Arra még nem volt példa a hazai lakáshitel piacon, hogy két, egymást követő hónapban is 100 milliárd forint feletti piaci lakáshitel kihelyezést teljesítsenek a bankok. Az áprilisi 107,6 milliárd forintos folyósítás kis híján 27 százalékkal több volt, esztendővel előtte. A hiteldinamika fenntartása azonban nem lesz egyszerű: már most is a nettó átlagbér 30 százalékát költik a családok lakáshitel-törlesztésre. Ez az a határ, amit a többség még hajlandó vállalni. Ezért új ügyfelekre van szükségük a bankoknak, ami újra kamatversenyt indíthat el.
Azt, hogy a növekedést a hitelösszeg emelkedése húzza, jól mutatja, hogy a lakáshitel-szerződések száma jóval kisebb dinamikával növekedett: az áprilisi 5653 szerződés mindössze 9,3 százalékos bővülést mutat.
Ennek következtében az átlagos hitelösszeg meredeken emelkedett az utóbbi hónapokban: 2025-ben nem volt még olyan időszak, amikor a piaci lakáshitelek átlagos összege 19 millió forint alatt maradt volna. Az áprilisi 19,03 millió forintos átlagos hitelösszeg a hatodával múlja felül a 2024. áprilisi értéket.
Az akkori 16,4 millió forint abszolút csúcsnak számított, hiszen 2024 februárjában kezdődött az a növekedés, ami az egykori 10-11 millió forintos sávból 2025 januárjára 19 millió forint fölé tornázta az átlaghitel összegét.
Pénzügyi szakértők szerint az akkori hirtelen, ugrásszerű növekedés az infláció csökkenése mellett annak volt köszönhető, hogy a 2023 decemberi 7,6 százalékos mértékről a banki (thm—>) teljes hiteldíjmutató-plafonnak köszönhetően drasztikusan esni kezdett a lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója. Ennek mélypontja 2024 májusában volt, amikor az átlagos piaci thm-szint 6,65 százalékra csökkent.
A thm-plafon a 2024. június végi kivezetését követő időszakban trend nélkül mozog, inkább helyben jár a lakáshitelek átlagos thm-szintje; 2025. márciusról áprilisra nem is történt változás a 6,76 százalékos mértékben.
Mindennek következtében a mind magasabb összegű átlagos hitelhez egyre emelkedő törlesztőrészlet kapcsolódik. A BiztosDöntés.hu számításai szerint egy átlagos összegű és thm-ú, 20 éves futamidejű lakáshitel törlesztője 2025 áprilisában 144 800 forint volt, ami 17,5 százalékkal több az egy évvel azelőtti 123 200 forintot. (Ilyenkor mondják az emberek, hogy feltehetően valójában ekkora a magyarországi infláció…)
Gergely Péter pénzügyi szakértő szerint ennek jórészét ugyanakkor kompenzálja a bérek emelkedése. A Központi Statisztikai Hivatal statisztikáit is idézi, amikor megállapítja:a márciusi 490 445 forintos nettó átlagbér 8,4 százalékkal múlja felül az egy évvel azelőttit.
Csakhogy – a szakértő szerint – ennél is fontosabb, hogy a januárihoz képest 7,2 százalékkal magasabb volt az idén márciusban az átlagos nettó jövedelem összege. Ez pedig azzal járt, hogy az év eleji 32 százalékról márciusra a nettó átlagbér 30 százalékára mérséklődött az átlagos lakáshitelek törlesztőrészletének mértéke. (Játék a számokkal? Ki veszi észre – a statisztikákon kívül – ezt a két százalékot? – a szerk. megj.) A további béremelkedések miatt a pénzügyi szakértő szerint bizonyosnak látszik (?), hogy az érték áprilisban visszatérhetett a 30 százalékos szint alá.
Azt, hogy a nettó átlagbérnek kevesebb mint harmadát fordítják a családok lakáshitel-törlesztésre az a megugró hitelösszeg ellenére is annak a bizonyítéka, hogy a háztartások továbbra is konzervatívan állnak a hitelfelvételhez. Magyarul: kétszer is meggondolják, hogy kösszenek-e hitelszerződést.
Következésképpen: korántsem biztos, hogy ez jó hír a bankok számára. Az év első harmadában 26 282 piaci és támogatott lakáshitel szerződést kötöttek ügyfeleikkel a bankok, ami alig kilenc százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.
Eközben a felvett lakáshitelek összege több mint harmadával, 34 százalékkal 517,1 milliárd forintra nőtt a 2024-i 386,2 milliárd forintról.Miután a bérnövekmény ellenére a lakáshitelek törlesztőrészlete nagyon közel van az egyharmados lélektani határhoz, ami felett a háztartások már nem szeretnének eladósodni, a további hitelbővüléshez az ügyfélkör szélesítésére lenne szükség. Ez a szakember szerint azt vetíti előre, hogy kezdődhet a verseny az új ügyfelekért – ami csökkentheti (?) a kamatszinteket.
