(helyben.hu) Megkezdődött a jogállamisági eljárás Magyarország ellen, veszélyben ezermilliárd eurós európai uniós források kifizetése. Brüsszel a magyarországi korrupció veszélye miatt döntött az eljárás megindításáról. Pedig a választási győzelem után Orbán Viktor sietve kormányülést hívott össze, mert a magyar költségvetés – a kampányígéretek miatt – súlyos hiányt halmozott fel. A helyben. hu kérdéseire Felcsuti Péter közgazdász, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke azt nyilatkozta, hogy a magyar költségvetés máris katasztrofális helyzetben van. (A nyitó illusztráció forrása: newstatesman.com)
– Orbán Viktor a győzelem után azonnal kormányülést hirdetett. Egy napra rá az Európai Bizottság bejelentette, hogy megindíthatják a jogállami mechanizmust. Az ön véleménye szerint van-e olyan gazdasági és jogi döntés, aminek azonnal meg kell születnie, vagy csak erődemonstrációról van szó?
– Rengeteg nagyon sürgős dolog van, amiről gyorsan dönteni kell, de ami holnapig nem vár, ami azonnali cselekvést igényel, olyan nincs. Az azonnali kormányülés megtartása inkább a kampány része, illetve Orbán Viktor habitusának kifejeződése, ami azt üzeni, hogy „győztünk, és a munka folytatódik!”
– Azt tudjuk, hogy a Fidesz nem készített választási programot, így aztán aligha sejthető, hogy milyen döntések születhetnek ezután, hisz’ a kampányban ezermilliárdokat szétosztottak, az árakat befagyasztották. Ez jelenthet a kormányzat részére kényszerpályát, vagy inkább szabad utat ad, hogy teljesíthessék a jogállami feltételeket?
– Az nyilvánvaló, hogy a költségvetés katasztrofális helyzetben van. Ez azonban nem az egyetlen gond: az elszabadult infláció és a gazdasági növekedés lelassulása is súlyos probléma. Ha a gazdaság egyébként jó állapotban lenne, a költségvetési konszolidáció – bár kétségkívül recessziós hatású –, de nem okozna nagy problémát. A gond most az, hogy csaknem minden területen nehézségek jelentkeznek. Általában, ha valamennyire nő az infláció, nincs probléma a gazdasági növekedéssel. Most azonban egyszerre van rossz helyzetben a költségvetés, magas az infláció, lassul a növekedés és egyébként a forint is gyenge. Ilyenre régóta nem volt példa és tegyük hozzá, ezek egy része egyértelműen a kormányzati döntések eredménye.
– Ilyen körülmények között kulcskérdés a Brüsszellel történő mielőbbi megállapodás, hogy az ország hozzájusson az Európai Unió költségvetési, illetve az újjáépítésialap-kifizetéseihez. A propagandával ellentétben ugyanis sem a segélyhez, sem pedig a hitelhez eddig nem jutott hozzá a magyar kormány. Pedig ez sokat segítene a gazdaság és a költségvetés helyzetén is.
– Gondolja, hogy az újabb Orbán kormány hajlik majd a kiegyezésre a sokat szidott brüsszeli bizottsággal?
– Nagyon sok egyéb lehetősége nincs, mert önmagában attól, hogy Orbán Viktor újabb kétharmaddal nyert, még nem nyílnak meg az uniós források. Annak ugyanis feltételei vannak. Tehát a kormány mozgástere nagyon beszűkült. Nem utolsó sorban a saját ígéretei hatására, de természetesen benne van a háború miatt kibontakozó globális gazdasági válság is. Tehát a hatalom mozgásterét belső és külső okok egyaránt korlátozzák, s ezek egymást is erősítik. Vagyis igazi szabadulóművésznek kell lenni, hogy ebből a csapdából a kormányfő megtalálja a kiutat.
– Az nagy kérdés, hogy a jogállami mechanizmus be nem tartott feltételei miatt a pénzt megkaphatja-e az ország és mire elég?
– Elég sok mindenre elég lenne, de ennek valóban vannak feltételei, amit teljesíteni kell. Az Európai Bizottságban erre, úgy látszik, már megvan a politikai akarat, részben azért, mert megváltoztak a politika szereplői, a német kancellár politikai irányultsága, de kritikusabb lett az Európai Parlament és a tagországok túlnyomó többsége is. Elvárják, hogy érvényesüljön a jogállami mechanizmus, s az kevéssé érdekli őket, hogy Orbán újabb kétharmados győzelmet szerzett; legfeljebb küldenek neki gratuláló táviratot.
– Gondolja, hogy tételesen sorba veszik majd a jogállami intézmények helyreállításának ütemtervét, benne a bíróságok, ügyészségek, esetleg korrupciós ügyészség számonkérését, s talán a sajtó torzulásai miatt azok változásait kérik?
– Ez utóbbit aligha, ámbár a demokrácia működése szempontjából fontos lenne. Elsősorban a korrupciós veszély csökkentése fontos az uniós vezetők számára, hisz’ végül is az európai adófizetők pénzének felhasználásáról van szó.
