A helyettes államtitkár beszélt a kormány 2020-ig terjedő időszakra vontakozó kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiájáról, amelyet egy hónapja bocsátottak szakmai vitára. A szándékok szerint 2020-ban a GDP 1,8 százalékát fordítaná az ország erre a célra, jelenleg 1,2 százalék az arány. Azt is szeretnék, ha akkorra a K+F+I-re költött pénz kétharmadát adnák a vállalatok, ma ez az arány 50 százalék körül van.
Az Európai Unió 2014–20 közötti időszakra vonatkozó költségvetésében sok tétel csökkenni fog, de a jelenlegi ismeretek szerint az innovációt olyan prioritásnak tekintik, amelynek kiadásait 50-ről 80 milliárd euróra növelik, ami azt is jelenti, hogy arányaiban is nagyobb szerepet szánnak a fejlesztéseknek.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy az NGM az idén 75 milliárd forint pályázati támogatással számol, amelynek döntő részére már kiírták a pályázatot, s egy részük már le is zárult. Két pályázati kiírás még az idén várható: azt egyik a versenyképességi és kiválósági szerződések ötéves időszakra vonatkozó pályázata, amely több mint 20 milliárd forintot szán nagy projektek támogatására. A Gazella-programnak nevezett pályázat, a technológiai start up ökoszisztéma innovatív cégek támogatását szolgálná.
Hodász László, az EGIS vezérigazgatója diplomatikusan érzékeltette, mennyire nincs összhang a hazai innováció elvi támogatása és a gyakorlati lehetőségek között. Cége elnyerte a 2011-i Magyar Innovációs Nagydíjat egy vérrögképződést gátló készítmény fejlesztéséért, amelyre egymilliárd forintot költött. Ám a gyógyszerkassza ezt a szert nem támogatja, helyette importkészítmények kapják az állami támogatást, és ezzel megnehezítik a további fejlesztéseket is. Holott a hazai K+F kiadások harmadát, mintegy 60 milliárd forintot a gyógyszeripar adja.
Sikeres fejlesztésekről számolt be Simon Lajos, GWE Budafilter Kft. ügyvezető igazgatója. Cége a „menetes, tekercselt pvc-szűrő, mélyfúrású ivóvízkutakba” című innovációért kapott nagydíjat: 570 millió forintos beruházással olyan technológiát hozott létre, amellyel összegyűjti, zsugorítja a PET-palackokat országszerte, és talajhő-hasznosításhoz alkalmazható szűrőket gyárt a hulladékból.
Lévai Gábor, a Meta-MPI Kft. vezetője elmondta, hogy a díjazott Metapay Fesztiválkártya után további fejlesztésekkel foglalkoznak.
Dr. Rózsa József Balázs, a Femtonics Kft. kutatója még a tudományokban igen járatos közönséget is lenyűgözte azzal a fejlődéssel, amelyet cége, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2011. évi Innovációs Díjának elnyerése óta ért el a 2D és 3D Két-foton mikroszkópfejlesztésekkel. Az idén 800 millió forint árbevételre tett szert, négyszer többet, mint négy évvel ezelőtt. A Femtonics készülékei az Egyesült Államokban és Európában is igen keresettek.
Az MTA-n tartott találkozón dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke bejelentette, hogy a kiemelkedő innovációs teljesítmény elismerésére a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány meghirdette a 2012. évi Magyar Innovációs Nagydíj-pályázatot. A pályázaton indulhatnak a 2012-ben műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel tetemes üzleti hasznot elért, Magyarországon bejegyzett vállalkozások. A pályázatokat 2013. február 6-áig lehet beadni.
Az év legértékesebb innovációját elismerő Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő teljesítményeket további hat kategóriában is díjazzák, valamint odaítélik a Magyar Innovációs Szövetség különdíját is.
A 2012. évi Magyar Innovációs Nagydíj elismeréseket jövő márciusban adják át az Országházában.
