Elmaradt a nyalakodós kézcsók: Merkel csak biccentett Orbánnak Varsóban

A jelentés felidézi, hogy a hatalom, amely további háromezer határvadászt kíván vezényelni a térségbe, a nemrégiben életbe lépett, vitatott jogszabály alapján visszatoloncolja Szerbiába azok a menekülteket, akiket a határtól számított 8 km-es övezetben fognak el. Azt azonban hivatalos források cáfolják, hogy eközben erőt alkalmaznának.

Varsó volt Merkel körútjának legnehezebb állomása, a menekültválság miatt a négyek különösen bizalmatlanul tekintenek a kormányfőre – mutat rá a Der Spiegel hamburgi hetilap. A politikus a lengyel fővárosban találkozott legkeményebb ellenfelével, Orbán Viktorral, akivel a kapcsolata enyhén szólva hűvös. Aligha véletlen, hogy a magyar politikus éppen az ötoldalú megbeszélés előtt jelentette be az újabb határerősítést. Nyilatkozatát Merkel nyugodtan vehette úgy, hogy az oldalvágás az „Isten hozott!”-kultúrájával szemben. Orbán kényes pontot érintett, mert a német vezető is tudja, hogy az ősz döntő lehet a berlini menekültpolitika szemszögéből. Októberben elvileg életbe lép Törökországgal a vízummentesség, ám addig Ankarának át kellene alakítania a terrorellenes törvényeket, csak éppen nem sok rá az esély. És a török miniszterelnök máris jelezte, hogy az ügy igen súlyos következményekkel járhat a menekültek kapcsán egész Európa számára.

A Neue Zürcher Zeitung úgy értékeli, hogy Varsóban a viszály volt terítéken a jövőre vonatkozó elképzelések helyett. A visegrádi csoport ügyesen elhárította a német kancellár mosolyoffenzíváját és rövidlátó módon nem hajlandó tárgyalni a menekültekről. Orbán Viktor az időzítés mestere, ami kiderül abból, hogy közvetlenül az ötoldalú találkozó előtt jelentette be a határkerítés megerősítését. Hogy milyen mély az árok Berlin és a négyek között az kiderült, amikor Merkel arról beszélt, hogy nincs szükség közvetítőre közte és a V4-ek között. Mégis el kellett mennie a lengyel fővárosba, mert az EU-intézmények megbénultak és csak a németek tudják előrevinni a közösség reformját. Jelezni kívánta a négyeknek, hogy van beleszólásuk a döntésekbe.

Ám a menedékpolitika beárnyékolt mindent, mert a visegrádiaknak politikailag csak ezen a területen van súlyuk. Oroszország kapcsán pl. megosztottak. A kvótákat ugyanakkor elutasítják. Orbán és Kaczynski odahaza éppen azért olyan népszerű, mert nem kér a liberális német menekültpolitikából. Ily módon illúzió volt bármiféle engedményt várni a kancellárral szemben. Ezzel együtt elpackázták a lehetőséget, mert kifejthették volna, hogy miként látják a migránsválság európai megoldását. Hiszen nem lehet kétséges, hogy a görög és olasz földön lévő menedékkérők egy részének áttelepítése nélkül nincs kiút. Orbán és a többiek a bezárkózásra, a drákói menekültpolitikára, valamint a párbeszéd elvetésére játszanak. Ezzel segítik, hogy az unió még kevésbé tudja, mitévő legyen, amikor megindul az újabb emberhullám. És tekintettel a Keleten tapasztalható feszültségre, a csoport hamarosan éppen arra a szolidaritásra lehet ráutalva, amit most megtagad.  

Az FAZ írja: Orbán Viktor az összecsapást célozta meg a Merkellel lezajlott egyeztetés előtt, amikor az állami rádióban azt közölte, hogy Varsóban érvényteleníttetni akarja az EU menekültpolitikáját és a kvótadöntést. A kérdés szerinte az, hogy a kancellár hajlandó-e erre.

