Évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja. Tavaly még augusztusra esett ez a nap, az idén azonban már nem egészen 7 hónap alatt elhasználjuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait – vagyis innentől kezdve a Föld hitelez nekünk. A WWF Magyarország mindenki figyelmét felhívja: csak közösen tudjuk megfordítani a földi létet súlyosan veszélyeztető rányzatot. Nincs még egy bolygónk, amelynek az erőforrásait használni tudnánk.
A Global Footprint Network adatai szerint az idén július 29-én lépi át az emberiség fogyasztása azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Tavaly augusztus 1-jén, 2017-ben pedig augusztus 2-án jött el ez a nap. 1970-ben még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, azóta csaknem 5 hónappal előbb használja el az emberiség a Föld egy évre elegendő erőforrásait. „Tehát: minden évben túlhasználjuk a Földet, amely így kénytelen «hitelezni» nekünk. Ezt úgy érthetjük meg igazán, ha bankszámlához hasonlítjuk a természeti tőkét: ha a tőkénk egy bankban kamatozik, és a kamatokból élünk, akkor a tőke még unokáink számára is elegendő anyagi forrás lehet. Ha mindig tovább nyújtózunk, mint ameddig a takarónk ér, és a kamaton túl az alaptőkéhez is hozzányúlunk, az elkezd fogyni, és végül teljesen kimerül a számlánk. Így kell elképzelni az otthonunkat, a Földet, és mindazt, amit nyújt nekünk. Egy darabig nég eltart bennünket a természeti tőke, de az extrém időjárási jelenségek, a biológiai sokféleség drasztikus csökkenése mind azt jelzi, hogy az ökoszisztémák összeomlása nincs messze” – hangoztatta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
Július 29-e jelképes dátum: azt a hatalmas nyomást fejezi ki, amelyet az emberi tevékenység az ökoszisztémákra gyakorol. Fogyasztásunkat tekintve jelenleg ugyanis úgy élünk, mintha 1,75 Föld állna rendelkezésünkre – pedig csak ez az egy van.
A túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma olyan átlag, amely kontinensenként és országonként más-más képet mutat. Szomorú tény, hogy ma a világ népességének négyötöde olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani.
Európa még a világátlagnál is rosszabbul teljesít: az európai túlfogyasztás napja az idén május 10-ére esett, vagyis ha mindenki úgy élne, mint az EU-tagállamok lakói átlagosan, akkor a Föld éves tartalékai már azon a napon kimerültek volna. Bár az uniós tagállamok ökológiai lábnyoma között nagyok az eltérések, valamennyi országra egyaránt jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten.
Magyarország az európai és a világátlag között helyezkedik el: hazánkban a túlfogyasztás határát az idén június 14-én értük el, vagyis több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.
„Hazánkban az energiafogyasztás a legnagyobb környezetterhelés, mivel döntő részét fosszilis energiahordozókból fedezzük. Ez adja az ország ökológiai lábnyomának csaknem kétharmadát. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk ötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra hatalmas legelő- és gabonaterület kell” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programvezetője.
A rekorder ahogy tavaly, az idén is Katar, amelynek lakói nem egészen másfél hónap alatt, már február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen állt Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.), Kuvait (március 11.), az Amerikai Egyesült Államok (március 15.) és Kanada (március 18.); Dániában (március 29.) és Ausztráliában (március 31.) is már az év harmadik hónapjában eljött a túlfogyasztás napja. A legkisebb ökológiai lábnyom ezekben az országokban mutatható ki: Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia, Pápua Új-Guinea.
A világon mindenki abból él, amit a természet nyújt a számára. Ha túlzott fogyasztásunk következtében ezeknek az erőforrásoknak nincs idejük megújulni, akkor kimerülnek a Föld tartalékai. Bolygónk biológiai sokfélesége rohamtempóban csökken, az éghajlatváltozás hatásai pedig egyre súlyosbodnak – ezért a túlfogyasztás világnapja fontos emlékeztető: a javulás végett sürgős lépéseket kell tennie az egész világnak, az országoknak, minden embernek.
A kormányok és a vállalatok vitathatatlan felelőssége mellett mi, egyének is sokat tehetünk ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. Fontos, hogy szakszerűen és az éghajlati követelményeknek megfelelően szigeteljük otthonunkat: a rosszul szigetelt falakon, tetőn, padlón keresztül a hő fele is elszökhet, de ha csak 1 fokkal csökkentjük a fűtés hőmérsékletét, háztartásunk akár 300 kg szén-dioxidot is megtakaríthat évente. Autózás helyett kerékpározzunk, gyalogoljunk vagy használjunk tömegközlekedést. Vásárláskor műanyag zacskó helyett vigyünk magunkkal vászonszatyrot vagy hátizsákot, és lehetőség szerint válasszunk olyan termékeket, amelyek nincsenek becsomagolva vagy csomagolásuk újrahasznosítható! Fogmosás, borotválkozás és mosogatás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet, a papírral bánjunk takarékosan: ha nem muszáj, ne nyomtassunk, ha pedig mégis kell, akkor használjuk a papír mindkét oldalát! Környezetbarát tisztítószerek használatával is sokat tehetünk környezetünkért. Mindenekelőtt azonban ne fogyasszunk az igényeinken túl! Csak azt vásároljuk meg, amire valóban szükségünk van, és igyekezzünk tárgyaink élettartamát meghosszabbítani, amennyire csak lehet!
További fenntarthatósági ötletek ide kattintva találhatók. Az európai túlfogyasztás napjáról szóló jelentés magyar nyelvű összefoglalója ide kattintva érhető el. Az európai túlfogyasztás napjáról szóló teljes, angol nyelvű jelentés ide kattintva érhető el.