A „werberi gyűlöletkampány” tipikus példájának tartja az éhségmenetet a Fidesz – írja az MTI a 15:27-kor megjelent hírében.
A tiltakozó menet a tervek szerint hétfő este – az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris üléséhez igazítva – érkezik meg Budapestre a Parlament épülete elé.
Tiba István, Balmazújváros és Lipők Sándor, a Szabolcs megyei Kemecse fideszes polgármestere ezzel kapcsolatban hétfő délután a Parlamentben újságíróknak azt mondta: „a szocialista hataloméhség-menet” nem az emberekről, hanem az MSZP hataloméhségéről szól, a résztvevőket pedig becsapják a saját hatalomvágyuk érdekében.
Míg az MSZP célja a segélyezés, addig a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója a foglalkoztatás javítása érdekében dolgozik – mondta Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, hozzátéve, hogy a szocialisták negatív színben próbálják feltüntetni a közfoglalkoztatást, elfeledkezve róla, hogy ezzel idén 300 ezer embernek adnak a munkát, akik a közösség számára értékteremtő, hasznos munkát végeznek.
Frakciótársa, Lipők Sándor hangsúlyozta, az emberek dolgozni szeretnének, nem pedig segélyből akarnak megélni.
Az elmúlt napokban több „éhségmenet” (a szót az MTI tudósításai minden alkalommal idézőjelben használják – a szerk.) is elindult Budapest felé egyebek között Békéscsabáról, Nyíregyházáról, a baranyai Sellyéről, Kaposvárról, Ózdról és a Hajdú-Bihar megyei Polgárról.
Megérkeztek a Parlamenthez az „éhségmenetek” (MTI, 16,30) Megérkeztek a Parlamenthez a kormány foglalkoztatáspolitikája ellen tiltakozó „éhségmenetek”; az ország több megyéjéből egy hete útnak indult csoportok hétfőn délután a budapesti Astoriánál egyesültek, majd közösen vonultak az Országház elé; mintegy ezerötszázan voltak, amikor az Alkotmány utcában felállított pódiumhoz értek.
A demonstrálók érkezésüket az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris üléséhez igazították. A Közmunkás Szakszervezet, a Munkát Kenyeret! Egyesület és a Munkásképviselet Alapítvány szervezésében útnak indult csoportokhoz több szocialista és LMP-s politikus is csatlakozott. Ujhelyi Istvánt, az Országgyűlés szocialista alelnökét, Török Zsolt MSZP-s pártszóvivőt és az LMP-s Vágó Gábort az Alkotmány utcában is látták az MTI tudósítói.
A tömegben állók közül többen piros szakszervezeti, valamint és Munkát, kenyeret! feliratú zászlókkal és a megyék, települések nevét jelző táblákkal álltak és azt skandálták: „Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!”
A demonstrálókat a Parlament előtt egy – villanyoszlopokra kifeszített – több négyzetméteres molinó fogadta azzal a felirattal: „Köszöntjük a szoci hataloméhség menetét!”.
A Fidesz pártigazgatója korábban MSZP-s „hataloméhség-menetnek” nevezte a demonstrációkat. Kubatov Gábor szerint a szocialisták a kispénzű emberek háta mögé bújva kampányolnak, és akciójuk tipikus példa a hazugságra, az átverésre és a szemfényvesztésre.
A Jobbik szóvivője korábban azt mondta, a szocialisták luxusmenetévé vált az éhségmenet. Mirkóczki Ádám ezzel arra utalt, hogy információik szerint az éhségmenet MSZP-s résztvevői az egyik este egy gyöngyösi strand szaunájában pihenték ki a menetelés fáradalmait.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége az MTI-nek megküldött nyilatkozatban közölte: szolidaritás vállal a Budapestre érkező menetek tagjaival, és egyetért céljaikkal. A szakszervezeti szövetség szerint „a munkavállalókat sújtó kormányzati intézkedések hatására reményvesztetté váltak a nagycsaládosok, a munkanélküli, de dolgozni akaró emberek, a rokkant, de másokért még tenni akaró nyugdíjas ápolók, orvosok, bírók és tanárok.” Az Autonómok a közmunkások bérének emelését, egyenlőséget, a munkanélküli ellátás folyósítási idejének meghosszabbítását és „valódi szociálpolitikát” követelnek – olvasható a nyilatkozatban.
