Oszvald Tamás szerint az ország településeinek harmadában, összesen 909 faluban és városban kell földtani veszélyekkel számolni, vagyis földcsuszamlásokkal, rétegcsúszásokkal, partfalomlásokkal, illetve az egykori bányászati tevékenység káros hatásaival. A legutóbbi példa Dunaújváros, illetve az ottani löszfal. Ennek ellenére nemcsak az építési engedélyek kiadásához, de még a településfejlesztési tervek készítéséhez sem kell kikérniük az illetékeseknek a földtani szakemberek véleményét.
A talajmozgások miatt keletkező károkat jelenleg csak vis major keretből lehet rendezni, a forrásokat pedig csak önkormányzatok igényelhetik. A szélsőséges időjárás a rendkívüli események számát nagyban növelte, csaknem megnégyszerezte: az idén szeptember közepéig 446 ilyen jellegű bejelentés érkezett, közülük 113 földcsuszamlásról szólt.
A földmozgások nemcsak épületeket tettek tönkre, hanem települések közműveit is, sőt falvakat zártak el a külvilágtól. A szakértők szerint szükség lenne egy olyan térképre, amely a beépítésre alkalmatlan, a korlátozottan beépíthető, valamint korlátok nélkül beépíthető területeket venné számba.
A Magyarországot ért környezeti katasztrófák miatt újra kell gondolni az építkezést csakúgy, mint a védekezést. A közlekedési infrastruktúrában az idén mintegy 30 milliárd forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás, 8 milliárd forintnyi a vasutat, a fennmaradó rész a közutakat érte – mutatott rá az Akadémia közlekedés-tudományi bizottságának elnöke, aki integrált közlekedéspolitika kidolgozását szorgalmazta, mert mint mondta, a jövőben a problémák csak sokasodhatnak.