A Jófogás és a GKI több mint 10 ezer aktív internetező bevonásával térképezte fel a különböző generációk pénzköltési szokásait. A felmérésből a többi között kiderült, hogy négyből háromnál a jelenlegi fizetés 50%-os emel(ked)ése oldaná csak meg pénzügyi problémáját.
A Z-korcsoport (az 1990-es évek végén, vagy azután születtek) tagjainak felénél egyelőre egyáltalán nem játszik hangsúlyos szerepet a pénz, az idősebb nemzedékek felé haladva viszont a mindennapi élet egyre fontosabb mozgatórugójává válik, de ahogy az életkor növekszik, úgy csökken a pénzügyi helyzetükkel elégedettek aránya. A megkérdezett tízezernek mindössze 35%-a elégedett aktuális anyagi helyzetével. Az átlagos havi jövedelem nettó 145 000 Ft, amelynek javát a kötelező kiadások viszik el. A pesszimista szemlélet mögött a szabadon elkölthető jövedelem viszonylag alacsony összege áll, ugyanis több mint 70% gondolja úgy, hogy fizetésének másfélszeresére emel(ked)ése lenne elegendő a jelenleginél felhőtlenebb élethez.
A válaszadók mindössze hetede nyilatkozta azt, hogy az alapvető és kötelező kiadások után jövedelméből még egyéb vásárlásokra is futja, sőt takarékoskodni is képes. Ezt a csoportot jellemzően a nettó 250 ezer forint feletti javadalmazásúak képviselik.
Havi maximum nettó 120 ezer forintos fizetés 10 ezer forintos heti költekezést tesz lehetővé – derült ki a válaszadók pénzköltési szokásait vizsgálva. A Z-nemzedék nagy többsége havonta alig több mint 30 ezer forintból gazdálkodik, de az Y-ok (az 1980 és 1999 között születettek) sem haladják meg a havi átlagos 55 ezret, a kötelező kiadások után maradó keretet tekintve.
Összességében átlagosan heti 16 ezer forintot költünk szabadon. Az Y-ok 13,8 ezer, a Z-k 8,1 ezer forintból gazdálkodnak hetente. Mint kiderült, az X generáció (az 1960–79 között születettek) rendelkezik a rendelkezésre álló és elkölthető legtöbb jövedelemmel – átlagosan nettó 158 ezer forintot visz haza, heti költekezései pedig 17 ezer forintra rúgnak.
A keresetükből nehezen kijövők fele hónapról hónapra megélhetési nehézségekkel küszködik. A kedvezőtlen anyagi körülmények alapvető oka a hiteltörlesztés: megtakarítások helyett jellemzően ezt a kötelezettségeket vállalják, a legtöbb ember vállát pedig elsősorban lakás-, valamint diákhitelek súlya nyomja. A pénzügyi elégedetlenség továbbá még azok esetében is fennáll (27%), akik a kötelező kiadásokon felül még tudnak ugyan költekezni, de félre tenni már nekik sem sikerül.
Az egyik lehetséges többlet bevételi vagy éppen takarékoskodási forrás a tárgyak adásvétele: 91% nyilatkozta azt, hogy ilyen célból apróhirdetési portálokat használ. A kiszemelt termékre azonban a legtöbben gyűjtenek, az internetezők mindössze 13%-a tud azonnal vagy rövid időn belül vásárolni – derült ki a felmérésből. Vásárlási szándék esetén a válaszadók 44%-a fektet energiát abba, hogy még kedvezőbb ajánlatot találjon, vagy választja inkább az adott termék olcsó, „másolt” változatát.