Az Európa Pont legutóbbi rendezvényének főszereplője a három szigetből álló Málta, az unió legkisebb országa volt: filmmel, étel- és italkóstolóval, a Máltán élő magyarok és Magyarországon élő máltaiak megszólaltatásával. A csöppnyi három szigetnek nagykövetsége sincs, ígyHangya Edina, a Máltai Idegenforgalmi Hivatal vezetője látja el a diplomáciai teendőket is.
A műsorvezető kérdésére Edina elárulta, hogy külkerfőiskolás korában, majd utazási irodásként a nyári szünetben a gyakorlatot a Földközi-tenger szívében fekvő, számára mindaddig ismeretlen Máltán töltötte. Így kezdődött szerelme az ország iránt. Szívesen beszélt az „Egy csésze Európa” rendezvény hallgatóságnak a kis ország történetéről, lakóiról, nyelvéről, látnivalóiról, gasztronómiájáról.
A Máltai-szigetek Szicíliától csupán 93 km-re délre fekszenek. Az önálló ország kicsiségéhez mérten igen sok világörökségi helyszínt találunk. Hétezer esztendős emberi örökség, a középkor, hódítók, a johannita lovagok hagyatéka és természeti szépségek egyvelege Gozo és Comino szigeteivel együtt. Lakosainak különös nyelve talán a föníciaiak hagyatéka, egy furcsa sémi nyelv. A sziget neve a „melita” = méz szóból származik. A máig erős kereszténységet az ide menekült Szent Pál és kísérője, Szent Lukács evangélista alapozta meg. A lakosság 95%-a szigorúan vallásos. A fősziget, Málta egész hosszában 45 perces autózással bejárható. A szigetek az elmúlt hétezer év alatt számos civilizációnak adtak hazát, védelmet, kereskedelmi központot, mezőgazdasági munkát: szicíliaiaknak, föníciaiaknak, kartágóiaknak, rómaiaknak, araboknak, johannita lovagoknak, franciáknak és briteknek. Utolsó gyarmatosítói 1964. szeptember 13-án vonták le a brit birodalom zászlaját és távoztak stratégiailag különösen fontos szigetekről.
A máltai mellett hivatalos nyelv az angol is. Brit típusú maradt az iskolarendszer, és örökölték a fegyelmezett sorban állást a buszmegállókban, de szerencsére ott sokkal jobb az időjárás, mint Albionban. A mulatságosnak tetsző régi buszokat már kicserélték modernekre, a turisták most a népszerű matchbox változatukat vásárolják, néhány régit átalakítottak guruló üdítőbolttá. A máltaiak kedvesek, nyugodtak, hisznek a csodákban, tiltják az abortuszt és a válást. San Filep tiszteletére óriási, színes festákat rendeznek. A templomokban és az utcákon táncolnak, énekelnek, felvonulnak. Hangya Edinának, a Máltai Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének kedvence a látnivalók közül Gozo szigete és kis kápolnái.
Nevezetes turistaattrakciók: az Azúr-ablak, a Kék-lagúna, a máltai lovagok nagymesterének palotái, a megalitikus építmények (Mneindra i. e. 4100 évvel!), a barokk templomok, a csodatévő helyek, a festői halászfalvak (Marsaxlakk) és sok más szépség.
Comino szigetén sokkal több a turista, mint a bentlakó, Gozo látványossága a Citadella és Calypso barlangja. Ez a nyugalom és a csend, a gondozott házak szigete.
Málta-sziget fővárosa, Valletta, híres látványossága az 1577-ben épült St. John’s Co-Cathedral (társkatedrális) és múzeum. Nem lévén püspöki székhely, nem kaphatott katedrális címet. A jellegtelen külső pompázatos belső teret rejt. Mattia Preti 1660 táján az óriási falakat beborította aranyozott barokk fafaragásokkal. Márványból kirakott padlója alatt a lovagok nyugszanak sírjaikban. A templom múzeumában állították ki Caravaggio (egyetlen szignált!) festményét, a rendkívül naturalista Keresztelő Szent János lefejezését, a kép hátterében Saloméval. A festő vitába keveredett a renddel, emiatt bezárták, és a pincében alkotta ezt a fény-árnyékkal játszó művet. Börtönéből később megszökött, s a hajóúton meghalt.
A Casa Rocca Piccola máig működő, a leszármazottak által lakott, 16. századi nemesi palota (palazzo) Vallettában. A látogatókat személyesen a 9. márki (Marquis de Piro) kalauzolja a 40 termen át: ebédlőn, hálón, kerten, a mély pince óvóhelyén keresztül. A régi főváros, Mdina mellett a külváros, Rabat maga a középkor régimódi üzletekkel, zsúfolt kávézókkal, ódon utcákkal, üvegezett erkélyekkel, ahonnan a nők és a gyerekek figyelhették az utca életét.
A lenyűgöző előadás közben felszolgálták a Sólyom nevű friss máltai bort a pastizzi társaságában. A pasti leveles sós tésztában sült sajt, reggelire vagy uzsonnára kitűnő eledel. Közben állandóan pereg a film az ország szépségeiről.
A következő megszólított, Aldo Marsha, máltai polgár; 2010 óta él Budapesten. A Szent István körúti Máltai Kávézóban dolgozik, ahol máltai specialitások kaphatók, mint nyúlpörkölt, sajtos ravioli, sült rizs és egyebek mellettaz olasztípusú, rövid kávé, az italok közül a kinni – a keserű narancsból készült üdítő, a karoblikőr, kaktuszfüge-likőr és máltai borok. Magyarországi tapasztalatai szerint a magyarok is barátságosak, csakhogy Máltán mindenki ismeri egymást, itt az öt méterre lakó szomszéddal sem lehet köszönőviszonyba kerülni. A hazájába látogató turistáknak ajánlja, hogy béreljenek autót, kis falvakban lakjanak, és lehetőleg április-májusban érkezzenek.
Boda Magdolna üvegfestő és műfordító 2000-ben járt először Máltán, azóta ott él és dolgozik. Szerinte a depressziósoknak receptre kellene Máltát felírni! Beleszeretett az ottani életformába, a közvetlen emberekbe és a Máltai Lovagrend jelenlegi tevékenységébe. Megjelentek fordításában máltai írók művei, népmesék, jelenleg a lovagrendről ír könyvet.
A Máltai Lovagrend történetéből: a közel-keleti keresztes hadjáratok végeztével a „munka nélkül” maradt harcosok tengeri kalózokká váltak. Miután Máltán kikötöttek, ápolórendet alapítottak, és védték a Manuel de Vilhena nagymester építette város erődjét. Jelenleg a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend független nemzetközi jogalany, önálló államnak tekinti magát. A világ 92 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot (1990 óta Magyarországgal is), saját útlevelet bocsát ki. Hivatalos képviselete van az UNESCO-ban, az ENSZ-ben és az Európa Tanácsnál. A rendnek világszerte több mint tizenkétezer férfi és női tagja van. Öt kontinensen öt nagyperjelsége, három alperjele és mintegy negyven nemzeti szövetsége működik. A rend fő feladata a szegénység, a betegség, a társadalmi elszigeteltség, a türelmetlenség elleni harc és a hit védelme. A rend feje a nagymester, aki most Olaszországban tartózkodik.
Szederkényi Olga következő estje március 18-án lesz „Egy csésze Riga” címmel.