Az elmúlt héten több „éhségmenet” is elindult Budapest felé egyebek között Békéscsabáról, Nyíregyházáról, a baranyai Sellyéről, Kaposvárról, Ózdról és a Hajdú-Bihar megyei Polgárról.
Az „éhségmenet” képviselői petíciót adtak át az Országgyűlés alelnökének (MTI, 19:54) Az „éhségmenet” képviselői hétfő este petíciót adtak át az Országgyűlés alelnökének, a szocialista Ujhelyi Istvánnak; a demonstrálók egyebek mellett „munkát, kenyeret, tisztességes béreket” követeltek.
Az „éhségmenetek” célállomásánál, a Parlamenttel szemközti Alkotmány utcában felállított színpadnál egy-kétezren gyűltek össze. A tömegben állók közül többen piros szakszervezeti, valamint Munkát, kenyeret! feliratú zászlókkal és a megyék, települések nevét jelző táblákkal álltak, és azt skandálták: „Munkát, kenyeret, tisztességes béreket!”.
A demonstrálókat a Parlament előtt villanyoszlopokra kifeszített, több négyzetméteres molinó fogadta azzal a felirattal: „Köszöntjük a szoci hataloméhség menetét!”. Korábban a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor nevezte MSZP-s „hataloméhség-menetnek” a demonstrációkat.
A feliratot a színpadon rövid beszédet tartó Nyakó István szocialista politikus provokációnak nevezte, és azt mondta, az országnak a „sötétség erőivel” kell megküzdenie, ám szavai szerint „közel a pirkadat”. A Parlamenthez érkező tömegből többen el akarták távolítani a molinót; egy férfi fel is mászott az egyik oszlopra és elvágta a egyik rögzítő kötelet, ám a többit már nem érte el.
A tömeg egy része a Parlament elé akart vonulni, ám a rendőrsorfalak miatt végül szinte minden demonstráló visszament a közeli színpadhoz.
A pódiumon az „éhségmenet” képviselői petíciót adtak át Ujhelyi Istvánnak, a parlament MSZP-s alelnökének. A „kiáltványban” egyebek mellett egyenlő bánásmódot, igazságos közteherviselést követeltek, valamint azt, hogy a közmunkások is kapják meg a minimálbért. Kérték továbbá az elmúlt két és fél év szociális tárgyú törvényeinek felülvizsgálatát, a szakszervezetek jogainak visszaállítását és kiszélesítését.
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) is szolidaritását fejezte ki a közmunkásokkal, az „éhségmenet” résztvevőivel. Az MSZOSZ hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: szükségesnek tartja a közmunkaprogram megreformálását. „A kormánynak ne a közmunka, hanem új, stabil munkahelyek létrehozásának elősegítése legyen a legnagyobb foglalkoztatási és szociális programja. A szociális segélyért sorban állók számát így lehet a leghatékonyabban csökkenteni” – olvasható a szakszervezeti szövetség közleményében.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője ekként tudósított az Éhségmenetről
Munkát, kenyeret! – Új köszöntés kezd meghonosodni a melósok körében. Mert hisz’ mindkettő hiánycikk. Jó érzés volt látni az éhségmenetelők bevonulását az Alkotmány utcában. Erőt és elszántságot sugároztak. Olyant, amilyent csak az tud, aki nagyon dühös, hogy nem hagyják élni. Olaj volt a tűzre a Kossuth tér két oszlopa közé feszített felirat: „Köszöntjük a szocik hataloméhségmenetét!”. Volt, aki meg sem akart állni a parlamentig.
Mások azzal csitították őket, hogy ne üljenek fel a provokációnak. A sok száz kilométernyi gyaloglást maguk mögött tudó emberek, nők, férfiak, fiatalok és idősebbek nagyszerű magatartásról tettek tanúbizonyságot: felülkerekedtek indulataikon, és azok ellen fordították a nép haragját, akik szerint a melóst hataloméhség vezérli, amikor meg akar élni. Nagyszerű hozzászólásokat hallhattunk. Attól voltak nagyszerűek, hogy maguk a munkások mondták, a menetelők, nem pedig helyettük és a nevükben mások.