Szintén a Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható: visegrádiak együttesen léptek fel Merkel menekültpolitikájával szemben, de kérdéses, hogy a csoport mennyire lesz képes és hajlandó beleszólni az Európa jövőjéről zajló vitába. A nemzeti-konzervatív, illetve jobboldali-populista magyar és lengyel kormány tengelyt képez. Ezen felül a csoport közös célja a menekültek bármiféle elosztásának elutasítása. Orbán a fórumon fenntartás nélkül támogatta az európai határőrizeti erők létrehozását és a külső határok megerősített védelmét. Az ő reszortja volt, hogy különösen éles szavakkal támadja az EU-t.  Úgy fogalmazott, hogy az a legtöbb területen képtelen bármiféle alkalmazkodásra, legyen szó a gazdasági válságról, a migrációról vagy a terrorizmusról. Sürgette továbbá, hogy a Bizottság ne töltsön be politikai szerepet, amivel a lengyel jogállamiság ügyében indult vizsgálatra utalt. Merthogy amögött politikai szándékokat sejt. Ő sem beszélt azonban nyilvánosan arról, hogy az unió alapszerződéseit már a közeli jövőben módosítani kellene.

A csoport igen magabiztosan lépett fel. A jelek szerint már nem hat rá riasztóan a kétsebességes Európa lehetősége. Vagy legalábbis enyhült a riadalom. A régi tagállamokat válságok tépázzák, a visegrádiakat összeforrasztja a migránsügy. Számukra az euró bevezetése is vesztett vonzerejéből. Vagyis próbálják óvatosan fenntartani a status quót.

A Süddeutsche Zeitung tudósítása úgy összegzi a varsói tapasztalatokat, hogy hamar kiderült: itt Merkel nem igazán barátok között van, amire válaszul a kormányfő beszélgetős terápiával próbálkozott. A kirohanást Orbán Viktor kezdte, rá ilyesmiben lehet számítani. Vádjai közül legalább kettő, pl. a migráció ügyében a kancellár ellen irányult, ami nem is csoda, mert a négyek a kérdéskör kapcsán az ellenállás kemény magját képezik.

A találkozó jól illusztrálja, milyen nehéz lesz is az EU és Merkel számára feltartóztatni az unió bukását. Berlin meg akarja erősíteni a határvédelmet, hogy lehetővé tegye a rendezett migrációt. Mások szintén szorgalmazzák a fokozott határőrizetet, csak éppen azért, hogy megállítsanak mindenféle bevándorlást. Mindenesetre, hogy a négyek közül kihez miként viszonyul a kancellár, arról sokat elárult, hogy a varsói sajtótájékoztató végén szlovák és cseh kollégájára rámosolygott, a házigazdának pedig még a kezét is megrázta. Orbán Viktornak viszont elhaladtában csak röviden odabiccentett.

A Die Zeit úgy véli, hogy Közép-Európa egyértelműen nemet mond ugyan Merkelnek a menekültkérdésben, a térség mégis csakis benne bízik, mármint hogy egyben tudja tartani az uniót. A négyek attól tartanak, hogy az unió régi tagjai egymás között bővítik az együttműködést, és hogy abból ők kimaradnak. Kai-Olaf Lange, a berlini Tudomány és Politika Alapítvány szakértője épp ezért tartja fontosnak, hogy a kancellár a mostani körúttal megpróbál mindenkit bevonni az erőfeszítésekbe. Merthogy Németországnak és a közép-európai régiónak sok mindenben hasonlóak az érdekei. Márpedig ilyen alapon meg lehet oldani a nagy vitát a menekültpolitika ügyében is. A szakember szerint a meggyőzésre kell építeni, a fenyegetések nem érnek sokat, csak az euro-szkeptikusok kezére játszanak az érintett országokban. Vagyis fel kellene adni a kvótatervet.

