Európa elindul a biztonsági és védelmi unió felé vezető úton

A Bizottság ma nyilvános vitát kezdett a 27-tagú EU védelmének jövőbeli irányáról. Az Európa jövőjéről szóló fehér könyvből kiindulva, a mai vitaanyag különböző forgatókönyveket vázol fel arra vonatkozóan, miként lehetne kezelni az Európát érintő és mind aggasztóbb biztonsági és védelmi fenyegetéseket, illetve növelni Európa saját védelmi képességeit 2025-ig.

A vita látványos hozzájárulás az európai polgárok védelmének és biztonságának megerősítéséhez, mely a Juncker-bizottság legfontosabb prioritásai közé tartozik. A vitaanyag kiegészül a ma előterjesztett, az Európai Védelmi Alap létrehozására irányuló konkrét javaslatokkal. Az alap a tagállamok közös védelmi képességeivel kapcsolatos, hatékony költségvetést hivatott támogatni azáltal, hogy koordinálja, kiegészíti és kibővíti a védelmi kutatásra, a prototípusok kifejlesztésére, valamint a védelmi felszerelések és technológia beszerzésére irányuló nemzeti beruházásokat.
 
Az uniós vezetők június 9-én Prágában találkoznak, hogy megvitassák a szerződésekben rejlő lehetőségek kihasználásának módját a védelmi együttműködés erősítésére. A Bizottság azzal járul hozzá ehhez az eszmecseréhez és az EU egészére kiterjedő, védelemről szóló vitához, hogy a ma közzétett vitaanyagban három lehetséges forgatókönyvet vázol fel Európa védelmének jövőjéről:

  • „biztonsági és védelmi együttműködés”: a tagállamok döntenének önkéntes, eseti alapon a biztonsági és védelmi együttműködés szükségességéről; az EU továbbra is csak kiegészítené a nemzeti erőfeszítéseket;
  • „megosztott biztonság és védelem”:  a tagállamok a nagyobb szolidaritás végett összevonnának bizonyos pénzügyi és operatív eszközöket, az EU pedig az eddiginél intenzívebben venne részt Európa védelmében az európai határokon belül és kívül;
  • „közös védelem és biztonság”: közös uniós védelmi politika fokozatos kialakítása.

A fenti forgatókönyvek nem zárják ki egymást, de a szolidaritás szempontjából három ambíciószintet képviselnek. Az európai biztonság növelésének szükségessége vitán felüli. A tagállamok irányítanak, ők határozzák meg az EU intézményeinek támogatásával elérendő törekvések szintjét. (A teljes közlemény itt olvasható, az angol nyelvű vitaanyag pedig itt található.)

Európai Védelmi Alap: évi 5,5 milliárd euró Európa védelmi képességeinek a fokozására

Az Európai Védelmi Alap – gyakran feltett kérdések

Tájékoztató az Európai Védelmi Alapról

Bizottsági közlemény: „Az Európai Védelmi Alap elindítása”

Bővebben az európai védelem jövőjéről

Tájékoztató az Unión belüli biztonsági és védelmi együttműködés fokozása mellett szóló érvekről

Az EU és a tagállamok közös stratégiája a szegénység felszámolására

Az Európai Unió és a tagállamok ma aláírták az európai fejlesztéspolitika jövőjét felvázoló stratégiai tervet. Az „Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról” új kollektív jövőképet és cselekvési tervet határoz meg a szegénység felszámolása és a fenntartható fejlődés megvalósítása céljából.

A fejlesztési politikáról szóló új európai konszenzus az európai fejlesztési együttműködés átfogó közös keretét képezi. Teljes egészében alkalmazandó az Európai Unió valamennyi intézményére és valamennyi tagállamára, akik elkötelezték magukat a még szorosabb együttműködés mellett.

Az új konszenzus egyértelműen megerősíti, hogy a szegénység felszámolása marad továbbra is az európai fejlesztéspolitika első számú célkitűzése. Az Európai Unió a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióinak integrálásával egy újabb lépést tesz előre. Egyidejűleg pedig hozzáigazítja az európai fejlesztést a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez. (A teljes közlemény itt olvasható.)

Együttes nyilatkozat: Új európai konszenzus a fejlesztési politikáról

Kérdések és válaszok

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend

Uniós stratégia a stabil államokért és társadalmakért

Szintén ma mutatták be az Európai Unió stabilitás-építő stratégiáját, amelynek célja, hogy a válságkezeléstől elmozduljunk a világméretű kihívások strukturáltabb, hosszú távú szemléleten alapuló megközelítése felé. A stratégia különös hangsúlyt fektet az előrejelzésre, megelőzésre és felkészülésre. (A teljes, angol nyelvű közlemény itt olvasható.)