– Én volnék a hataloméhes, aki közmunkásként 47 ezret keres? Aki négy gyermeket tart el? Akinek a felesége munkanélküli? – Vagy én, aki négy árvát fogadtam be, mert nekik még annyi sem jutott, mint nekem? – Meg itt vagyok én is, akinek választania kell, sárga csekket fizessen-e, vagy egyen! – Mégis mit gondolnak ezek a „mocskok” ott, a parlamentben? A nép nevében kisemmizik a népet? – „Elmegy Orbán Viktor a …ba! Fűt-fát ígér, azután jól kinyalja az idegen tőke seggét! Mit beszél ez nekünk nemzetről, amikor nem törődik azokkal, akik ebben az országban élnek!” – hangzott el. Nemcsak megélt helyzeteket tükröztek, hanem emberséges megoldást szegeztek szembe az embertelen politikával. – Mi van ezeknek a szíve helyén, kő? – kérdezte egyikük. Mérhetetlen kínlódásról, szegénységről, nyomorról számoltak be saját élethelyzetükből, meg azokéból kiindulva, akik nem jöhettek el, mert nincs cipőjük, mely kibírta volna a hosszú menetelést. Eljött, hogy megmutassa magát és kiálljon magáért a nép. Egyelőre még békésen, reménykedve, hogy sorsa javulhat, s lesz munkája, lesz miből enni adnia a gyereknek, eltartania az öregeket, kifizetnie a számlákat, megélnie, boldogulnia. Ám értésre adta azt is, hogy türelme véges. S nem fog belenyugodni mostoha sorsába, függetlenül attól, hogy ki kormányozza az országot. Mert hisz’ a nép élni akar, ha pedig nem hagyják, kész más eszközt is igénybe venni, hogy élhessen.
A Magyar Szociális Fórum szolidaritást vállalt a tüntetőkkel, és ezt részvételével is kifejezésre juttatta Munkát-Békét-Biztos megélhetést feliratú transzparensével. Ott volt velünk a mindkét lábára amputált Emma néni is, akit júliusban kilakoltattak, a minap pedig kizártak az egészségügyi ellátásra jogosultak köréből, mondván, hogy nincs lakcíme. Egy molinót tartott a kezében: „Életet akarunk halálpolitika helyett!”
Oktatási államtitkárság: a tiltakozók nem korlátozhatják mások jogait (MTI, 15:28) Az oktatási államtitkárság elfogadhatatlannak tartja, hogy „pár forrófejű agitátor” mások jogait korlátozva akadályozza a felsőoktatásban az órák megtartását.
Ezt arra reagálva közölték hétfőn az MTI-vel, hogy az egyetemet érintő pénzelvonás miatt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Múzeum körúti épületében mintegy negyven hallgató leállította az oktatást több teremben, majd további óramegszakításokkal „blokádot” hirdetett az intézményben szerveződött hallgatói fórum.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága közleményében azt írta: elfogadhatatlannak tartják, hogy miközben a diákok nagy része tanulni szeretne a felsőoktatási intézményekben, „pár forrófejű agitátor megakadályozza az órák megtartását”.
Kiemelték, senkinek a jogát nem vitatják el a szabad véleménynyilvánításra, de minden tiltakozónak tudnia kell, hogy mások jogait sem korlátozhatják, bármennyire hisznek is saját igazságukban.
Emlékeztettek arra: a kormány teljesítette a hallgatók legfontosabb követeléseit, és erről tavaly decemberben a felsőoktatásban tanulók legitim képviselőivel részmegállapodást írtak alá, de a még nyitott kérdésekről folyamatosan egyeztetnek az érintett képviseletekkel. „E tárgyalások a demokratikus jogállam eljárásai szerint folynak. A jövő értelmiségétől elvárható, hogy ezen kereteken belül fejezze ki véleményét” – fűzték hozzá.
Az államtitkárság kitért arra is, hogy a kormány eltörölte a keretszámokat, és ennek következtében a bejutás egyetlen feltétele a megfelelő tudást tükröző elegendő pontszám elérése lett, így jelenleg 100 ezer feletti a meghirdetett magyar állami ösztöndíjas helyek száma.
A közleményben kiemelték, hogy a kormány jelentős, 47 milliárd forintra rúgó többletforrásokat biztosít az idén a felsőoktatásnak, így nemhogy forráskivonás történik, hanem például olyan – az előző kormányhoz köthető –, hosszú évek óta húzódó helyzeteket old meg, mint a PPP-beruházások, és az egyes felsőoktatási intézmények csőd közeli állapotát ellensúlyozandó adósságkonszolidáció. A formálódó új finanszírozási rendszerben az egyetemek, főiskolák oktatási, tudományos, kutatási autonómiáját továbbra is garantálja az állam – írták.
