(Nagy Krisztián interjúja) Világunk folyamatosan változik, az állandóság percepciója pedig délibáb csupán naivképzeletünk horizontján, mely illúziót a Covid19-pandémia, valamint az azt követő
események láncolata talán örökké eloszlatta. 2019-ben paradigmaváltás történt, a járványok
korszakába léptünk. Rá kellett ébrednünk arra, hogy egészségünk és kényelmes
mindennapjainkat biztosító globalizált gazdaságunk végtelenül törékeny.
A sokkhatás, valamint a válsághelyzet kezelése során elkövetett hibák következtében sokan szkeptikussá váltak az egészségügyi szakértőkkel, illetve szervezetekkel szemben, mi több, néhányan a
védőoltásokat az egészségre egyenesen károsnak tartják. A helyzetet tovább bonyolítja az
Egyesült Államokban bekövetkezett politikai szemléletváltás, valamint Donald Trump új
világrend létrehozását szorgalmazó külpolitikája, mely a multilateralizmus helyett a bilaterális
kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, ezzel csökkentve a nemzetközi szervezetek jelentőségét,
mely folyamat eklatáns példája az ország WHO-ból történő kiléptetése. Ebben a gyorsan
változó nemzetközi környezetben, melyet bizalmatlansággal átitatott közhangulat keretez,
hogyan állhat helyt az Európai Unió, és hogyan óvhatja meg polgárai egészségét és jóllétét?
Ezekre az égető kérdésekre az Európai Bizottság egészségügyért és állatjólétért felelős
biztosának, Várhelyi Olivérnek, kabinetjével kerestük a válaszokat. A bizottságot az interjú
alkalmával az uniós biztos szóvivője, Eva Hrncirova képviselte.
A beszélgetés első részében elsősorban a globális folyamatokat elemeztük, különös
figyelmet fordítva a WHO-t, USAID-t, a közhangulatot, valamint a csapongó vámháborúra
különösen érzékeny európai gyógyszeripart érintő témákra.
- Úgy tűnik, az amerikai politikai fordulatot követően a nemzetközi szervezetek jelentősége
csökken. Az USA kilépését követően fenttartható-e a WHO működése? Mi az Európai
Unió álláspontja a döntést illetően? Valóban kudarcot vallott a szervezet, a Covid-járvány
kezelésében? - A globális kihívásokkal szemben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) továbbra is a
nemzetközi egészségügyi együttműködés sarokköve. Az EU határozottan támogatja a
WHO-t és annak létfontosságú munkáját az egészségügyi válságok kezelése, a globális
felkészültség biztosítása és a legsebezhetőbbek védelme érdekében.
A WHO-ban való részvétel nemzeti hatáskörbe tartozik. A WHO működőképessége nem
kérdőjelezhető meg.
A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy minden partnerrel és az ENSZ
rendszerével együttműködve biztosítsa a WHO alapvető programjainak folytonosságát. Az
EU továbbra is a WHO-val és annak tevékenységeivel kapcsolatos fontos kérdésekre
összpontosít, és hozzájárul a jól működő multilaterális együttműködéshez.
- Az USA kormánya átfogó reformokat hajt végre, melyben az államapparátus kiadásainak
csökkentése kiemelt szerepet kap. Ennek következtében a USAID támogatások bizonyos
területeken teljesen megszűntek. Ezek a drasztikus reformok mennyire növelik
járványügyi kockázatot? Kitörhet-e az ebola Afrikából? Van az Európai Uniónak
forgatókönyve egy esetleges európai kitörés esetére? - Az Európai Bizottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal
(ECDC) együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri az EU-ban és világszerte az
epidemiológiai helyzetet minden olyan potenciális egészségügyi fenyegetés tekintetében,
amely közegészségügyi kockázatot jelenthet az EU számára. Amennyiben az EU-n kívül
járványkitörés történik, az ECDC folyamatosan értékeli az EU-ra jelentett kockázatokat,
és ennek megfelelően tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, szükség
esetén kockázatértékelések révén.Az Ebola és hasonló vérzéses lázak tartós terjedésének
valószínűsége az EU/EGT területén alacsony. A felkészültség érdekében az ECDC
operatív ellenőrző listát tett közzé az EU/EGT országai számára, hogy segítse az
országokat a nagy következményekkel járó fertőző betegségek importált eseteinek
jelentésében és kezelésében.Az EU-n belüli válaszintézkedések tekintetében szilárd
keretrendszer áll rendelkezésünkre a gyors reagálára, ha szükséges. Például az uniós
egészségügyi biztonsági jogszabályok szabályozzák a korai figyelmeztetést, a megfigyelést,
a felkészülést és a súlyos határon átnyúló egészségügyi fenyegetésekre adott válaszokat.
Ezen felül a COVID–19 világjárványt követően megerősítettük intézményrendszerünket is,
például az EU-ügynökségek, mint az ECDC és az EMA kibővített szakértelmével, valamint
az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságának létrehozásával, amely állandó kapcsolatot
biztosít a tagállamok hatóságaival a válaszintézkedések gyors összehangolása érdekében.
