(Szerző: Oláh Csilla) A természet új és újabb sokkoló bizonyítékát produkálja annak, hogy jócskán lemaradtunk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Extrém hőhullámok, tartós vízkorlátozások sújtják már az európai országok lakosságát is. Szakértők szerint a mai állapot csak súlyosbodhat, mindenekelőtt a vízhiány és következményei felboríthatják a megszokott életvitelünket.
A klímaváltozás negatív következményeinek elhárításában egyre nagyobb figyelmet kap a vízgazdálkodás fejlesztése, és már nemcsak a mezőgazdasági és természeti területeken, hanem az épített környezetben, azaz a városokban és az ipari körzetekben is. Egy-egy épület, üzemcsarnok tervezésénél minden eddiginél körültekintőbben kell figyelembe venni a takarékos vízhasználat módját s lehetőségeit.
Az építőipari mérnöki cégeknek meghatározó szerepük van abban, hogy egy megvalósult épület mekkora mértékben képes csökkenteni a klímaváltozás kockázatait; és nemcsak az építéskor, hanem a fenntartás és üzemeltetés idején is – mondja Takács Ákos, a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő zRt. alelnöke és fenntarthatósági igazgatója.
„A végső döntés természetesen a beruházóé, de az már a tervezők feladata, hogy megvalósítható lehetőségeket kínáljanak fel, hogy képesek legyenek az új technológiák alkalmazására, és bemutassák a különféle megoldások rövid és hosszú távú következményeit a megrendelőnek.”
Az Európai Unió felelős vezetői körében is kilakultak kezdeményezések – például az európai klímasemlegességet célzó Zöld Megállapodás (Green Deal) vagy a vízi ökoszisztémák védelmét és fenntartható használatát szolgáló Kék Megállapodás (Blue Deal) –, amik révén az építőipar szereplői is megtalálhatják azokat a teendőket és megoldásokat, amikkel a maguk területén hozzájárulhatnak a közös klímacélok megvalósításához.
A környezettudatos tervezésnek már jó néhány évtizedes múltja van hazai mérnöki irodákban is. Elmondható, hogy az utóbbi években ez a már jelenünkre is döntő hatású szemlélet tért hódít. A covid is egy erős figyelmeztetés volt, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozhat az életmódunk, a most megfigyelhető klímafejlemények pedig további drasztikus változások lehetőségét és egyben szükségességét vetik fel. Az épített környezet megtervezésekor figyelemmel kell lenni ezekre a várható változásokra – magyarázza Takács Ákos. – Úgy gondolom, hogy már nem tudunk eléggé megelőzők lenni, ezért minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a már elkerülhetetlen következményekhez való alkalmazkodásra. Gyorsan kell lépnünk, mert ott is nagyok az elmaradásaink, ahol jó irányban történt elmozdulás.
Több európai irányelv és kezdeményezés, köztük az Energiahatékonysági Irányelv célozza a meglévő épületek energiahatékonysági felújítását. Ezzel a jelenlegi, a fenntarthatóság szempontjából kevésbé hatékony épületeket, nagyon helyesen, anyagbázisnak tekintjük a jövőbeni építkezésekhez – mondja Takács Ákos. – Ehhez hasonlóan a vízkészlettel való gazdálkodást is meg kell változtatni, hiszen a vízhasználat növekszik, a források pedig csökkennek. A csapadék és a helyben keletkezett használt víz egy adott terület vízigényének nagy részét ki tudná elégíteni. Azonban a városokban a leburkolt felületek eleve a csatornákba vezetik a vizet, a pazarláson túl egyéb problémákat is okozva ezzel: a városi/városközeli patakok kiszáradnak, mind gyakoribban a villámárvizek.
Jócskán növelhető egy-egy terület vízmegtartó képessége a szivacsos vízgazdálkodással, ami csökkenti a lefolyás sebességét és növeli a talajba szivárgó víz mennyiségét. Épített területek – legyen az egy épület, egy városnegyed vagy egy ipari park – kialakításakor már a tervezési fázisban meg kell jelennie azoknak az elemeknek, amik lehetővé teszik a szivacsos vízgazdálkodást a terület várható vízfogyasztási jellegzetességeinek és a területre várhatóan hulló csapadékmennyiség figyelembevételével.
Az egyik munkánkban egy épületegyüttes négy épületének tetőfelületét úgy tervezzük meg, hogy a tetőre hulló csapadék a zöldfelület rétegrendjében tárolódjék, ezzel a zöld tető kedvező életfeltételeket biztosít a növények számára, és egyúttal a csatornarendszer terhelését is csökkenti. A tervezés alatt lévő megoldásban a zöldfelület felett, annak növekedési feltételeit biztosítva, napelemek is elhelyezhetők. Ugyanebben a tervben a közterületek esetében fokozott figyelmet fordítanak munkatársaink a vízáteresztő burkolatok tervezésére” – sorol néhány példát Takács Ákos.
A mérnöki irodák feladata, hogy megvalósíthatóvá tegyék az épített környezetre vonatkozó fenntarthatósági kezdeményezéseket – foglalja össze az elkötelezett szakember. Sok új technológiát kell majd tanulnunk a közeli jövőben – amire rá is leszünk kényszerítve. Még szerencse, hogy rengeteg tartalék van az építészeti megoldásokban, amikkel lassítani tudjuk a klíma változásait, és lehetővé tehető, hogy a maitól eltérő klímában is jó körülmények között élhessenek és dolgozhassanak az emberek.