Az államtitkárság közölte: az adófizetők pénzével körültekintően bánó állam kötelessége, hogy gondoskodjék befektetéseinek megtérüléséről, és a felsőoktatásban ezt szolgálják a hallgatói szerződések. A tanulás költségeit ténylegesen előteremtő társadalom ugyanis joggal várja el, hogy a közpénzből tanuló fiatalok ne csak elkezdjék, hanem fejezzék is be tanulmányaikat, hogy a szerződésben rögzített ideig tudásukat az itt élő emberek javára is fordítsák.
A felsőoktatás megújításának célja a minőség javítása, hogy a hallgatók olyan diplomákat szerezzenek, amelyek a munkaerőpiacon értékesek, biztosítják elhelyezkedésüket – írták, hozzátéve, számos olyan intézkedést hoztak és hoznak a jövőben, amely a fiatalok elhelyezkedését, nagyobb anyagi biztonságát, jobb kereseti lehetőségét biztosítja, mert az ország érdeke, hogy a fiatalok a jobb élet reményében ne hagyják el családjukat, hazájukat.
„A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről” – áll abban a közleményben, amelyet a testület 16,19-kor juttatott el az Infovilág szerkesztőségébe.
„A szerződésről a minisztériummal folytatott egyeztetések során a HÖOK többször jelezte, hogy az Európai Unió hivatalos álláspontjának, valamint avonatkozó statisztikai mutatók ismeretében tud javaslatokat tenni a témához.
Ezen egyeztetések során a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására, és nem a röghöz kötés technikai megvalósítására – alaptörvénybe foglalására – tett utalást. A hallgatói szerződés intézménye a jelenleg hatályos alaptörvénybe ütközik, bizonyosan ez az oka az alaptörvény módosítására tett kísérletnek.
Érezhető a társadalom egy részének igénye, hogy a tandíjmentesen megszerzett diploma mögött rejlő tudás az ország határain belül is kamatozzon.
Véleményünk szerint azonban a diplomások kivándorlása általánosságban nem bizonyított, a szakterületi kivándorlás pedig a hallgatói szerződés kényszerítő eszközével nem oldható meg. Ezen felül méltatlannak tartjuk, hogy egy vitatott társadalmi kérdés tekintetében a kormányzat a saját álláspontját, alaptörvényben kívánja rögzíteni.
A HÖOK a fentiek alapján, újfent határozottan elutasítja a kényszeren alapuló röghöz kötést, kéri az Európa Unió által indított vizsgálat hivatalos eredményének közzétételét és a tervezett alkotmánymódosítás felsőoktatást érintő cikkeinek azonnali visszavonását!
Továbbra is támogatjuk a témában szerveződő békés, pártpolitikától mentes hallgatói megmozdulásokat, így a Hallgatói Hálózat 2013. február 11-i demonstrációját is!”
HÖOK: a héten eldőlhet, továbbra is részt vesz-e a szervezet a kerekasztal munkájában (MTI, 16:23) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) illetékes fórumai ezen a héten vagy legkésőbb a jövő hét elején döntik el, hogy a szervezet továbbra is részt vesz-e a felsőoktatási kerekasztal munkájában – mondta Nagy Dávid elnök hétfőn az MTI-nek.
A hallgatói szervezet vezetője jelezte: a kerekasztal finanszírozási munkacsoportjának hétfői ülésén delegáltjuk nem vett részt.
Nagy Dávid a HÖOK demonstrációkon való részvételéről azt mondta: a politikamentes demonstrációkat továbbra is támogatják.
A szervezet a nap folyamán közleményben tudatta, hogy nem tudtak a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, továbbra is elutasítják a „kényszeren alapuló röghöz kötést” és kérik a felsőoktatást érintő cikkelyek visszavonását.
Nagy Dávid kiemelte: a szerződés kapcsán a minisztériummal folytatott egyeztetések során a HÖOK többször jelezte, hogy az Európai Unió hivatalos álláspontjának, valamint a vonatkozó statisztikai mutatóknak az ismeretében tud javaslatokat tenni a témához. Ezen egyeztetések során a kormányzat kizárólag az elvi elvárások fenntartására és nem a röghöz kötés technikai megvalósítására – alaptörvénybe foglalására – tett utalást. A hallgatói szerződés intézménye a jelenleg hatályos alaptörvénybe ütközik, bizonyosan ez az oka az alaptörvény módosítására tett kísérletnek – hangsúlyozta a hallgatói szervezet elnöke.
