Az idén összesen közel 46 ezer ingatlan adás-vétellel számol a Duna House, ez a tavalyihoz mérten négyszázalékos növekedés. Ha a szokásos szezonalitás érvényesül az év további részében, akkor az idei forgalom elérheti a 150 ezret. Mindezt erősítheti az újépítésű lakások piacának a föllendülés.

A növekvő forgalom mellett azonban csökken a kereslet. A 91 százalékpontos érték az idei legalacsonyabb, de még tavaly is zömében nagyobb volt a vevői intenzitás. Mindez arra utal, hogy komoly szándékú érdeklődők vannak jelenleg a piacon.

Áprilisban a panellakásokat az ország keleti oldalán 153 000, nyugaton 163 ezer forint átlagos négyzetméteráron vásárolták. Ugyanezért a típusért Pesten 300 ezret, Budán 333 ezret adtak ki a vevők. A téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára keleten 190 edzer, nyugaton 212 ezer Ft volt, Pesten 312, Budán456, apesti belvárosban pedig 507 ezer Ft. A leggyorsabban a fővárosi panelek keltek el, átlag 1,5 hónap alatt.

A népszerűségi ranglistát régóta vezető budapesti XIII. kerületet áprilisban megelőzte a szomszédos XIV. kerület, melyet a vásárolni szándékozók 18,1%-a jelölt meg lehetséges célpontjának. A budai XI. is hasonló értéket ért el, így a XIII. kerület csupán harmadik legnépszerűbb.

Ismét alacsony alkuértékeket mért a Duna House. A családi házakra vidéken 8%-ot tudtak a vevők alkudni, de Közép-Magyarországon már csak 6-ot. Lakásokra országszerte 4% volt az elérhető alku, kivéve a budapesti paneleket, ahol mindössze 3%. Ez utóbbi esetében a vevő érkezését megelőző árcsökkentés átlaga is nulla lett, vagyis nem kellett az elsőre elképzelt árakon csökkenteni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse a kínált ingatlan. A többi ingatlantípus esetében is csupán 1-3% volt az irányár csökkentés mértéke.

Budapesten továbbra is minden harmadik adás-vétel mögött befektetési célú vásárlás zajlott áprilisban; az V. kerületben az arány 80 százalék. Átlagosan a fővárosban 24,7 millió forintot költöttek el lakásonként. Nagyjából minden ötödik vevő az első lakását vásárolja, illetve ugyanekkora a nagyobb lakásra váltók tábora is.

Vidéken most csak 21% volt a befektetők aránya a vásárlók között, akik 11,4 millió forintot szántak egy-egy ingatlanra. Minden negyedik vevő elsőlakás-vásárló volt. A legtöbben a nagyobba költözők vannak, akik a vidéki forgalom 29%-át adták: átlagosan 104 m2-es lakásokat vettek átlagsan 17,3 millió forintért.

A budapesti eladók több mint harmada nagyobb lakásba szeretne költözni. Átlagosan 65 m2-es lakásaiktól váltak meg 24,2 millió Ft körüli összegértg. Minden negyedik eladó éppen ellenkezőleg, kisebbe költözne, ezért átlag 100 m2-es ingatlanját értékesítette. Vidéken 30–30% volt a meglévőnél nagyobb otthonba költözők és az örökölt ingatlanjaikat értékesítők aránya. Ugyanitt kisebbe az eladók 23%-a vágyik.

Az idén és a tavaly áprilisban lezajlott tranzakciók paramétereit összehasonlítva jól látható, hogy vidéken szívesebben vásároltak mostanság nagyméretű és drága ingatlanokat, mint egy évvel ezelőtt. Pest megyében hasonló a helyzet, ahol a 80 m2 alattiak aránya látványosan csökkent a nagyobbak javára. Ugyanott áprilisban sok volt a nagy értékű ingatlan-tranzakció is, ugyanis egy éve 30 millió fölött a forgalomnak csupán 6%-a zajlott, az idén viszont már 18%.

Budapesten még mindig látványos a két időszak közötti különbség a megvett ingatlanok átlagos négyzetméterárában. A budai oldalon a 400 ezer Ft/ m2 tartományban 27-ről 46%-ra ugrott a forgalom, Pesten pedig 11-ről 28%-ra. A fővárosban is érzékelhető az elmozdulás a nagyobb méret felé: vagyis csökkent a 80 m2-nél kisebbek alattiak aránya az ennél tágasabbak javára.