Elmarasztalta a kormányt az Európai Bíróság

A The Washington Post az AP amerikai hírügynökség jelentése alapján számol be arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság megállapította: ellentétes az unió jogával a civil szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás, amely szerint külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatnia magát annak a nem kormányzati szervezetnek, amelyik évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, és fel is kell fednie az olyan külföldi támogatók kilétét, akik, illetve amelyek egy évben 500 ezer forintnál nagyobb összeggel finanszírozzák a működését.

Az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma diszkriminatívnak és megalapozatlannak minősítette ezt a rendelkezést – emeli ki a tudósítás. Az AP ismerteti azokat a nézeteket, amelyek szerint a törvény főként a részben vagy egészben Soros György által finanszírozott csoportokat célozza meg, mint amilyen például a jogvédő Magyar Helsinki Bizottság vagy a korrupciót figyelő Transparency International.

Orbán Viktor politikája – emlékeztet a hírügynökség – kulcskérdésévé tette a bevándorlás teljes ellenzését. Nem sokkal azután, hogy 2010-ben újra hatalomra került, céltáblává tette a nem kormányzati szervezetek külföldi finanszírozását, de a működésükkel szembeni ellenségessége a 2015-i migrációs válság nyomán erősödött fel, amikor néhány NGO jogi segítséget kezdett nyújtani a menedékkérőknek, vagy igyekezett előmozdítani magyarországi beilleszkedésüket.  

A beszámoló kitér arra, hogy Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője szerint a bíróság fontos döntést hozott, amellyel védelmezi az egyesülés, az unión belüli civil társadalmi szervezetek szabadságát, és megerősíti az uniós belső piaci szabályokat. Víg Dávid, az Amnesty International magyarországi igazgatója úgy vélekedett, a döntés csapást mért a magyar hatóságok azon erőfeszítésére, hogy megbélyegezzék és aláássák a civil társadalomnak a kormányt bíráló szervezeteit. Ismerteti az AP Patrick Gaspardnak, a Soros által létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványok elnökének a nyilatkozatát is, miszerint a magyar törvény jogellenessé nyilvánítása a jogállamiság és a közéleti pluralizmus helyreállításának az irányába mutató lépés. Huszonhárom nem kormányzati szervezet kérte a törvény felülvizsgálatát a magyar alkotmánybíróságtól, de az az uniós ítélkező testület döntéséig felfüggesztette az eljárást – olvasható a The Washington Post által közzétett AP-tudósításban.

A The New York Times külön cikket szentel a Luxembourgban meghozott ítéletnek, amely szerint a magyar rendelkezés – a kormány állításával ellentétben – nem az átláthatóságot, hanem a bizalmatlanság légkörét teremti meg az érintett egyesületek, illetve alapítványok vonatkozásában. A lap jogi szakértőket idéz, akik szerint Magyarországnak az ítélet nyomán ebben a formájában hatályon kívül kell helyeznie a törvényt, és ha ezt nem teszi, akkor szankcióknak, esetleges pénzbírságnak nézhet elébe.

A The New York Times szerint miután Magyarország autoriter irányt vett, a bírálóknak otthon szinte sehová nincs lehetőségük fordulni, és a kormánnyal való szembeszállásra csak kevés lehetőség marad – ezek közé tartozik az Európai Bíróság, illetve más uniós intézmények igénybevétele. Normális esetben – idézi a lap Bárd Petrát, az ELTE jogi karának a tanárát, a CEU vendégoktatóját – egy demokráciában léteznek jogorvoslati lehetőségek, de az állam fogságába esett társadalom esetében az ellenőrző funkciók már nem működnek jól, tehát megnövekszik a külső ellenőrzés fontossága. Bárd Petra kitért arra: az alkotmánybíróság vonatkozásában egyértelműen megmutatkozott a csapdahelyzet, az, hogy nincs lehetőség a hazai jogrendszerben az ilyen jogsérelmek kezelésére.

A The New York Times cikke emlékeztet arra, hogy a magyar kormány megpróbált ugyan kihívást intézni az Európai Bíróság ellen, de amikor bírság kiszabásának az eshetőségével került szembe, akkor meghajolt a luxembourgi döntés előtt. A múlt hónapban, amikor az Európai Bíróság úgy találta, hogy a menedékkérők tranzitzónában tartása jogellenes fogva tartással ér fel, akkor Bakondi György, Orbán biztonsági ügyekben illetékes legfőbb munkatársa először azt mondta ugyan a magyar televízióban, hogy a kormány nem fogja elfogadni a döntést, ám néhány napon belül közel háromszáz menedékkérőt átszállítottak nyitott, illetve félig nyitott menekülttáborokba.

A lap megjegyzi, hogy a civil szervezetek említett regisztrációra való 2017-i kötelezése uniós tisztségviselőket és a civil társadalom képviselőit arra a 2012-ben hozott orosz törvényre emlékezteti, amely „külföldi ügynökként” való bejegyeztetést ír elő a külföldi pénzbeli támogatásban részesülő nonprofit csoportok számára.

Sztraka Andrea, aki az Amnesty Internationalnél az adománygyűjtés felelőse, elmondta a The New York Timesnak: a magyar törvény dermesztő hatást fejtett ki a nem kormányzati szervezetek támogatóinak körében, hiszen belegondoltak a lehetséges negatív következményekbe, ha kitudódik róluk, hogy civil szervezeteket támogatnak.