A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében emlékeztetett: a HÖOK korábban elfogadta, hogy a kabinet ragaszkodik a hallgatói szerződés meglétéhez, és azt ígérte, javaslatot küld a szaktárcának a szerződés tartalmi kérdéseiről, ám ennek mostanáig nem tett eleget. A kormány mindazonáltal a konstruktív, folyamatos egyeztetés híve, és számít arra, hogy hamarosan megállapodás születik ebben a kérdésben is a két fél között – közölte az Emmi.
Hallgatói tiltakozás – IKSZ: a Hallgatói Hálózat hagyjon fel az „anarchista akciókkal”! (MTI, 16:21) Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) hétfőn arra szólította fel a Hallgatói Hálózat (HaHa) aktivistáit, hogy hagyjanak fel „anarchista akcióikkal”, és a jövőben a hallgatók tanuláshoz való jogát és az egyetemek szabályait tiszteletben tartva osszák meg véleményüket a felsőoktatásról
Stágel Bence IKSZ-elnök, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Palócz László IKSZ-alelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: sajnálattal értesültek arról, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészettudományi karának Múzeum körúti kampuszán szinte az összes előadást megszakították a Hallgatói Hálózat aktivistái, elfoglalva az egyetemi előadókat, vitába keveredve hallgatótársaik jó részével, akik tanulmányaikat folytatva, részt kívántak venni a tanrendi órán.
Hozzátették, az IKSZ a véleménynyilvánítás azon formáit tartja elfogadhatónak, amelyek másokat nem zavarnak jogaik gyakorlásában, kötelezettségeik teljesítésében. Közölték, nem az oktatás rendjét megzavaró diákfórumoktól lesz minőségibb a felsőoktatás, hanem a hallgatók által elsajátított magas szintű, és minél nagyobb mennyiségű tudástól.
Úgy fogalmaztak: a vizsgaidőszak és a szorgalmi időszak elsősorban a tanulás időszaka, amelynek során egy állítólagos hallgatókat képviselő csoport néhány tagjának közéleti szerepvállalása és egyes kormányzati intézkedések elleni csoportos demonstrációja nem akadályozhatja azokat a diákokat, akik az egyetem falain belül valóban tanulni és nem szerepelni akarnak.
Az IKSZ szerint a felsőoktatási vitában a HaHa által kifogásolt hallgatói ösztöndíjszerződés egyetlen pontja sem mondja ki a felsőoktatási hallgatók röghöz kötését, a szerződés határozatlan időre szól, abban az állam vállalja a hallgató képzésének megfelelő arányú finanszírozását, így minden tanulni vágyó fiatalnak lehetősége nyílik a továbbtanulásra. Megjegyezték: kiemelt célnak tekintik a fiatalok közéletben való aktív részvételét, és örvendetesnek tartják, hogy a kormány és a hallgatók között valódi párbeszéd zajlik a felsőoktatás jövőjét illetően.
Az egyetemet érintő pénzelvonás miatt az ELTE Múzeum körúti épületében hétfő reggel mintegy 40 hallgató leállította az oktatást több teremben. Ezt követően, délelőtt további óramegszakításokkal „blokádot” hirdettek a karon tartott hallgatói fórum keretében. A délután megtartott második hallgatói fórumon az egyetemi „blokád” folytatása mellett szavazott a 70-80 résztvevő többsége.
Az ELTE BTK épületébe vonultak a Deák térről indult demonstrálók (MTI, 16,41) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának épületébe vonultak annak a hallgatói tiltakozásnak a résztvevői, akik délután indultak a Deák térről.
A felvonulás eredetileg meghirdetett útvonala helyett a hallgatói tiltakozás résztevői, több mint ötszázan az egyetem Múzeum körúti épülete elé érve megálltak, majd gyorsan bementek a karra.
A rendezők az egyetem előtt bejelentették, hogy az utcai demonstráció véget ért.
Az ELTE BTK dékánja elítéli és kontraproduktívnak tartja a HaHa módszereit (MTI, 17:08) Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarának dékánja elítéli a Hallgatói Hálózat (HaHa) módszereit, véleménye szerint a hétfő délelőtt kezdett egyetemi „blokád2 inkább kontraproduktívnak bizonyult.
