Győrbíró Lászlónak, az NMHH idén nyugdíjba vonuló azonosító-gazdálkodási szakemberének a nevéhez fűződik a többi között számos új, rövid telefonszám bevezetése és a számhordozási tudakozó kidolgozása, Somogyi András hírközlési szakértő – más kiemelkedő eredmények mellett – az első magyar műholdas közvetítőlánc 8 GHz-es mikrohullámú hírközlő rendszerének kialakításában szerzett elévülhetetlen érdemeket.
A győri hírközlési szimpóziumon érdeklődők százai előtt szakmai tájékoztatás hangzott el a dolgok internete és a gépek közötti kommunikáció spektrumigénye témájában. Bartolits István, a hatóság technológiaelemző főosztályának vezetője és egyben az egyik tavalyi Magyar Endre-emlékérmes díjazott a dolgok internetének az adatközpontok fejlődésére gyakorolt hatását vizsgálta.
Győrbíró László vezetésével a múlt nyolc évben a számozás és a számhordozás szabályozása és az azonosító-gazdálkodás területén fontos eredmények születtek a hírközlési hatóságnál. Új, rövid számtartományok nyíltak az adománygyűjtésre, a lelkisegély-szolgálatokra és az emelt díjas szolgáltatásokra. Működik az egyetemes tudakozó 11800-as hívószáma; 12-jegyű számokat rendszeresített az NMHH nevében a gépek közötti kommunikációra. Rövidült a számhordozás időtartama, és létrejött a számhordozottság-tudakozó az NMHH honlapján.
A győri egyetemen végzett szakember szakmai pályáját a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóságánál kezdte, majd a Matávnál folytatta a Posta Kísérleti Intézetben. 2008-tól az NHH, illetve az NMHH azonosító-gazdálkodásának volt vezetője; az idén vonul vissza a hivatali munkavégzéstől.
Somogyi András részt vett a hírközlés európai uniós szabályozásának és a hírközlési törvényeknek, valamint a végrehajtási rendeleteknek a kidolgozásában. Az EU hírközlési keretszabályozásán alapuló piacelemzéseket végzett, és része volt a referenciaajánlatok alapelveinek megalkotásában. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, doktori címét a mikrohullámú rádió-berendezések félvezető szakmérnöki tagozatán szerezte. Szakmai pályája az Orion Rádió- és Villamossági Vállalatnál indult. 1967-ben az Orion mikrohullámú fejlesztési osztályának vezetője, majd 1975-től főkonstruktőr lett. 1977-ben részt vett az első magyar műholdas közvetítőlánc 8 GHz-es mikrohullámú hírközlő rendszerének kialakításában, 1991-ben az Orion fejlesztési mérnökeként ment nyugdíjba, 1998-ban tagja lett a Hírközlési Főfelügyelet Nemzetközi Igazgatóságának, 2001–03 között pedig a Hírközlési Döntőbizottság tagja volt. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa.
Dr. Magyari Endre (1900–68) a hazai rádiózás egyik megszervezője. Gépészmérnöki oklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte meg. Ezt követően a Posta Kísérleti Állomáson helyezkedett el, ahol elsőként tervezett nagy teljesítményű rádiótelefon-adót. Tervei alapján valósult meg az 1 kW-os csepeli adóállomás. 1923-ban üzembe helyezte a posta által vásárolt 250 W-os Huth-adókat. Hamarosan a Gyáli úti épületből folytatódtak a kísérleti adások, ahol a „kísérleti stúdió” a híres bútorszállító kocsi volt. Nevéhez fűződik a hazai műsorsugárzás megkezdése. Rendkívül gazdag írói tevékenykedését sok könyv és cikk örökítette át az utókornak. Az 1940-es évek közepén javaslatára a „gyengeáramú elektrotechnika” szót helyesbítették a lényeget jobban kifejező „híradástechnikára”, illetve „távközlés-technikára”.
Május 17. a távközlés világnapja, melyet 1968 óta tartanak annak emlékére, hogy 1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távíró Egyesület (International Telegraph Union) alapító okmányát. Magyarország az alapító húszakkal egy időben csatlakozott, akkor még az Osztrák-Magyar-Cseh Királyság képviseletében Richard von Metternich írta alá az alapító okiratot. Érdekesség, hogy az alapító okirat aláírása után csak évekkel később találta fel Graham Bell a telefont, noha a Marconi-féle szikratávíró már akkoriban látványos forgalmat bonyolított le, emiatt nemzetközi egyezményben kellett szabályozni a távírás országhatárt átlépő folyamatát.
