Az természetes, hogy az AP amerikai hírügynökség tudósít Szijjártó Péter büszke belorusz barangolásáról. De az sokat elárul a politikai viszonyokról, hogy Tallinból keltezte a tudósítását, miután amerikai újságíró be nem teszi be lábát Minszkbe.  A híradás az elején leszögezi: annak ellenére látványos akcióba kezdett Beloruszban a magyar külügyminiszter, hogy a 2020-i választási csalás, majd az oroszoknak felkínált katonai segítség miatt szankciókat vetett ki az EU a belorusz kormányra…

… 35 ezer embert tartóztattak le a választási csalás miatti tüntetéseken, s ezrekkel szemben alkalmaztak erőszakot a hatóságok. Szijjártó viszont azt üzente a világnak, kevesebb szankció és szorosabb kapcsolat szükséges Belorusszal és az ezzel kapcsolatos véleményt Budapest nem fogja titkolni – tette hozzá Szijjártó.

Első helyen említtetett a magyar–belorusz együttműködés radioaktív hulladékkezelésben. Lukasenka egykori elnökjelölti vetélytársa, Szvetlana Tyihonovszkaja, aki bebörtönzött férje helyére ugrott be jelöltként, azt üzente Szijjártónak az AP hírügynökségen keresztül, hogy elfogadhatatlan és immorális Szijjártó látogatása. A belorusz külügyminiszter helyett a Nobel béke-díjas Ales Bialiatskit kellett volna meglátogatnia.

Ha a francia ellenzéki Marine Le Pen és az olasz Georgia Meloni kormányfő, a két szélsőjobbos politikus összefogna, akkor meghatározó politika erővé válhatna a kettős Európában – nyilatkozta Orbán Viktor a francia Le Point magazinnak adott interjúban – számolt be ennek részleteiről a Reuters. A lap azt írja, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint rekord számú szavazatra tesznek szert a júniusi uniós választásokon a szélsőjobb, nacionalista és euroszkeptikus pártok, mert az embereknek elegük van azokból a „mainstream” (fősodorbeli) pártokból, amik nem tudták megfékezni az inflációt és a migrációs áradatot. Ugyanakkor elég nyilvánvaló, hogy olyan nagy nézetkülönbségek vannak köztük a legfőbb politikai kérdésekben – vegyük csak például az orosz–ukrán háború megítélését és Oroszországhoz való viszonyukat! –, hogy jóformán teljességgel kizárt a két politikus összefogása.

Orbán arra a kérdésre, hogy még mindig úgy gondolja, hogy a Meloni-féle Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához csatlakoznék-e a választások után, igennel válaszolt. A következő európai bizottsági elnök személyére vonatkozó kérdésre Orbán így felelt: nagyon fontos, hogy megszabaduljanak a mostani elnöktől, Ursula von der Leyentől. Viszont túl korainak tartja egy másik név/személy említését. Nem tagadta, hogy az egyik előző európai bizottsági elnök, Mario Draghi mind a mai napig jó jelöltnek látszik. Ismét megakadályozta a magyar kormány Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az uniós nagykövetek brüsszeli értekezletén – olvasható az EUNews honlapon. Moldováét is, de azt nem csak a magyar nagykövet. A tárgyalások június végén kezdődnének az eredeti elképzelések szerint. Magyarország ismét az ukrán oktatási törvényt hozta fel indokként, ami korlátozza a magyar nyelvhasználatot – véli a magyar kormány. Sőt: megemlítette az ukrán korrupciót és az agráripari termékek exportját illető magyar kifogásokat is. A magyar kormány nem engedi át ingyen az ukrán gabonaexportot. Mint ismeretes, a Balkán-országaival – Albániával, Észak-Macedóniával, Montenegróval és Szerbiával – már megkezdődtek a tárgyalások.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nagyon bízik abban, hogy június végéig, azaz a júliusi magyar soros elnökség megkezdése előtt, még a belga vezetéssel sikerül tető alá hozni a megegyezést Ukrajna ügyében. Félő ugyanis, hogy a magyar kormány késleltetni fogja a reá jutó fél év folyamán a csatlakozási tárgyalások megkezdését.