Dezső Tamásaz MTI-nek hétfő délután nyilatkozva elmondta, hogy délelőtt a HaHa mintegy 20–25 tagja síppal, dobbal és tülkökkel vonult végig az egyetemen, bementek az órákra és megafonokon keresztül igyekeztek hallgatókat verbuválni fórumukhoz. A dékán szerint viszont ez a módszer inkább kontraproduktívnak bizonyult, ugyanis az órákon jelen lévő hallgatók közül sokan nem nézték jó szemmel a tiltakozást, valahol szóváltásra is sor került, maguk a hallgatók szólították fel távozásra a tiltakozókat. Végül a HaHa tagjai 11 órakor félrevonultak egy terembe, ahol 50-60 ember részvételével megtartották fórumukat.
Az ELTE BTK dékánja kiemelte: abban a hallgatói önkormányzatiságban hisz, ahol minden hallgató választ és választható. Mint kifejtette, karukon kétezer hallgató van, akik maguk közül választanak képviseletet. A HaHának viszont nem látja „ilyen típusú legitimitását, illetve reprezentativitását” – jegyezte meg.
Délután a HaHa által szervezett Deák téri tüntetéséről a mintegy ötszáz résztvevő szintén az ELTE BTK-ra vonult.
Dezső Tamás dékán azt mondta: nem tudni, mit terveznek, de kiemelte: a karon nincs olyan terem, ahol elférnének ennyien.Dezső Tamás szerint a legnagyobb baj az, hogy nincs megoldva a tiltakozáshoz csatlakozók személyi biztonsága. Márpedig, ha ennyien bezsúfolódnának egy kisebb terembe, ha valaki rosszul lesz, annak felelőssége a szervezőket terheli.
Kedd reggelig az ELTE BTK-n maradnak a demonstráló diákok (MTI, 17:27) Kedd reggelig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán maradnak azok a demonstrálók, akik délután a Deák térről vonultak az épületegyütteshez.
A Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat által szervezett demonstráció részvevőinek egy része az egyetem Múzeum körúti A-épületében, a kari nagyelőadóban gyűlt össze, és itt a tiltakozás egyik rendezője elmondta: az egyetemek autonómiája érdekében nyomásgyakorlási eszközként „visszafoglalják az egyetemet”, „blokádot hirdetnek”.
Közölték, az egyetem három előadójában gyűltek össze tiltakozók.
A kari nagyelőadóban fórumot kezdtek és döntöttek arról, hogy kedd reggelig az egyetemen maradnak, majd aznap döntenek annak esetleges folytatásáról.
A Corvinus Egyetemhez vonultak a demonstrálók (MTI, 18:08) A Corvinus Egyetem Fővám téri épületéhez vonultak tovább azok a demonstrálók, akik Hallgatói Hálózat (HaHa) és a Középiskolai Hálózat által szervezett Deák téri tüntetésről először az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karához (ELTE BTK) mentek.
Az MTI tudósítói szerint amikor a tüntetők első csoportja a Corvinus Egyetemhez ért, akkor hagyta el a menet vége a Kálvin teret.
A demonstrálók előzőleg az ELTE BTK Múzeum körúti épületegyüttesének három előadójában gyűltek össze. A kari nagyelőadóban a tiltakozás egyik rendezője elmondta: az egyetemek autonómiája érdekében nyomásgyakorlási eszközként „visszafoglalják az egyetemet”, „blokádot hirdetnek” és kedd reggelig az épületben maradnak. A rendező tájékoztatása szerint a dékán ezt megengedte nekik.
A demonstrálók nagy többsége ezután indult a Corvinushoz, csak néhányan maradtak az ELTE BTK-n.
Petíciót adtak át a tüntetők Szegeden (MTI, 18:58) A helyi politikusoknak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) érdekében történő fellépését sürgető petíciót adtak át a felsőoktatást érintő kormányzati lépések ellen tiltakozó oktatók, hallgatók és középiskolások hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen, a megyei kormányhivatalban és a városházán.
A petíciót a tüntetőktől átvevő Solymos László (MSZP) szegedi alpolgármester emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben a közgyűlés tagjai – politikai oldaltól függetlenül – egyhangúlag támogatták a hallgatók által megfogalmazott követeléseket. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy ha a parlamentben az SZTE-t érintő ügyben szavazásra kerül sor, akkor a szegedi kormánypárti képviselők voksukkal is kiállnak az intézmény mellett.
