Aggasztók az állapotok a klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében. Olyan növényfajok tűnhetnek el, amik valaha jól érezték magukat a térségben, azonban most már nem megfelelő a klíma számukra. Málna alig terem, ugyanakkor fügével és egyes banánfajtákkal is egyre gyakrabban találkozhatunk hazánkban. A klímaváltozásnak az agráriumra gyakorolt súlyos hatásai a kárpát-medencei „Nagy diák agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan!” online vetélkedő témái között is szerepelnek. (A nyitó képen: kukoricás Debrecen környékén.)

A napjainkat, de még inkább a jövőnket alapjaiban meghatározó klímaváltozásra azonnali és teljes struktúraváltással kell felelnie az agráriumnak – fogalmazott dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora. – A talaj- és területhasználatban drámai változtatásokra van szükség, így például a szántást egyre több esetben el kellene hagyni. A szántással ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet vesztegetünk el és annyi szerves anyagot égetünk el, amivel hosszú távon elpusztítjuk a termőtalajunkat. A szakszerű talajállapotot ma már sokkal korszerűbb technológiákkal és szemlélettel, szántás nélküli eszközökkel is el lehet érni.

A klímaváltozás másik nagy kérdésköre a földekben hasznosuló víz mennyisége. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken radikálisan, hanem az egyre emelkedő hőmérséklet és az általa okozott párolgás miatt egyre kevesebb hasznosul a talajban.

Az éves csapadékmennyiség eloszlása is megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az aránya az intenzív csapadékhullásnak, tehát rövid idő alatt leesik nagy mennyiségű csapadék, amit nem tárolunk sem a talajban, sem pedig korszerű csatornahálózatban vagy erre a célra létrehozott tározókban. A MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, ha 21. századi magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.

Ma a magyarországi klíma sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájára, semmint a Kárpát-medencéére, nekünk pedig a növények termesztését és az állattartást ehhez kell igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl a teljes területhasználatot újra kell gondolnunk, elfogadva, hogy akár a megtermelt növény-, akár a gondozott állatfajták tekintetében is változtatásra van szükség.

Előfordulhat, hogy néhány év múlva már csak képről ismerjük hazánk egyik nemes gyümölcsét, a málnát…

Olyan növényfajok tűnnek el, amik valaha jól érezték magukat a Kárpát-medencében, azonban most már nem megfelelő a klíma a számukra. Ilyen például a szeder és a málna is. Utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy manapság már csak néhány száz hektáron termelünk málnát, szemben a korábbi több ezer hektárral. A mérleg másik nyelvében ugyanakkor megjelennek olyan növények, amelyeknek a termesztése még nem is olyan rég elképzelhetetlennek látszott volna hazánkban.

Versenyt futunk az idővel, hiszen évről-évre hatalmas károkat szenvednek el mind a magyar gazdák, mind pedig a hazai nemzetgazdaság – fejezte ki aggodalmát az egyetem rektora. Rámutatott azonban arra is, hogy még a kihívások közepette is láthatók potenciális lehetőségek. A növénytermesztési alapanyagok esetében, a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozó-, élelmiszeriparban, az elsődleges, másodlagos feldolgozásban óriási lehetőségek vannak, jelenleg szinte teljesen kiaknázatlanul.

A klímaváltozás és annak az agráriumra gyakorolt hatásai a „Kárpát-medencei nagy diák agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan!” online vetélkedő témái között is szerepelnek, melyet a DUE Médiahálózat hirdetett meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakmai támogatásával. A határon túlra is kiterjesztett, háromfordulós, online vetélkedőbe középiskolások kapcsolódhatnak be, de a játékot bárki kitöltheti. A verseny első fordulója szeptember 2-á kezdődött és december 8-ig tart a www.agrarteszt.hu oldalon. Az ott legjobb eredményt elért 1000 játékos meghívást kap a december 13-án tartandó középdöntőbe, ahonnan a december 18-i döntőbe jutó legsikeresebb 10 diák agrártudós között dől el az értékes nyeremények sorsa.

A díjátadóra a 2025. januári Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon kerül sor, ahol gazdára talál a kétszemélyes görög utazás, a kerékpár és a mobiltelefon. A nagy diák agrárteszt első fordulója tehát elkezdődött és négy hónap múlva kiderül, ki lesz a legokosabb diák agrártudós a térségben.További információ: www.due.hu.