Továbbá az Európai Bizottság még ebben az évben közzéteszi az Unió egészségügyi
válságmegelőzési, felkészültségi és válaszintézkedési tervét, amely bemutatja az EU
szintjén elérhető összes mechanizmust és folyamatot a tagállamok támogatására egy
integrált, minden veszélyre kiterjedő, teljes kormányzati és társadalmi megközelítés
jegyében az egészségügyi vészhelyzetek kezelésében.A Bizottság létrehozta az
Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Hatóságot (HERA) is, hogy
megerősítse az orvosi ellenszerekre vonatkozó felkészültséget és válaszintézkedéseket
európai, valamint globális szinten is. Tevékenységei részeként a HERA szoros
kapcsolatban áll a potenciális vakcinagyártókkal, és olyan eszközöket hozott létre,
amelyek lehetővé teszik a vakcinák és más jóváhagyott orvosi ellenszerek gyors
beszerzését egész Európa számára. A nemzetközi színtéren a HERA koordinálta a Team
Europe vakcinai adományozását az mpox járvány kezelésére Afrikában 2024–2025 során,
sikeresen több mint 500 000 adag vakcinát szállítva 5 afrikai országba: a Kongói
Demokratikus Köztársaságba, Ruandába, Dél-Afrikába, Ugandába és Angolába.
Jelzésértékű, hogy a HERA volt az első, amely 200 000 adagot szállított a járvány
epicentrumának számító Kongói Demokratikus Köztársaságba három héten belül, miután
2024 szeptemberében nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet
hirdettek ki.
- A USAID átstrukturálása nyomán az USA soft power tekintetében gyengül. Van-e terve
az Európai Uniónak kitölteni a létrejövő hatalmi vákuumot? Van pénzügyi kapacitása az
EU-nak a USAID egészségügy területét érintő támogatásait átvállalni? - Az EU a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás egyik vezető
szereplője. Továbbra is élen járunk a fenntartható fejlődés előmozdítását és a világszerte
jelentkező válságok kezelését célzó globális erőfeszítések támogatásában. Folytatjuk a
párbeszéd erősítését partnereinkkel annak érdekében, hogy e téren szoros együttműködést
biztosítsunk. - Szakértők beszámolói alapján a cenzúra ellehetetleníti az mRNS kutatásokat az USA-ban.
Ennek következtében elképzelhető, hogy neves kutatók, illetve intézetek az EU-ban
folytatják munkájukat? - Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az mRNS-kutatás és -innováció területén a
Horizon2020 és a Horizon Europe programokon keresztül, és ennek köszönhetően néhány
évvel ezelőtt nagyon rövid idő alatt kifejleszthettük azokat az mRNS-alapú vakcinákat,
amelyek emberek millióinak életét mentették meg. Az EU örömmel fogadja az mRNS
területén dolgozó kutatókat. Az újonnan elindított „Válaszd Európát a tudományért”
kezdeményezés keretében az EU egy új, 500 millió eurós csomagot biztosít a 2025–2027
közötti időszakra a Marie Skłodowska-Curie Akciókon és az Európai Kutatási Tanácson
(ERC) keresztül. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés Európát valódi vonzó központtá teszi
a kutatók számára, és hogy együtt új tudományos határokat léphetünk át. - Az mRNS technológia áttörést hozhat a rákelleni küzdelemben. Amennyiben az EU-ban
folynak ezen kutatások, az hozhat-e számottevő versenyelőnyt az európai
gyógyszeriparnak? - Az mRNS-technológiák – beleértve a rák elleni vakcinákat – kutatásának és fejlesztésének
előmozdítása Európában ösztönözheti a gyártást, és pozitív hatással lehet a gazdaságra.
A rák elleni vakcinák EU-n belüli fejlesztése és kereskedelmi forgalomba hozatala a
betegek javát is szolgálná, valamint megerősíthetné Európa szerepét a kutatás, az
innováció és a klinikai vizsgálatok központjaként. Európa már eddig is jelentős
beruházásokat hajtott végre az mRNS-technológia területén. A korábbi kutatási és
innovációs keretprogramok (FP7, H2020), valamint a Horizon Europe program keretében
körülbelül 310 millió eurót különítettek el olyan alap-, transzlációs és klinikai
kutatásokra, amelyek a rák immunterápiás megközelítéseire irányulnak – például
személyre szabott mRNS-alapú terápiás vakcinák fejlesztésére mellrák (MERIT), leukémia
és melanoma (CANCERNA) ellen.
- Elégedettek-e az uniós szakértők a magyar kormány járványkezelésével?
