(Írta: dr. Perintfalvi Rita, katolikus teológus) Most szokatlanul radikális leszek. És ezt a radikalitást a nevemmel és az arcommal és azzal együtt felvállalom, hogy hívő keresztény ember, sőt katolikus teológus vagyok. Sokaknak nem fog tetszeni és már látom a mocsok kormánymédia szalagcímeit is, de nem érdekel! Most tényleg úgy érzem, hogy NINCSEN MÁSIK ÚT: radikálissá kell válnunk és meg kell találnunk a civil ellenállás legkülönfélébb útjait. Mégpedig együtt! (A nyitó kép forrása: www.777blog.hu)
Most jött el az a pillanat, amikor ki kell mondanunk, mégpedig olyan hangosan, amilyen hangosan csak lehet, hogy a vasárnapi nemzetsorsrontó következményekkel járó választás eredményéért a magyar egyházak legnagyobb része is felelős! Egyetlen kivétel: Iványi Gábor hősiesen tisztának maradó közössége. De a többi egyházak a rendelkezésükre álló összes eszközzel – körlevelek, prédikációk, egyházvezetői, püspöki, papi, lelkészi nyilatkozatokat, nyilvános vagy online megszólalások, interjúk – hatalmas lelkesedéssel támogatták a 12 éve hatalmon levő Orbán rezsim újabb győzelmét! S ezzel újra elárulták a Mestert! És most már elég volt ebből!
Azt a Mestert, akinek az üzenete a felebarát megkülönböztetések nélküli szeretete, a bajbajutottak segítése. Ennek a Mesternek a nevében támogattak egy olyan rezsimet, aminek alapelemei: a hazug propaganda, a mérték nélküli lopás és korrupció, a gyűlöletkeltő uszítás, a társadalom szélsőséges polarizálása. És ehhez már kezdetek óta, de egyre erősödő módon felhasználták az egyházakat is. Olyan bűnök pártolására vették rá őket, amiket a Biblia „égbekiáltó bűnöknek” nevez. A propaganda kinyújtott karjává tették. Sőt bűntársakká.
Most az mindegy is, hogy ezt miként érték el. Valakiket megfélemlítettek, valakik önként és dalolva, sőt büszkén tették ezt, másokat a teljes anyagi függés tett tehetetlenné. És persze nem mondom azt, hogy nem voltak ellenállók az egyházakon belül is! Mert voltak és vannak! Papok és lelkészek is. Nekik minden tiszteletem! Csakhogy az ő erejük kevésnek mutatkozott ahhoz ebben a 12 évben, hogy az egyházak rendszerszintű kollaborálását le lehessen állítani. Nem maradt tér a belső ellenállásra, így mindent átitatott az árulás.
Eladtátok és kufárok barlangjává tettétek az Isten házát! Ez történt! Nekünk, világi híveknek szinte semmilyen lehetőségünk nincsen arra, hogy megváltoztassuk az egyházi vezetőink hozzáállását. Mert bár az EGYHÁZ MI VAGYUNK, semmilyen eszköz nincsen a kezünkben, nem vehetünk részt a döntéshozó folyamatokban, az érdemtelenné, korrupttá, sőt bűnözővé vált egyházi személyektől nem tudunk megszabadulni.
Így csak egy opció marad: a civil engedetlenség, még pedig olyan formában, hogy mi ellenzéki hívők a mai naptól kivonulunk az egyházainkból! Nem megyünk misére, nem fizetünk egyházi adót, nem dobjuk be vasárnap a perselypénzt, nem járatjuk a gyermekeinket egyházi oktatási intézménybe a következő 4 évben! Nem legitimáljuk tovább a jelenlétünkkel a létezésüket!
Számomra a Magyar Katolikus Egyház megszűnt létezni! Semmilyen módon nem vállalok vele közösséget. A Mester egyháza végleg a templomok falain kívülre szorult. Persze a Lélek ott fúj, ahol akar! És az Isten ott van, ahol a szeretet. Szóval mindenütt. Bennünk és köztünk, akik még mindig hiszünk a szeretetben, a demokráciában és a szolidaritás erejében. Egymás számára válhatunk egyházzá, egymás számára válhatunk templommá. Mert a helyet, ahol a kőfalak állnak, birtokába vette a gonosz! És mi nem vállalhatunk közösséget a gonosszal!
Szóval én most kivonulok. Négy évre biztosan. Ti is tegyetek így! Kivéve, ha a papotok, lelkészetek nem lett árulóvá! Őt támogassátok, mert neki nagyobb szüksége lesz rátok, mint valaha!
És találjuk meg egymást, alkossunk mi közösséget, ha fontos és kell egy közösség!