Néma városháza – és papagáj- meg kakasügyben?

KÜLÖNLEGES EMBEREK URALJÁK IMMÁR MÁSODIK ÉVTIZEDE A GYŐRI VÁROSHÁZÁT. Az egyik mániája az Adria lágyan ringató hulláma, a másiké a hullámos papagáj. Persze, legyen, meg sem említeném, ha úgy élveznék eme hullámokat, hogy közben mást is csinálnának: közérdekűt, hasznosat, mindenkinek tetszőt. Úgy európai módra. Olyasmi elhivatottsággal és szolgálati hűséggel, mint például a dániai Aarhus polgármestere: Thorkild Simonsennel (most 95 éves) élmény volt találkoznom, beszélgetnem, nem is egyszer. Ő volt az a tanár, iskolaigazgató, aki évtizedekig (1966–97 között) fáradhatatlanul szolgált-dolgozott a 8. században (tehát a vikingek korában) alapított kikötő-, kereskedelmi és egyetemi város önkormányzatában, és háromszor újjáválasztott polgármestersége után belügyminiszterként vonult nyugállományba 2000-ben. (A nyitó kép forrása: hirklikk.hu)

Persze, ez alkalommal nem róla vagyok írandó, hanem annak a 750 esztendős magyarországi városnak némely vezetőjéről, aki megpróbálja semmibe venni a széles közönség tájékoztatóját/tájékoztatóit. „Természetesen” csak azokat, akikről úgy gondolják, vélik, hogy „pártérdekeket” szolgálnak, persze, ez alkalommal nem a Fidesz+kereszténydemokrata pártról van szó.

Lássuk a tényeket: a jelenlegi polgármester (dr. Dézsi Csaba András/Fidesz) elődje, Borkai Zsolt (Fidesz) a 2000-ben, tehát az elsők között alapított hírportál szerkesztőjének egyetlen, közérdekű, az általa vezetett várossal kapcsolatos kérdésre sem volt hajlandó válaszolni. De még a városháza sajtóosztálya (bár megígérte!) sem vette a fáradságot hasonlóra. (Közben aztán eltávolítottak két sajtófőnököt is, dr. Domanyik Esztert, majd Sándorfi Róbertet…) A városháza egyik osztályvezetője az Infovilág szerkesztőségével egyeztetett időpontban, az interjú előtt bele akart nézni az újságíró táskájába (!), van-e benne bekapcsolt magnetofon. A beszélgetés persze akkor tüstént megszakadt, az osztályvezetőt nem sokkal később elbocsátotta a városháza.

Közelítsünk a mai témánkhoz: még a Borkai-érában kértük interjúra a város főépítészét (Révi Zsolt), ám ő dacosan nemet mondott azzal, hogy még csak nem is válaszolt a fölkérésre. Jött az új polgármester, majd tőle egy e-mail, amiben arról biztosítja az Infovilágot, hogy „ő jóban akar lenni az újságírókkal, és együttműködik velük”. Aztán ország-világ előtt közölte: kipenderítette a főépítészt. Nicsak, hullanak az „áldozatok”: két sajtófőnök (dr. Domanyik Eszter, majd Sándorfi Róbert), egy osztályvezető (Füke Péter), majd Révi főépítész!)

A „kirúgott főépítész” (a polgármester jelzője) után jött újabb, vele is szerettünk volna beszélni, természetesen nem arról, hogy miként kapnak a halak a Rábában, hanem a város ügyeiről. Nyomban igent mondott az interjúra, ám a megvalósítása előtt indoklás nélkül lemondta. Nem egészen egy év után a polgármester tőle (Gyimóthy Ákos) is megvált.

Egy idő óta új főépítésze van a városnak, a neve Szaksz Vince.

Tekintettel arra, hogy az elődjének szánt kérdések nem avultak el, sőt, időközben újak is megfogalmazódtak, udvarias levélben kértük föl interjúra. Mi több, időt megtakarítandó, e kérdéseket a felkérő levélbe is belefogalmaztuk. Levelünket elküldtük a címzettnek úgy, hogy csupán egyet kellett volna kattintania, és a feladó megtudhatta volna: átvette. Két nap után újra elküldtük ugyanazt a levelet ugyanazzal a tartalommal, ám semmi válasz. Telefonon is megpróbáltuk elérni Szaksz Vincét, ám munkatársnői sajnálattal közölték: irodán kívül van, a torony alatt tárgyal, aztán meg értekezletet tart…Azt megígérték, hogy figyelmeztetik a leveleinkre és telefoni megkereséseinkre. Biztos vagyok benne, hogy megtették, pusztán a címzett gondolta úgy, hogy „csakazértsem”. Őt minden bizonnyal nem érdeklik a várossal kapcsolatos újságírói kérdések, a közvélemény tájékoztatása számára sokadrendű, nem hajlandó leereszkedni, elvégre ő a főépítész. (Révi és Gyimóthy is az VOLT…)

Persze, nincs értelme a szószaporításnak. A jegyzőnek és a polgármesternek is irtunk levelet még karácsony előtt, illetve januárban, telefonáltunk is nem egyszer a titkárságaikra, ahol példásan kedves és készséges hölgyek mindannyiszor megígérték, hogy szólnak a címzetteknek. Biztos vagyok benne, hogy szóltak is, pusztán a címzettek érzik magukat felsőbbrendűnek egy újságírónál, akihez nem hajlandók „leereszkedni”.

Gondoltam már, hogy legközelebb papagáj- és kakastenyésztési, -idomítási ügyben fordulok a győri polgármesterhez, hátha érdekli a téma, elvégre mindkettőben elismert szaktekintély. (A kép forrása: Facebook.)