Jaroslaw Gowin kijelentései még nem jelentenek garanciát arra, hogy sikerül kijutni a zsákutcából – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása annak nyomán, hogy a lengyel miniszterelnök-helyettes tegnap jelezte: országa elállhat kilátásba helyezett vétójától az Európai Unió következő hétéves költségvetésével és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó pénzügyi alappal kapcsolatban, ha az EU vezetői jóváhagynak egy értelmező nyilatkozatot a pénzügyi támogatások és a jogállamiság közötti kapcsolatra vonatkozóan.

Gowin szerint ebben a nyilatkozatban világossá kellene tenni, hogy a jogállamisági kritériumot nem használnák fel politikai nyomásgyakorlásra olyan kérdésekben, amelyeknek nincs köze az uniós pénzek helyes felhasználásához.

A Politico megjegyzi: a lengyelek térfeléről egymásnak ellentmondó jelzések érkeznek, Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig – egyelőre legalábbis – nem tett hasonló verbális gesztust. Gowin a mérsékeltek közé tartozik a varsói kormányon belül, és távolról sem világos, hogy kijelentése egyben Mateusz Morawiecki miniszterelnök álláspontjának a megváltozását is jelenti-e – írja az amerikai portál, és név nélkül idéz egy magasrangú lengyel tisztségviselőt, aki arra a kérdésre, hogy Gowin megjegyzése a kompromisszum közelségét jelzi-e, azt válaszolta: „Ezt egyáltalán nem mondanám. Alig van haladás” – tette hozzá a lengyel illetékes. 

Mindazonáltal – folytatódik a Politico cikke – a lengyel miniszterelnök-helyettes által felvázolt forgatókönyv reményt adhat Brüsszelben azoknak, akik a jövő csütörtök-péntekre tervezett, sorsdöntőnek mondott EU-csúcstól a kudarc elkerülését remélik. Uniós tisztségviselők és diplomaták szerint: ha új helyreállítási pénzügyi csomagot akarna elfogadni a 25 tagállam – tehát Lengyel- és Magyarország nélkül –, az több hónapos tárgyalási folyamatot kívánna, bonyolult lenne a háttér megteremtése. Többen felvetették ugyan, hogy az uniós alapszerződés 122. cikke lehetőséget adna erre, de nem világos, hogy a pénz ilyetén előteremtése esetén a részvétel miként emelné meg a tagállamok nemzeti költségvetésének a hiányát, ami súlyos gondot okozna – elsősorban Dél-Európában.

Ráadásul közben az elfogadott hétéves keretköltségvetés hiánya miatt késedelmet szenvednének bizonyos esedékes kifizetések, finanszírozási hiányt idézve elő olyan kulcsterületeken is, mint az egészségügy vagy a kutatás.

Gowin most mindenesetre abban reménykedik, hogy a kötelező erejű értelmező nyilatkozattal el lehetne kerülni az egész jogállamisági előírásrendszer szövegének az újratárgyalását. 

„Tudjuk, hogy a mozgástér nagyon korlátozott. Kreatív megoldással kell előállnunk, amely mindenki számára elfogadható, és tudjuk, hogy nem léphetünk ki az (európai) parlamenttel kötött megállapodás keretei közül, amely egyébként mestermű a maga nemében” – mondta egy uniós tisztségviselő a Politicónak.

A 25-ös megoldás lehetősége azonban –miként a sajtóbeszámolókból kitűnik – egyáltalán nem került még le az asztalról. A londoni Financial Times emlékeztet arra, hogy – még Gowin rugalmasságot tükröző kijelentésének az elhangzása előtt – az Európa Bizottság költségvetési biztosa, az osztrák Johannes Hahn igen keményen fogalmazott. Azt mondta: Varsó és Budapest „nem tud megakadályozni bennünket abban, hogy segítsünk a polgárainkon”. Hahn beszámolt arról, hogy jogászaik találtak módot a két főváros megkerülésére. „Azt gondolom, kezd célba érni az az üzenet, hogy mindkét ország jelentős összegektől esne el jövőre” – idézi a Financial Times Johannes Hahnt. A londoni lap is utal ugyanakkor arra, hogy Jaroslaw Gowin „Megegyezés” nevű pártja a lengyel kormánykoalíción belül a mérsékelt szárnyat képviseli.

Lengyelországban valóban nem teljesen világos, hogy pillanatnyilag mi is az irányvonal, de mintha a hajlékonyság felé mozdulna el. Erre utal például, hogy a Gazeta Wyborcza honlapján ma reggel az volt olvasható: Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter – róla tudnunk kell, hogy Gowinnal ellentétben a keményvonalas szárny vezéralakja – sajtótájékoztatót szeretett volna szervezni, amelyen úgymond választ adott volna az uniós költségvetés és a jogállamiság összekapcsolását különösen erősen szorgalmazó Hollandiának. A tervezett sajtótájékoztatót azonban – a Wyborcza értesülése szerint – személyesen Jarosław Kaczyński, a kormánykoalíció vezető erejének, a Jog és Igazságosság elnevezésű pártnak az elnöke lefújta. Ebben a pártban – írja a liberális lengyel újság, a legendás Adam Michnik lapja – egyre ingerültebbek a vétó ügyét saját programjává tevő Zbigniew Ziobro nyílt EU-ellenes fellépése miatt.

A konzervatív Rzeczpospolita ugyanakkor egy az egyben közli azt a nyilatkozatot, amelyben Morawiecki kormányfő a Frankfurter Allgemeine Zeitung előző napi számában megerősítette a lengyel vétószándékot, és elmagyarázta annak okait, mondván, a jogállamisági mechanizmus potenciálisan romboló hatású lehet az unióra nézve.

Ugyanakkor a Rzeczpospolita arról szóló esélylatolgatásában, hogy kitart-e Lengyelország vétóügyben a kemény álláspont mellett, beszámol arról, hogy Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke kijelentette: fontos dolog a politikai és gazdasági szuverenitás megőrzése, ugyanakkor lehetőség szerint el akarják kerülni a vétót.