A városháza előtt demonstrációnKiss Attila, az Oktatói Hálózat egyik aktivistája mintegy kétszáz tanár, hallgató és középiskolás diák előtt azt mondta, hogy a régió legnagyobb munkaadója, az SZTE a működőképessége határára került. Az egyetemet érintő forráskivonás a várost és a régiót is sújtja – tette hozzá. A professzor hangsúlyozta: az egyetemi oktatókat aggodalommal tölti el, hogy az elmúlt időszakban a tudás, a szakmai hozzáértés szerepe leértékelődni látszik.
Károlyi Lóránt, a Középiskolás Hálózat tagja közölte, kénytelenek folytatni a tavaly elkezdett tiltakozó akciókat, hiszen a közoktatásban „teljes a zűrzavar”, a végzős gimnazisták néhány héttel a felsőoktatási jelentkezési határidő előtt bizonytalanságban élnek. A kormány tárgyalásokat kezdett ugyan, de „módszeresen átveri” partnereit – mondta a diák, és példaként a „röghöz kötés” alaptörvénybe foglalását említette.
A tüntetők „Szabad ország, szabad egyetem”, „Semmit rólunk, nélkülünk!” jelszavakat skandálva a belvároson keresztül a bölcsészettudományi karra vonultak, ahol a felsőoktatás jelenéről és jövőjéről fórumot tartanak.
A szervezők az MTI kérdésére elmondták, a korábbi fórumoktól eltérően nem tervezik az éjszakát az egyetemi épületben tölteni.
Háromszázan demonstráltak Pécsen (MTI, 19:36) A diákszervezetek korábbi követeléseinek teljesítéséért, egyben a hallgatói szerződés elemeinek alaptörvényben tervezett rögzítése ellen demonstrált mintegy háromszáz fiatal hétfőn Pécsen.
A Középiskolai Hálózat (KiHa) által szervezett tüntetés résztvevői délután öt órakor a 48-as téren gyűltek össze, közülük többen „Minek tanulni, ha egyetemre úgysem mehetünk?”, illetve „Anyu, add el a házat, tanulni akarok!” feliratú transzparenst emeltek a magasba.
A szónokok azt hangsúlyozták, hogy a kormány a február 8-ai határidő lejártáig nem teljesítette maradéktalanul a hallgatói szervezetek követeléseit, s a kormányzó erő most arra készül, hogy a „röghöz kötést” az alkotmányba foglalja.
Volt, aki azt mondta, újságírók politikai nyomásra lejárató kampányt indítottak a Hallgatói Hálózat (HaHa) ellen, de a megmozdulásokat már csak azért is folytatni kell, mert a kormány arra számít, hogy a diákság megunja és feladja a „közgondolkodást is befolyásoló” akcióit.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a forráskivonás a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) és azon keresztül az egész városra is komoly veszélyt jelent. Kiemelték: ha a 6500 embert foglalkoztató intézmény leépítésre kényszerül, az a vásárlóerő csökkenését, hosszú távon Pécs jövőjét fenyegeti.
A beszédek elhangzása után a demonstrálók a „Szabad egyetem!”, „Az egyetem a miénk!”, „Volt egy álmom: diploma!” jelszavakat skandálva a Széchenyi térre vonultak, ahol csatlakoztak hozzájuk a HaHa aktivistái, s együtt mentek a PTE Bölcsészettudományi Kar Ifjúság úti épületéhez.
(Pécsi HaHa, 2013. 02. 12., 02:24) Az egyetem a miénk! A pécsi egyetemfoglalók nyilatkozata
„A mai napon, 2013. február 11-én az országos megmozdulásokhoz csatlakozva a Pécsi Tudományegyetem BTK-TTK épületében kezdetét vette a kétnapos Szabadegyetem. Ezt követően az egyetemi polgárság csatlakozott a középiskolások által szervezett «egyetemes összeomlás» elnevezésű demonstrációhoz. A tömeg azután közösen visszavonult a PTE BTK-TTK campusára, ahol a fórum résztvevői megszavazták, hogy határozatlan ideig nem hagyják el az épületet, mivel a kormány nem teljesítette az ultimátumban megadott feltételeket.
Egyetértésünket fejezzük ki, és szolidaritást vállalunk a budapesti egyetemfoglalókkal. Az alternatív részmegállapodást holnap (02.12., 19:00, PTE BTK-TTK aula) a középiskolai és egyetemi polgárság fóruma elé terjesztjük, és a pécsi együttműködés értelmében, ha szükségesnek látjuk, megtesszük kiegészítő javaslatainkat.
