Vecsés községben már 1927-ben avattak több mint 40 helyiségből álló kultúrházat, amely azonban a második világháború harcainak martalékává vált. Az államosított Thököly-féle házból átalakított József Attila Művelődési Ház lett 1951-től a vecsési öntevékeny csoportok, szakkörök és a művelődés új kulturális színtere.
Ünnepi külsőségek között avatták föl a városháza közelében, a víztorony tövében a Bálint Ágnes Kulturális Központot. A majd” háromezer négyzetméteres intézményt a lakosság a hétvégén gazdag programsorozattal vette birtokba. Van is mit megcsodálni, hiszen a két emeleten – a szokásos művelődési házi foglalkoztatótermeken túl (kézműves alkotóház, internetes szoba stb.) – mintegy 400 négyzetméteres, 270 személyes, mobil lelátós színházterem, könyvtár, játszóház, kávézó-étterem is helyet kapott benne. Az aula egy mozgatható fal megnyitásával még tovább 250 négyzetméterrel növelheti a színházterem területét. Így színházi és mozielőadások, esküvők, konferenciák, megrendezésére is alkalmas kulturális központ létesült a város szívében.
Vecsés a lehetőségeket kihasználva, 2010 márciusa óta az egész városközpontot megújította. Átépítették az Anna utcai játszóteret, megvalósult díszburkolatot kapott a Szent István tér és Piac tér, emellett parkosították is, felújították a Miklós utcát, valamint felépült a Bálint Ágnes Kulturális Központ, amely a tervekben eredetileg Kultúrvár néven szerepelt, azért is vannak egyes részei várszerűen kialakítva. Az 1400 millió forintos beruházást fele-fele arányban állta az Európai Unió és Vecsés.
A kulturális központban működő Róder Imre Városi Könyvtár 600 négyzetméteren várja az olvasókat. A színházterembe az őszi évadra 11 programot terveznek vígjátékból és drámából, musicalből, szatírából, hangversenyből, gyermek- és ifjúsági előadásokból egyaránt válogatva. Az új létesítmény az akkreditált képzéseket, tréningeket szervező felnőttképzési információs szolgálatnak épp úgy helyet ad, mint a gyerekek szolgálatában álló Mazsola játszóháznak
Minden bizonnyal maga a névadó is boldog lenne, ha megérhette volna, mennyi minden hasznos tevékenység várja itt azokat, akik között életének 61 évét töltötte Vecsésen.
Bálint Ágnes (1922–2008)
József Attila-díjas író, szerkesztő, dramaturg, a MagyarTelevízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyargyermek- és ifjúsági televíziós műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója. 1922-ben, a Fejér megyei Adonyban született. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek; 14 éves korában folytatásokban közölték a Fáni, a modern tündér című első meseregényét. 1941-ben jelent meg Az elvarázsolt egérkisasszony, 1942-ben a Cimborák cimborák meseregénye. 1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jén lépett be az újonnan alakult Magyar Televízió gyermek- és ifjúsági osztályára, ahol kis híján harminc évig, 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig szerkesztő-dramaturgként dolgozott. Bálint Ágnes a meseműsorok alapjait teremtette meg. Az ő ötlete alapján született meg a TÉVÉ MACI és a CICAVÍZIÓ monoszkópja. A felolvasott esti meséket lassan apró bábjelenetekkel gazdagította; 1961-ben jelentkeztek a Mi újság a Futrinka utcában? majd a Mazsola bábsorozat, a rajz-, és papírkivágásos mesesorozatok: Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme stb. 1968-ban indította útjára a Kuckót, amely az első környezetvédő műsor volt gyerekeknek. Nevéhez fűződik a Magyar népmesék első csokorba gyűjtése, a Vízipók, csodapók sorozat is. Mesesorozataiért és a Kuckó című műsoráért számos alkalommal kapott nívódíjat.
Közben egy sor mesét és mesejátékot írt a Magyar Rádió Ifjúsági osztályának (A Szeleburdi család), meséi jelentek meg gyermekújságokban, sokat fordított, és eközben számtalan meseregényt írt. 1962-től csaknem évente jelentek meg könyvei a Móra Könyvkiadónál, műveiből Palásthy György két ifjúsági filmet rendezett. Könyveit és mesesorozatait több nyelvre fordították. Számos külföldi filmsorozat magyar szövege neki köszönhető (pl. Rumcájsz, a rabló, Kacsa Kázmér kalandjai, Héraklész, Állatolimpia, Garfield stb.). Kevésbé ismert az 1988-ban újszerű technikával készült Szimat Szörény című sorozata. Utolsó meseregénye a Vízitündér, vízimanó 2000-ben jelent meg.
1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőfaluja pedig Adonyért emlékéremmel tüntette ki. 2008. október 24-én, egy nappal a 86. születésnapja után hunyt el. 2010-ben megnyílt a Bálint Ágnes Emlékház. (Vecsés, Barcsai utca 1.), ahová márciustól decemberig minden hónap első vasárnapján 10–18 óra között várják az óvodás és iskolás gyermekcsoportokat.