Mint a mai ünnepélyes átadón az MTA elnöke rámutatott: a domus szó egyaránt jelent tartózkodási helyet, otthont, de hajlékot hazát, házat és családot. Pálinkás József a sokrétű üzenet további tartalmaként a „bölcselkedés iskoláját” is megjelölte, utalva arra, hogy az MTA Domus Hungarica Vendégháza otthont, helyet és közösséget kínál a határon túli magyar tudósoknak. Szívesen látott vendégek, ha Magyarországon akarnak magyar nyelvű és tárgyú tudományos munkát végezni és ösztöndíjban is részesülhetnek – mondta az MTA-elnök.

Az építészeti és gépészeti munkákon kívül a vendégszobák, a recepció, a tető és a homlokzat is megújult, a helyiségeket bebútorozták. Valamivel több, mint három hónap alatt sikerült renoválni 250 millió forintból a zuglói, Abonyi utcai patinás épületet, amely 36 vendégszobával, közösségi helyiségekkel, könyvtárral, konferenciateremmel és parányi parkkal várja az ifjabb és kevésbé ifjú, határon túli magyar kutatókat. E tudós közösségnek a rendszerváltozás előtt nem szenteltek kiemelt figyelmet, ám immár csaknem két évtizede az Akadémia fontos feladatának tekinti a magyar tudományosság határokat nem ismerő összefogását. Ezen munkálkodik 1996 óta a „magyar tudományosság külföldön elnöki bizottság”, és ezt szolgálják azok az ösztöndíj-rendszerek, amelyekkel „lendületben” lehet tartani a külhoni magyar tudósokat és kutatásokat. „A Domus-program keretében a kisebbségi anyanyelvi közösségekben, illetve a szórványban, diaszpórábanélő magyarkutatók közül évente 110-en, a magyar témájú kutatásokat folytatók közül 170-en nyernek el pályázat révén támogatást. Az intézményi működésre fordítható forrásokkal együtt az MTA így évente összesen mintegy 130 millió forinttal járul hozzá a magyar kutatók közötti kapcsolatok erősítéséhez” – fejtegette Pálinkás József.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény 2009 óta az intézmény közfeladatává tette a külföldön élő, magyar nyelvű és tárgyú tudományos kutatások művelőivel való kapcsolattartást, a határon túli magyar tudományosság támogatását. Az Akadémia csökkentette a határon túli programok és a támogatási keretek adminisztrációjára fordított költségeket, s így az eddiginél több pénz jut a tényleges kutatásokra. A hazai tudományosság első számú szervezete megújította az illetékes szakmai javaslattevő és döntéshozó testületeket, kialakította a programokban részt vevő bizottságok és kuratóriumok rendszerét, és kialakította a Domus-pályázatok digitalizált formáját.

Az átadási ünnepségen az Aura Musicale barokk kamaraegyüttes koncertet adott – és egyúttal ízelítőt is a program alapján végzett kutatások eredményéből. Műsorában szerepelt ugyanis egy ismeretlen szerző szimfóniája is, amelyet Sopronban fedezett fel magyarországi kutatásai során a Domus-ösztöndíjas Leidemann Sylvia, Argentínában élő, harmadik generációs magyar zenetudós.