Egyre több a milliárdos családi vállalkozás

Egy év alatt mintegy ötödével nőtt az 1000 millió forintnál nagyobb éves árbevételre szert tett családi vállalkozások száma Magyarországon. (A nyitó kép forrása: www.dub.de)

A családi vállalkozásokról sokaknak a kicsi, néhány alkalmazottal működő vállalkozások jutnak eszébe, miközben egyre több a sikeres és nagy családi vállalkozás is a hazai cégbázisban. Napjainkban 1285 olyan társas vállalkozás működik Magyarországon, amelynek tulajdonosi vagy cégjegyzésre jogosulti körében családi kapcsolatok azonosíthatók, és a vállalkozás egymilliárd (azaz ezermillió) forintnál több nettó éves árbevétellel büszkélkedhet. Tavaly még nem egészen 1100 ilyen vállalkozás működött az országban; a milliárdos árbevételű társas vállalkozások 11 százalékában már családi kapcsolatok azonosíthatók.

Emellett ma is rendkívül magas az országban a mikrovállalkozás méretű családi vállalkozások száma. Sajátosság: ma itthon 64 ezer olyan társas vállalkozás van bejegyezve, amelyben családi kapcsolatok azonosíthatók, és mellettük működik 140 ezer egyszemélyes cég, továbbá 572 ezer egyéni vállalkozó is – valamennyi a családi vállalkozás kategóriába sorolható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai vállalkozások 70 százaléka családi jellegű vállalkozásnak számít. Az egyéni vállalkozókat nem számítva is: a hazai társas vállalkozói cégbázis 40 százaléka mondható családi vállalkozásnak.

Az utóbbi egy évben az egyéni vállalkozók száma igen erősen növekedett, a társas családi vállalkozások száma viszont alig változott. Figyelmet keltő a milliárdos családi vállalkozások számának emelkedése, ha azt nézzük, hogy a társas családi vállalkozások száma nem növekedett az elmúlt időszakban. Kialakulóban van egy családi alapokra is építő erősebb hazai cégbázis is, annak ellenére, hogy a családi kapcsolatokkal rendelkező összesített társas vállalkozói cégszám nem emelkedett az országban, sőt kicsit még csökken is.

A családi vállalkozások felében azonosítható testvéri, 38 százalékában apa–gyermek, harmadában anya–gyermek kapcsolat. Tavaly ezek az arányok nem változtak, de előtte az apa–gyermek kapcsolatok aránya sokat csökkent, a testvérkapcsolatok aránya viszont növekedett, ami arra utal, hogy a nemzedékváltás sok vállalkozás esetében már le is zajlott.

„A generációváltás az egyik legnagyobb kihívás a családi vállalkozások életében, ezzel előbb-utóbb valamennyinek szembesülnie kell. Minél erősebben támaszkodnak a családi kapcsolatokra, annál inkább kell készülniük rá a vállalkozásoknak – mondja Pertics Richárd, az Opten elemzője. – A tulajdonosi és menedzsmenti szerepkörök tudatos szétválasztása elméletben jó megoldás lehet erre, de a gyakorlatban ez sokszor csak egy hosszabb távú folyamatként tud csak megvalósulni.

A családi jelleg sok esetben pozitívan hat a cég működésére, és ez nem csak a sok sikeres, nagyméretű családi vállalkozásban jelenik meg. Végrehajtások, felszámolások és kényszertörlések tekintetében is jobban állnak a családi vállalkozások, mint a teljes cégbázis. A vállalkozásokat megbízhatóság szempontjából öt csoportba osztva elmondható, hogy a családi vállalkozások hatoda a legjobb minősítésű, és ez igen jó eredmény.

Arányaiban és abszolút értékben egyaránt Budapesten és Pest megyében a legtöbb a családi vállalkozás. A lista másik végén Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található, ahol négynél kevesebb az 1000 lakosra jutó családi cégek száma; Budapesten viszont 11-nél is több.