Magyarországon 2001 óta minden évben augusztus 4. – Raoul Wallenberg születésnapja – a humánum napja. Ilyenkor azokra az ismert és ismeretlen hősökre emlékeznek, akik a vészkorszak idején, 1944–45-ben önzetlenül, az életüket is kockáztatva mentették embertársaikat. (A nyitó képen a Wallenberg-emlékmű, Pátzay Pál Kígyóölő szobra az újlipótvárosi Szent István parkban; foto: szoborlap.hu.)
Wallenberg emlékét szülőhazájában, Svédországban és Budapesten is számos emlékhely, utca, dombormű, szobor és emlékpark, egyesület őrzi. Az embermentő svéd diplomata 2003-ban posztumusz Budapest díszpolgári címet kapott, a Vlll. kerületben humán szakképző iskola vette fel nevét. Születésének 100. évfordulóján, 2012-ben világszerte mintegy száz helyszínen szerveztek tiszteletére megemlékezést és kulturális programokat.
Az idei nem kerek évforduló, ám a budapesti Szent István parkban álló Wallenberg-szobornál ma délután is összegyűltek a sok tízezer ember életét megmentőre emlékezők: maroknyi nagyon idős ember, a vészkorszak túlélői, hazánkba akkreditált nagykövetek, diplomaták, a jelenleg éppen a fővárosunkban zajló európai maccabi játékok népes svéd csapata, és néhány érdeklődő bensőséges ünnepséget tartott, amelyet a Raul Wallenberg Egyesület szervezett.
Katarina Szécsi Ásbrink svéd helyettes nagykövet, dr. Sebes József, a Raul Wallenberg Egyesület elnöke, valamint Batthyány-Schmidt Margit beszélt az egybegyűltekhez.
Mivel az idén a magyar arisztokrácia és a hazai zsidóság összekapcsolódása, és az arisztokrata származású embermentőkre való emlékezés állt a megemlékezés középpontjában, így a Batthyány-család képviseletében elhangzott szavak méltóképpen zárták le a humánum napi ünnepséget.
Raoul Wallenbergre emlékező írások az Infovilágon.