– Varga Mihály pénzügyminiszter már jelezte, hogy a kormány közel kétmilliómillió forintos (!) kiigazításra készül, ez mit jelenthet a hétköznapi ember számára?
– Az állam rákényszerül, hogy elsősorban saját magán kezdjen el takarékoskodni. A kormány „nagyszabású” százezer-, vagy ezermilliárdos beruházási terveit például biztosan le kell állítani.
– Gondol itt a sokat bírált kínai egyetemre, vagy a belgrádi vasút terveire, esetleg Paksra?
– Feltétlen, ezekre biztosan nem lesz pénz. És egyelőre az sem tudható, hogy mi lesz az alapítványoknak beígért ezermilliárdos tételekkel. Feltélezem, hogy ha az első kormányülésen nem is, de tételről-tételre átveszik a már tervezett kiadásokat, s ezeket a költségvetés helyzetéhez igazítják, vagyis lefaragják. Már a jelenlegi deficit is fenntarthatatlan, de tovább növelni súlyos hiba lenne.
– A kisháztartások, a családok is megérzik majd ezt, vagy csak az állam?
– Ezt mindenki megérzi majd, hiszen az állam a legnagyobb munkaadó, s természetesen a legnagyobb megrendelő. Ha a kormány az ezermilliárdos megrendelések leállítására kényszerül, akkor azt gazdaság minden szereplője megérzi majd, Mészáros Lőrinc épp úgy, mint a bérből élő emberek. Vagyis amikor az állam elkezd visszavonulni, akkor a teljes gazdaság lelassul. S ennek következménye lesz – a már említett – állami bevétel kiesése.
– Miközben a kampányban beígért összegeket részben már kifizették, illetve ezután kell kifizetni, és fel kéne oldani a befagyasztott árakat, eközben a költségvetési hiány ma a duplája, mint a sokat szidott Gyurcsány kormányé. Jönnek a kiigazítások, amit hívhatnánk megszorításoknak is?
– A kampányígéretek többségét az infláció majd lassan „lemorzsolja”. Az inflációnak ugyanis – a kormány szempontjából – van olyan hatása, hogy mire a beígért összegeket kifizetik, addigra az a magas, tíz százalékos infláció hatására az értékük lemorzsolódik. A 13. havi nyugdíj összege egy év alatt lényegében elértéktelenedik, de ugyanez érvényes az adó-visszatérítésekre is. Ez a jövedelem tehát a Fidesz győzelme után elértéktelenedik, ha az árak a jelenlegi mértékben emelkednek.
– Mindez a kormány, tehát a költségvetés számára akár kedvező is lehet, de nagyon sújtja a fizetésből élőket. Ezzel azonban a dolognak nincs vége. A gondot tetézi, hogy az infláció beépül a gazdasági szereplő várakozásába, gondolkozásába, ami ár–bér-spirált indít el, és az a gazdaság minden szereplője számára rossz, de a legrosszabb a kisnyugdíjasok számára.
– Mondja, kérem, van arra valami gyakorlat, hogy a befagyasztott árakat, mint a benzin, vagy a csirkefarhát, és a többi élelmiszer árát hogyan lehet úgy kivezetni, hogy a társadalmat az ne vágja arcon?
– Az inflációval kapcsolatban – de egyébként általában a gazdasági kérdésekkel foglalkozva – nem érdemes a társadalom egészéről beszélni, sokkal inkább a társadalom különböző csoportjairól. Az árbefagyasztás súlyosan érintette a termelőket, kicsit és nagyot egyaránt, az árbefagyasztás feloldása a fogyasztókat fogja rosszul érinteni, a szegényeket inkább, mint a gazdagokat. Ezt nem lehet megspórolni.
– Pénzügyi közgazdászként tudja, hogy mi mennyivel kapjuk olcsóbba az oroszoktól a gázt?
– Nem tudom, hogy egyáltalán olcsóbban kapjuk-e. Hosszú lejáratú szerződés alapján kapjuk, ami biztonságossá teszi az ellátást és ez persze érték. Az is tény, hogy csővezetéken keresztül, ami a leghatékonyabb/gazdaságosabb szállítási mód.
– Valaki azt jósolta a választás éjszakáján, hogy olyan rossz ma a világ-, és a hazai gazdaság helyzete, hogy bárki kerül is hatalomra, a drasztikus intézkedései miatt a kormányzati ciklust nem tudja kitölteni. Egyetért?
– Nem, mert a magyar politikai berendezkedés nem így működik. Amíg nálunk a parlamentben többsége van a kormánynak, addig a hatalmon lévők a dolog lényegét tekintve azt csinálnak, amit akarnak. Komoly intézkedésekre, gazdasági beavatkozásra, aligha kérnek újabb felhatalmazást a választóktól, hiszen a győztes Fidesz még választási programmal sem rendelkezik. Hatékonyan csak az utcán lehet tiltakozni, de erre nálunk nem nagyon van gyakorlat. Tehát azt gondolom, hogy nagyon nehéz négy év következik, amit ez a kormány végig fog csinálni.