Továbbá a PTE BTK-TTK aulájában délután 4 órakor sajtótájékoztatót tartunk.
Az egyetemfoglaló polgárság.”
Fidelitas: a HaHa csak a zavarkeltésben érdekelt (MTI, 20:11) A Fidelitas szerint az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a Hallgatói Hálózat (HaHa) csak a zavarkeltésben érdekelt, nincs más célja, mint éket verni a fiatalok közé.
A Fidesz ifjúsági társszervezete az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta: a felsőoktatási átalakításokról szóló tárgyalások során a kormány minden legitim érdekvédő szervezettel egyeztetett és tárgyalóasztalhoz ült. A Fidelitas szerint a HaHa a legutóbbi akcióival elárulta magát és a fiatalokat: a szervezet nem más, mint egy politikai szervezet érdekvédelmi álruhában.
Hozzátették, hogy a HaHa politikai célból indulatokat gerjeszt, meg akarja osztani a fiatalokat.
Hétfőn Budapesten és több vidéki városban tüntetést tartottak a felsőoktatás átalakításának részletei, illetve a hallgatói szerződés tervezett alaptörvénybe emelése miatt. A fővárosi demonstrációk egyik szervezője a HaHa volt.
Több egyetemet érintett a demonstrálók felvonulása (MTI, 21:02) Több százan demonstráltak a kormány oktatáspolitikája ellen a Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat szervezésében hétfőn Budapesten. A tiltakozók „blokád alá vonták” az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Kar Múzeum körúti campusának egyik épületét, majd felvonulásuk során több más felsőoktatási intézményt is érintettek.
A diákszervezetek a Deák téren gyülekeztek, ahonnan tiltakozó felvonulást indítottak. A meghirdetett útvonal szerint eredetileg a lágymányosi egyetemi campusig mentek volna, de a résztevők, több mint ötszázan az ELTE Múzeum körúti épülete elé érve megálltak, majd bementek a karra.
A Hallgatói Hálózat és a Középiskolai Hálózat által szervezett demonstráció részvevőinek egy része az egyetem Múzeum körúti A épületében, a kari nagyelőadóban gyűlt össze, itt a tiltakozás egyik rendezője azt mondta: az egyetemek autonómiája érdekében nyomásgyakorlási eszközként „visszafoglalják az egyetemet”, „blokádot hirdetnek”. A kari nagyelőadóban fórumot kezdtek, és döntöttek arról, hogy kedd reggelig többen az egyetemen maradnak, majd aznap döntenek az esetleges folytatásról.
A demonstrálók ezután a Budapesti Corvinus Egyetem Fővám téri épületéhez vonultak, majd onnan a Magyar Nemzeti Múzeum irányába indultak vissza. A múzeum lépcsőjén felolvasták hat pontból álló követeléseiket. Ebben a közoktatás és a felsőoktatás reformját, a keretszámok 2011-i szintre történő visszaállítását, a forráskivonások leállítását, a hallgatói szerződés eltörlést, az egyetemi autonómia helyreállítását és a hátrányos helyzetűek továbbtanulási lehetőségeinek megteremtését sürgették. A tiltakozók ezután elszavalták a Nemzeti dalt.
A demonstrálók ezután a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületében tartottak gyűlést, majd visszatértek az ELTE Múzeum körúti épületébe, ahol ismét fórumot kezdtek. Ezen este arról döntöttek, hogy keddre kezdeményezik az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum összehívását.
A tüntetés kezdetén a magukat nemzeti érzelműnek valló Magyar Tavasz Mozgalom aktivistái tartottak sajtótájékoztatót. Itt Stummer János, a nemrég alakult szervezet vezetője elfogadhatatlannak nevezte a Hallgatói Hálózat szerinte anarchista módszereit, ám a követeléseikkel egyetértett.
A több száz demonstráló jelentős rendőri készültség és felvezetés kíséretében egyebek mellett azt skandálta, hogy „szabad ország, szabad egyetem!” illetve „nem hagyjuk!”. Molinóikon az volt olvasható, hogy „stadionok helyett szellemi arénákat”, illetve „mi írjuk a történelmet, ti hamisítjátok”. A demonstráció békésen zajlott, ám a felvonulók az úttestre lépve többször akadályozták a közúti forgalmat.