- A magyar hatóságok azonnal megtették az összes szükséges járványügyi intézkedést az
uniós jogszabályoknak megfelelően, beleértve a járványügyi vizsgálatokat és a
laboratóriumi tesztelést. Az érintett gazdaságokban azonnali betegség-ellenőrzési
intézkedéseket vezettek be, ideértve a mozgások korlátozását is. Mindkét járványkitörés
esetében korlátozott övezeteket (védő- és megfigyelési zónát) hoztak létre az uniós
jogszabályokkal összhangban. Szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal ebben a
kérdésben, és folyamatosan nyomon követjük a helyzetet. - Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem zárható ki, hogy a
vírust mesterségesen hozták létre. Az EU állaspontja szerint lehetséges ez? Ebben az
esetben honnan szabadulhatott el a vírus? Valakinek érdekében állhatott a járvány
elszabadítása? - A Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal annak érdekében, hogy megtalálják
a járványkitörés eredetét. A vírus izolálása és a genetikai szekvenálás jelenleg is
folyamatban van az uniós referencialaboratóriumban, és ezek hozzájárulhatnak az eredet
tisztázásához. Az eljárás időtartamára vagy annak eredményére vonatkozóan jelenleg nem
lehet találgatásokba bocsátkozni. - Tervez-e az EU pénzügyi segítséget nyújtani a károsult termelők részére?
- Az EU társfinanszírozza az állat-egészségügyi intézkedéseket a jelentős állatbetegségek
leküzdésére. A száj- és körömfájás (FMD) ezek közé a betegségek közé tartozik, és az
Egységes Piaci Program (melyet az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság
irányít) keretében elérhető a finanszírozás. Ez különösen a következőkre terjed ki: a
tagállamok társfinanszírozása az állattartók kártalanítási költségeinek fedezésére a
járványkitörés során történő állatleölés, sőt szükség esetén a kockázatos gazdaságokban
végzett megelőző leölés esetén is. Emellett támogatható költségek közé tartozik például a
fertőtlenítés, a takarítás és a laboratóriumi vizsgálatok. A sürgősségi vakcinázás,
amennyiben azt alkalmazzák, szintén ebbe a társfinanszírozási körbe tartozik. Az EU
rendelkezik egy FMD antigénbankkal is, amely több millió hatékony vakcinaadagot tud
biztosítani – ezek 100%-ban uniós finanszírozásúak. További támogatási lehetőségek
állnak rendelkezésre az érintett tagállamok KAP (Közös Agrárpolitika) Stratégiai Tervén
belül, valamint állami támogatási formában is.
- Milyen kihívásokat okozott a járvány az EU húsipara számára? Nehezebbé vált az európai
termékek értékesítése a világpiacon? - Ez elsősorban az iparág számára megválaszolandó kérdés. Ugyanakkor, ahogy korábban
is elhangzott, a száj- és körömfájás (FMD) pusztító betegség, amely számos fogékony
állatfajt érinthet. Ennek következtében súlyosan érintheti a gazdákat és megélhetésüket,
mivel az állatbetegségek gazdasági veszteségeket okoznak. A járvány kitörése óta
Magyarország és Szlovákia hatóságai már nem tudnak exportbizonyítványokat kiállítani
olyan állatokra vagy állati termékekre, amelyekhez FMD-mentes ország státusz szükséges.
A Bizottság ugyanakkor sürgeti a harmadik országokat, hogy alkalmazzák a
regionalizáció elvét, és tartózkodjanak attól, hogy az érintett tagállamok teljes területéről
tiltsák be az exportot, különösen a helyzet stabilizálódása után.
Az Európai Unió álláspontját megismerve tehát megállapítható, hogy az
államszövetség továbbra is szorgalmazza a multilaterális szervezetek működését és a
jelenleg széthullani látszó globális együttműködések mentén működő világrend
megőrzésében érdekelt, így amennyiben az USA izolacionalizmusa tovább fokozódna,
úgy az Unió akár nagyobb nemzetközi befolyásra is szert tehetne a soft power
tekintetében. Mindemelett az is elmondható, hogy ugyan az EU szigorú szabályrendszerét,
valamint lassú döntéshozatali mechanizmusát sok kritika érte az elmúlt években, most ez
a hátrány a kontinens javára válhat ebben a politikai és gazdasági értelemben vett
turbulens időszakban. - A szigorúan szabályozott piac, valamint a döntéshozatalokat
megelőző hosszas politikai párbeszéd a befektetők számára biztos környezetet teremt,
ezzel a kontinens hosszútávú befektetések potenciális terepévé válhat. Mint arra az interjú
során kitértünk ugyanez elmondható az oktatásról, a kiszámíthatóság és a kutatói
szabadság a szellemi tőke számára is vonzóvá teheti Európát, ezzel esetlegesen előnyre
téve szert az Egyesült Államokkal szemben. Ami pedig az egészségügy, illetve jóllét
kérdését illeti a megfelelő rendelkezések egyértelműen a polgárok javát szolgálják. A
szkeptikus hangok ellenére a néhány tekintetben túl szigorúnak titulált szabályrendszer a
gyakorlatban megfelelően vizsgázott, sikeresen megállítva a ragadós száj – és körömfájás - vírusának terjedését a közép-európai régióban.
Bár nem lehetünk teljesen bizonyosak abban, hogy mit hoz a jövő, ám ha a nemzetközi környezetben a bizonytalanság új sztenderddé válik, akkor az Európai Unió a bizonyosság bástyájává válhat a nagyhatalmak közötti ádáz csatában.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Az Infovilág a közlésért nem részesült anyagi juttatásban.
