Értékes művek jeles alkotói kapták az idén is a Hégető Honorka-díjakat

Milyen az élet abban a nagyvárosban, ahol a világon először fogyott el a víz? Hogyan lehet boldogulni egy olyan településen, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás? Mit jelent a megemlékezés a hozzátartozóknak a romagyilkosságok után több mint tíz évvel? – Kiosztották a közúti balesetben elhunyt tévériporter és műsorszerkesztő emlékét őrző Hégető Honorka-díjakat.

Az alkotókedv és a témák száma sem csökkent a legutóbbi egy évben: 75 pályázat érkezett az idei Hégető Honorka-díjra. A koronavírus miatt kialakult helyzetre való tekintettel új témákkal is várta a Hégető-alapítvány azokat az alkotásokat, amelyek mozgókép vagy fotósorozat formájában mutatnak be társadalmi problémákat, illetve a rájuk adott lehetséges megoldásokat, válaszokat. Az idén nyolc alkotás kapott díjat: a zsűri három fő-, két civil-, a fotó- és közösségi kategóriában pedig egy-egy díjat osztott. A Telenor különdíjat adott át.

A fődíjasok témái: klímaválság, mélyszegénység, részvét. A Mészáros Antónia, Horvát János és Weyer Balázs alkotta szakmai zsűri az idén három alkotást is fődíjban részesített.  

Fürdés, mosás, takarítás. Csak néhány azon tevékenységek közül, amikor tiszta vízre van szükség. Az Index egykori munkatársai, Földes András és Lengyel-Szabó Péter filmjükben testközelből mutatták meg a klímaváltozás kegyetlen hatását. A 10 milliós indiai Csennai az első olyan nagyváros a Földön, ahol elfogyott a víz. Az alkotók Így néz ki a klímakatasztrófa testközelből című filmjükben arra világítottak rá, hogyan borítja fel a mindennapi életet a klímakatasztrófa.

A falu, ahol nincs óvoda, iskola és orvosi ellátás, egy másik, ahol csak hetente egyszer tudnak pénzt felvenni az ott élők, és egy harmadik település, ahol 800 forintot kell fizetni egy kiló kenyérért. Forgó Viktor, az RTL Klub Fókusz című műsorának alkotója A vidék lehetőségei című filmjéért kapott fődíjat. Forgó Viktor annak járt utána, milyen ma Magyarországon az életük azoknak, akik a nyomor közepén próbálnak boldogulni, és milyen lehetőségeik vannak egy jobb élet reményében. 

A harmadik fődíjat Neuberger Eszternek és Pivarnyik Balázsnak az abcug.hu-n megjelent filmje kapta. Az alkotók a 2008–09-i romagyilkosságok túlélőivel és legközelebbi hozzátartozóival beszélgettek arról, hogy miért tartják üresnek a romagyilkosság-sorozat tizedik évfordulóján rendezett közösségi megemlékezéseket. A megszólaltatott szereplők arról beszélnek a Semmit nem jelentenek a megemlékezések a romagyilkosságok túlélőinek című filmben, hogy miként maradtak egyedül a testi és lelki traumáikkal az elmúlt tíz évben.

 A zsűri idén két civil díjat osztott olyan alkotásoknak, amelyeket nem szerkesztőségek, hanem magánszemélyek vagy alapítványok neveztek be. A Rehab Critical Mass szervezői,Takács Edina és Surányi Ádámegy budapesti hanghalló önsegítő csoporttal forgattak.Nem tudom, halljátok-e ti is? című dokumentumfilmjük négy, önmagát esendőségei ellenére vállaló, bátor hétköznapi ember humoros és keserű élethelyzetein keresztül mutatja be, hogy mit jelent, ha valaki másoknál jobban, erősebben hallja belső hangjait, monológjait.

„Hogy lehet ilyen szétszórt?”, „Miért nem köszön?”, „Majd kinövi!”. Peresztegi Hanna Címkék nélkül cimű filmjében autista öccse szemével mutatja meg a világot. A kisfiú az átlagosnál talán jobban szereti a buszokat, a pecsételést és rajong a fiókokért.

Az idei pályaműveknek csaknem a fele, harminc fényképes alkotás formájában érkezett. A fotós pályázatokat Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus bírálta el. A fotós díjat Ruprech Judit kapta, aki Digitális tanulópálya című munkájában azt mutatta meg, hogyan vették a digitális átállás okozta akadályokat a környezetében élő, különböző élethelyzetekben lévő családok. Keleti Éva kiemelte, hogy bár a nyertes pályamű témaválasztása megrázó, ugyanakkor van egy nagyon pozitív kicsengése is, hiszen a fotósorozatból az derül ki: szereplői nagyon is akarnak tanulni és ehhez megpróbálnak minden lehetőséget kihasználni.

A zsűri először az idén közösségi kategóriában is osztott díjat, amelyet a Felelősség-érzetek című filmnek ítélt oda. A Józsefváros újság videós szerkesztősége a koronavírus idején közös gondolkodásra invitálta az olvasókat és közösségifilm-készítő felhívást tett közzé. Ennek eredménye a sorozat második része, amely a radikálisan megváltozott hétköznapokra, érzésekre és kihívásokra mutat személyes megoldásokat. A filmet Takács Mária szerkesztette és vágta.

A Hégető Honorka Alapítványt évek óta támogató Telenor az idén különdíjat ajánlott fel egy olyan alkotásnak, amely azt mutatja be, hogy egy adott társadalmi probléma, helyzet esetében miként hozott életminőség-javulást az internetelérés vagy a digitális eszközök használata. Habár a karantén idején az iskolákat bezárták, az oktatás nem állt le. Az iskolák és a tanárok többsége hihetetlen gyorsasággal és kreativitással állt át az online oktatásra. Az Index egykori munkatársai saját eszközeikkel, és elsősorban az érettségi előtt állóknak próbáltak segíteni a különleges helyzetben. Három kiváló tanár közreműködésével jött létre az Iskolatévé projekt, amelyben összesen 30 matematika, történelem, valamint magyar nyelv és irodalom órát tartottak. A különdíjat a kezdeményezés alkotói stábja, Joób Sándor, Szilágyi Máté, Szilli Tamás, Nagy Roland és Lengyel-Szabó Péter kapta.

A díjazott kisfilmek és a zsűritagokkal készült videók az itt megtekinthetők. A Hégető Honorka-díjat Szilágyi Erzsébet iparművész tervezte.