EU-segítség Ukrajnának: Orbánék továbbra is vétóval fenyegetőznek

Magyarország váltig azt állítja, hogy nem kapcsolja össze a befagyasztott EU-pénzek ügyét egyéb kérdésekkel, de Brüsszelben ennek ellenére sokan úgy látják, hogy az a magyar fenyegetés, ami szerint megvétózzák Ukrajna támogatását és EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, valójában zsarolási kísérlet, hogy az unió szabadítsa fel az említett, visszatartott összegeket.

Ezt a megállapítást tette az AP amerikai hírügynökség, arról szóló beszámolójában, hogy Gulyás Gergely tegnap sajtótájékoztatón közölte: Budapest nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, hogy kezdjék meg Kijevvel a belépési tárgyalásokat.

Az AP jelentése, amelyet átvett sok más orgánum mellett a The Washington Post is, emlékeztet arra, hogy az EU végrehajtó intézményének javaslata szerint Ukrajnával akkor kellene megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, ha Kijev lépéseket tesz az olyan problémákat illetően, mint a korrupció, a lobbicsoportok befolyása, illetve a nemzeti kisebbségeket sújtó korlátozások az anyanyelvi oktatásban és a nyelvhasználatban. Az EU-tagországoknak azonban kivétel nélkül egyet kell érteniük az új tagok felvételét célzó lépésekben, és ez a nacionalista Orbánnak erős vétójogot biztosít – írja az AP, majd hozzáteszi: a magyar kormány régóta a többiekével ellentétes álláspontot képvisel Ukrajna ügyében, és Orbánt Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszorosabb európai szövetségesének tartják.

A magyar kormány azt is ellenzi, hogy – nem utolsó sorban Ukrajna támogatásának megnövekedett pénzügyi igényei miatt – módosítsák az Európai Unió most futó középtávú, hét évre szóló keret-költségvetését, amit a brüsszeli tervek szerint éppúgy a december közepén tartandó évzáró EU-csúcson kellene elhatározni, mint az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését. A büdzsé ügye azonban most még nagyobb akadályba ütközött, nevezetesen Németországnak a költségvetéssel kapcsolatos belső vitái nyomán – derül ki abból az interjúból, amelyet Johannes Hahn költségvetési EU-biztos adott több újságírónak, köztük az EurActiv brüsszeli portálnak. Az Európai Bizottság osztrák tagja elmondta: Németországot most annyira lefoglalják a hazai ügyek, hogy egyszerűen nem képes figyelmet szentelni az uniós büdzsé kérdésére. A szóban forgó német belső viták arról szólnak, hogy mivel lehetne betömni azt a lyukat a szövetségi büdzsén, ami amiatt keletkezett, hogy a karlsruhei alkotmánybíróság megtiltotta a covid elleni küzdelmet célzó pénzügyi források átcsoportosítását a klímavédelmi átállás finanszírozására.

Az Európai Bizottság javaslata értelmében 66 000 millió euróval kellene növelni az uniós kiadásokat a hétéves ciklusban – Ukrajna megsegítése mellett a migrációs helyzet kezelésének szükségessége, továbbá a kamatpolitikával, illetve a versenyképességgel összefüggő feladatok miatt. Hahn szerint valószínűtlen az a verzió, hogy az uniós költségvetést ne 66 000 millióval, hanem csak az Ukrajnának szánt 50 000 millióval bővítsék, bár tény, hogy Kijev megsegítése csaknem teljesen egyöntetű támogatást élvez. A költségvetési biztos az interjúban elmondta: abban az esetben, ha Orbán Viktor magyar – és bizonyos mértékig Robert Fico szlovák – miniszterelnök akadályozni kívánja az ukrán csomag elfogadását, akkor fontolóra lehet venni, hogy Magyarország kivételével a többi 26 EU-ország külön-külön kétoldalú megállapodást kössön Ukrajnával, bár ez meglehetősen nehézkes dolog lenne. Fölvetődött az is, hogy az uniós költségvetés más területein csökkentsék a kiadásokat, és így teremtsék elő azt a bizonyos 66 000 milliót, amire most többletigény mutatkozik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a hétéves költségvetési ciklusból már csak négy esztendő van hátra, és ennek megfelelően a megmaradt teljes költési keret 180 000 millió euró. „Néhány tagállamnak most nagyszerű ötletei vannak arra nézve, miként lehetne kikaparni a 180 000 millióból 60 000 milliót. Ehhez sok sikert kívánok” – jegyezte meg epésen Johannes Hahn.

Bujar Osmani, Észak-Macedónia külügyminisztere a Politico amerikai portál európai kiadásának adott nyilatkozatot, és abban nyomatékkal hangsúlyozta, hogy az EU-nak érzékelhető eredményeket kell elérnie a nyugat-balkáni bővítésben, különben a térségben kiújulhatnak az etnikai konfliktusok. Osmani szerint a különféle etnikumú, eltérő kultúrájú népcsoportok között csak az EU-tagságba vetett remény szab gátat ezeknek a konfliktusoknak.

A külügyminiszter egyébként maga is az albán kisebbséghez tartozó macedónként definiálja önmagát. 2001-ben még fegyveres konfliktus dúlt az akkori macedón kormányzat és az országban élő albánok között, de azt békemegállapodással sikerült feloldani, széles körű kisebbségi politikai jogok biztosítása mellett. Osmani azt vallja, hogy ez a modell a működőképes ellenpéldának tekinthető a kevéssé sikeres bosznia-hercegovinai állami berendezkedéssel szemben. Ha azonban az EU nem elég határozott a bővítési politikában, akkor annak tovagyűrűző hatása lesz, azzal az üzenettel, hogy a Balkánon nem életképesek a több etnikumból álló demokráciák – figyelmeztetett Észak-Macedónia külügyminisztere.

Ő maga elképzelhetőnek tartaná hazája számára az EU-tagság fokozatos megszerzését – először megfigyelőstátust, a kül- és biztonságpolitikai egyeztetésbe történő bevonás mellett, aztán az egységes piachoz való hozzáférést, majd a teljes jogú tagság elnyerése előtt a strukturális és a kohéziós pénzekhez való hozzájutást. Megjegyezte, hogy az EU-tag Bulgária most közel harmincszor annyi uniós támogatást kap egy főre számolva, mint Észak-Macedónia.