Az Európai Bizottság bejelentette: amilyen gyorsan csak lehet, értékelni akarja a covid-segély feltételeire vonatkozó magyar válaszokat – írja az Euobserver. Mindenesetre a vezetőség nem akart reagálni a magyar sajtóban megjelent arra a hírre, hogy Orbán a várható pénzügyi alap terhére már osztogatni kezdte a pénzeket, az 5800 millió euró egy részét, még mielőtt odaítélték volna a magyar kormánynak. Ez egyértelműen arra utal, hogy Orbánék biztosak: megkapják az uniós pénzeket. Vagy éppen így akarják nyomás alá helyezni az Európai Bizottságot?
Nem létezik, hogy ezzel nyomást gyakoroljanak ránk – így reagált az értesülésre Eric Manner, bizottsági szóvivő. Az vitathatatlan, hogy számos kérdésben előbbre jutottunk az elmúlt hónapokban, de továbbra is maradtak nyitott és megválaszolatlan kérdések, mint például a korrupcióellenes intézkedések, az ellenőrzési mechanizmusok korrekt felülvizsgálata. Ezzel párhuzamosan folyik a másik eljárás, ami a jogállami normasértések korrigálását ellenőrzi, a többi között a közbeszerzési eljárások átalakításának szükségességét, mivel ezen a területen is felvetődött a korrupció alapos gyanúja.
Az Orbán-kormány októberre ígérte a tényleges változtatások keresztülvitelét. A magyar jogállami helyzetről szeptember közepén fog szavazni az Európai Parlament. Közben egyébként folyik a vita a lengyelekkel is, mert számos bírói vélemény szerint Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság jogtalanul ítélte oda a covid-segélyt Varsónak, hisz’ semmilyen előremutató változás nem történt a jogállammal összeegyeztethetetlen bírói rendszerben.
Bár nem mai és nem is friss hír, hogy az MNB 11,75%-ra emelte az irányadó kamatot, de a Bloomberg tudósítása mégis mond újat: ezzel a magyar kormánynak sikerült elérnie a legmagasabb kamatszintet az Európai Unióban.
Olyannyira kimagaslóan nagy tételben állapodott meg a magyar kormány a Gazprommal a szeptembertől csaknem napi 6 millió köbméter gáz szállítására szerződvén, hogy feltehetően nemcsak saját téli fűtési igényét fogja fedezni hazánk, hanem még Ausztriának és Szlovákiának is juttathat belőle busás áron – feltételezi az orosz Kommerszant újság. Igaz, a Török Áramlat vezetéken érkező gáz egyelőre csak két hónapig jön ebben a mennyiségben. Ám tegyük hozzá, hogy már augusztusban is a korábbi mennyiségnél 2,6 millió köbméterrel több érkezett hazánkba.
A hír azért is robbant be a nemzetközi piacra, mert a Gazprom éppen most állította le az Északi Áramlat 1-et – állítólag csak 3 napra – karbantartásra hivatkozással. Egy orosz elemző fel is hívja a figyelmet, hogy az orosz „különleges katonai művelet” (ártsd: háború Ukrajna ellen!) ellenére az uniós tagállam, Magyarország továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával, és rendszeresen hallatja hangját Putyinék mellett, ha az orosz szankciókról esik szó Brüsszelben. Azt is látni kell, hogyha Európa tényleg bajban lesz a gázhiány miatt, akkor hazánk lesz ország az egyetlen uniós, ahová a Török Áramlaton keresztül biztonságosan érkezhet a gáz.
A Berliner Zeitung ezt írja ugyanerről: miközben Európa energiamegtakarításra rendezkedik be azzal a céllal, hogy csökkentse az oroszoktól való függését, aközben Magyarország még több gázt vásárol Moszkvától.
Ugyanebben a megközelítésben értékeli a friss fejleményeket a közszolgálati Második Német Televízió, a ZDF is, mondván: Magyarország már az olajembargónál is külön alkut kötött, most az augusztusra kialkudott újabb gázmennyiséget duplázta meg további két hónapra. Orbán ebben a tekintetben sem veszi tekintetbe az uniós alapelveket.
Az orosz nyelű EADaily megerősíti, hogy a magyar kormány nem támogatja az oroszokra vonatkozó schengeni vízumtilalmat. Erről nyilatkozott a sajtónak a magyar külügyminiszter az uniós külügyminiszterek prágai találkozóján. Ezzel csak nyomatékot adott a már jó ideje ismert álláspontjának, hogy semmilyen megszorítást sem hajlandó ebben a kérdésben elfogadni. A vita nem zárult le, mert a Balti-államok a többségi döntés ellenére egyedi megoldásban gondolkodnak.