogalmazása szerint az autoriter végjáték: Ekrem İmamoğlunak, Isztambul polgármesterének, Erdoğan legnagyobb riválisának a letartóztatása új mérföldkő az ország hanyatlása tekintetében. Kitér a szerző Szerbiára is, ahol az elmúlt hónapokban utcára vonultak a polgárok, hogy kihívást intézzenek Aleksandar Vučić uralma ellen, de a sokéves tétlenség és az ellenzék szétforgácsoltsága Belgrádban is lehetővé tette az államfőnek, hogy szorosabbra fogja a gyeplőt.
Az amerikai elemző olyan ellenpéldákat is hoz, amelyek azt mutatják, hogyan lehet eredményes a mozgósítás: 2018-ban Szlovákiában Ján Kuciak újságíró meggyilkolása nyomán a tömegtüntetések kikényszerítették a miniszterelnök lemondását, Guatemalában 2015-ben a tüntetésekkel sikerült elérni, hogy megfosszák a korrupt elnököt a mentelmi jogától, és ennek nyomán lemondjon, 2017-ben pedig Romániában voltak eredményesek azok a tömegtüntetések, amelyek a korrupcióellenes jogszabályok felvizezési kísérletével szálltak szembe. A szerző szerint ezekben az esetekben a siker annak volt köszönhető, hogy a közfelháborodást az elitből történő dezertálások is kísérték, ami már elég nyomást tudott kifejteni az intézményekre.
Robert Benson szerint Amerikában is minden eszközt meg kell ragadni, minden intézményes lehetőséggel élni kell az autoriter törekvésekkel szemben, mielőtt túl késő lenne, és megváltoznának a játékszabályok.
A német Handelsblatt grafikonokkal illusztrált, terjedelmes írásban mutatja ki, hogy immár nem Németország az első számú migrációs célpont az uniós országok között. A változás februárban következett be, amikor is Franciaországban 13 080, Spanyolországban 12 975, Németországban pedig 12 775 menedékkérelmet nyújtottak be. A Németországba érkezők száma a 2015-i első nagy roham után 2021-ben ismét emelkedni kezdett, tavaly azonban már 30 százalékkal kevesebb volt, mint az előző esztendőben. A csökkenő trend egyik oka a Handelsblatt szerint a szíriai hatalomváltás.
A lap ismerteti Hans-Eckhard Sommernek, a Német Migrációs és Menekültügyi Hivatal vezetőjének a véleményét, aki szerint a csökkenés fő oka, hogy Szerbia 2023 novemberében gyakorlatilag lezárta a Magyarország felé vezető menekült-útvonalat. Hogy ez mennyire marad így tartósan, egyelőre nyitott kérdés a német illetékes szerint.