Úgy tűnik föl, Orbán Viktor még mindig nem teljesen elégedett a határzárral – állapítja meg a Der Standard. Bár azt mondta a jobboldali-populista politikus, hogy immár egy madár sem tud ellenőrzés nélkül átrepülni a kerítés fölött, mégis újabb csúcsfegyvert jelentett be a védtelen menekültek ellen vívott harcban: áthatolhatatlan fallá építik ki a szögesdrót-akadályt. A kormányfő ugyanilyen gátlástalanul házal a kerítés állítólagos sikereivel külföldön is. Ez az a politikai téma, ami 2014 óta jelképezi miniszterelnökségét. Úgyszólván a meghosszabbított keze, amivel szeretné megvédeni a magyarokat a potenciális terroristáktól, a betolakodók hordáitól. Hogy a műszaki akadály továbbfejlesztik a Vasfüggöny normáinak megfelelően az egy dolog, de fontos az időzítés is, tehát hogy a bejelentés a varsói találkozó előtt hangzott el. Orbán az utóbbi hónapokban a merkeli menekültpolitika transz-európai ellenfelévé lépett elő. Emellett a munka bombaüzletet jelent, a határzárra idáig a magyar adófizetők pénzéből 13,6 milliárdot költöttek.

Az osztrák Belügyminisztérium azt közölte: ha eléri a felső határt a menekültek száma, akkor lezárják az ország határait, függetlenül attól, hogy Orbán Viktor azt mondta: Magyarország senkit sem fogad vissza a Dublini Szerződések alapján – tudósít a Neue Kronen Zeitung. A bécsi tárca arra hivatkozik, hogy továbbra is sok becsempészett migránst fognak el. Ezért fontos, hogy ha odáig jutnak a dolgok, akkor kerítést húznak, és megerősítik a rendőri, illetve katonai ellenőrzést is. Ezt egyben azt jelentené, hogy a határon alakítanának ki regisztrációs központokat a menedékkérők számára. Ezzel kapcsolatban Orbán azt javasolta az osztrák félnek pénteki rádióbeszédében, hogy a saját műszaki akadály helyett inkább szálljanak be még jobban a magyar határ védelmébe. Azt is felvetette, hogy közösen őrködjenek az unió külső határain is, ami a szerb-macedón, illetve a a görög-macedón határt értette.

Merkel arra figyelmeztetett Varsóban, hogy a Brexit mély törés az EU történetében, ezért igen fontos, hogy gondos választ találjanak rá – tudósít a Financial Times. A kancellár igyekezett konszenzusra rávenni a visegrádi államokat az unió jövője ügyében. Mint mondta, fontos, hogy a tagok különböző fórumokon meghallgassák egymást. A jövő hónap közepén esedékes pozsonyi csúcsértekezletről azt mondta, hogy az ebből a szempontból az a kezdet, nem pedig a vég lesz. Egyébként éppen azért találkozott a négyekkel, mert szeretné eloszlatni az aggályaikat, hogy a régi tagországok kirekesztik az újakat a szervezet további sorsának meghatározásából.

A brit népszavazás óta elhangzott keleti bírálatok újólag feltárták, milyen mély a megosztottság az unión belül, ami egyébként már a menekültválság idején megmutatkozott. A magyarok és a lengyelek pl. igyekeznek Brüsszelre hárítani a felelősséget a brit kilépésért és több jogkört sürgetnek a tagállamoknak.

Magyar tudósok, művészek, filozófusok és vallási vezetők tucatszám adják vissza kitüntetéseiket, amiért a kormány elismerésben részesítette az idegengyűlölő nézeteiről és a hatalomhoz fűződő kapcsolatairól ismert Bayer Zsoltot – tudósít a brit közszolgálati médium, a BBC. Pár nap alatt jó 80-an közölték, hogy semmilyen közösséget nem kívánnak vállalni a publicistával, aki hosszú ideje Orbán Viktor szövetségese és a Fidesz egyik alapítója. Írásaiban gyakran tesz romaellenes, antiszemita és muzulmánellenes kijelentéseket, nem ritkán igen durva formában. A washingtoni Holokauszt Múzeum úgy látja, hogy megnyilatkozásai épp olyanok, mint amilyeneket a rasszista, ultranacionalista és idegengyűlölő Jobbiktól olvasni. A budapesti kormány nem mutatja jelét, hogy engedne a tiltakozásnak. Bayer pedig azt mondta, hogy csak akkor küldi vissza a Lovagkeresztet, ha annak 1500 korábbi kitüntetettje közül 1450 már megtette ezt.