Forrás: europeancorespondent.com Egy 120 ezer forintos beruházás évente akár 70 ezer forintot is megtakaríthat. Németországban már több mint egymillió háztartás használja a konnektorba dugható mini napelemeket, miközben Magyarországon még alig ismerik ezt a lehetőséget. Pedig az uniós szabályozás nálunk is új korszakot nyithatna.

Miközben Magyarországon évek óta elsősorban a családi házak tetőire telepített napelemes rendszerekről folyik a vita – a szaldóelszámolás megszüntetéséről, a hálózati korlátozásokról vagy az új támogatásokról –, Európa nyugati felén csendben egy egészen másfajta napenergia-forradalom zajlik.

Németországban ma már bárki bemehet egy barkácsáruházba, megvásárolhat egy kétpaneles úgynevezett erkélynapelemes rendszert (Balkonkraftwerk), felakaszthatja azt az erkély korlátjára, bedughatja egy hagyományos konnektorba, majd egy egyszerű online regisztráció után máris saját villamos energiát termelhet.

Az egész rendszer ára nagyjából 300 euró, vagyis körülbelül 120 ezer forint, és évente akár 150–180 euró (60–70 ezer forint) villanyszámla-megtakarítást is eredményezhet.

Több mint egymillió működik

A német siker nem pusztán technológiai, hanem jogi is. Az Európai Unió 2023-ban elfogadott megújulóenergia-irányelve kimondja: az uniós polgároknak joguk van saját villamos energiát termelni, tárolni és – bizonyos feltételek mellett – értékesíteni.

Németország ezt 2024-ben külön törvénnyel ültette át a gyakorlatba. A jogszabály szerint a bérbeadó csak kivételes esetekben tilthatja meg az erkélynapelem felszerelését: ha az valódi statikai veszélyt jelent, komolyan rontja az épület megjelenését vagy bizonyíthatóan károsítja az ingatlant. Az egyszerű ellenérzés már nem elegendő indok.

2025 végére több mint 1,2 millió ilyen mini napelemes rendszer működött Németországban, és naponta átlagosan közel ezer új egységet helyeznek üzembe. Ez különösen fontos egy olyan országban, ahol a lakosság több mint fele bérlakásban él.

Magyarországon más a helyzet

Hazánkban a napelemes piac eddig szinte kizárólag a családi házakra koncentrált. A HMKE-rendszerek (háztartási méretű kiserőművek) ugyan az elmúlt években robbanásszerűen terjedtek, de ezt követően a hálózati csatlakozások korlátozása, majd a szaldóelszámolás megszüntetése jelentősen visszafogta az érdeklődést.

A társasházak és lakótelepi lakások tulajdonosai vagy bérlői számára eddig kevés valódi alternatíva létezett. Pedig Magyarországon a lakások közel kétharmada társasházban vagy többlakásos épületben található, így a mini napelemes rendszerek sok százezer háztartás számára jelenthetnének belépőt a saját energiatermelés világába.

Szabad-e Magyarországon konnektoros napelemet használni?

A kérdésre ma még nincs olyan egyértelmű válasz, mint Németországban. Magyarországon minden hálózatra csatlakozó villamosenergia-termelő berendezésre az áramszolgáltatók és a villamosenergia-törvény előírásai vonatkoznak. A gyakorlatban nem alakult ki egységes, egyszerű engedélyezési rendszer a konnektorba csatlakoztatható mikro-napelemekre.

Szakmai körökben ugyan évek óta napirenden van a kérdés, de a német modellhez hasonló egyszerűsített szabályozás még várat magára. Hiába teszi lehetővé az uniós irányelv az öntermelés jogát, annak magyarországi gyakorlati alkalmazása egyelőre nem olyan egyszerű, mint Berlinben.

A technológia már készen áll

Pedig maga a technika rendkívül egyszerű. A két kisebb napelempanel egy mikroinverteren keresztül közvetlenül a lakás elektromos hálózatába táplálja az energiát. Az így megtermelt áramot elsőként a lakás éppen működő fogyasztói – hűtőszekrény, számítógép, router vagy televízió – használják fel.

A rendszer nem „visszafelé pörgeti” a villanyórát, hanem egyszerűen csökkenti azt az energiát, amelyet a háztartás a szolgáltatótól vásárol. Egy átlagos 600–800 wattos erkélynapelemes rendszer évente 500–800 kilowattóra áramot képes termelni, ami egy kisebb lakás alapfogyasztásának jelentős részét fedezheti.

(Persze lehet, hogy éppen ez az akadálya az engedélyek kiadásának, mert ezáltal csökkenne a szolgáltatók bevétele… a szerk.)

Európa két sebességgel halad

Nem minden ország jár azonban Németország útján. Spanyolországban továbbra is elsősorban a nagy tetőre szerelt rendszerekre épül a szabályozás, amelyekhez szakember, engedélyek és sok esetben a társasházi közgyűlés jóváhagyása szükséges.

Nagy-Britanniában ugyan már lazultak a szabályok, de a konnektorba egyszerűen bedugható megoldás még mindig nem számít általánosan elfogadott gyakorlatnak; a rendszereket jellemzően villanyszerelőnek kell közvetlenül a lakás elektromos hálózatába bekötnie.

Nem csak technológiai kérdés

A német példa azt mutatja, hogy az energiaátmenet nem kizárólag milliárdos naperőművekről vagy óriási akkumulátorgyárakról szól. Legalább ennyire fontos, hogy a lakásokban élők is részesévé váljanak az energiatermelésnek.

Ha egy erkélyre szerelt, százezer forintos rendszer évente tízezreket takaríthat meg, miközben csökkenti a hálózat terhelését és a szén-dioxid-kibocsátást, akkor valójában nem műszaki, hanem szabályozási kérdés, hogy ez mennyire tud elterjedni. Magyarország kiváló napsütéses adottságokkal rendelkezik. A kérdés az, hogy a jogszabályok és az energiarendszer képesek lesznek-e lépést tartani azzal a technológiával, amely Nyugat-Európában már milliók számára vált a mindennapok részévé.