Az európai kérdésekkel alaposan foglalkozó médiában kiemelt téma az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos tegnapi határozata, a képviselők fellépése azzal szemben, hogy az Európai Bizottság részben feloldotta a zárlat alól a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzeket. A megszavazott szöveg azonban – hívja fel a figyelmet a Politico amerikai portál európai kiadása – nem megy el odáig, hogy az Európai Parlament kilátásba helyezze a bizalom megvonását az Európai Bizottságtól arra az esetre, ha az Európai Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye további ilyen forrásokat szabadítana fel.

Ez lett volna az „Újítsuk meg Európát!” elnevezésű centrista-liberális frakció követelése. Guy Verhofstadt belga liberális politikus a vitában hevesen támadta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. A jobbközép Európai Néppárt frakciója azonban világossá tette, hogy kihátrálna az egész határozat mögül, ha ezt a kitételt elfogadnák, így a liberálisok felvetését lesöpörték.

Szintén elvetették a szélsőbalos képviselőcsoport azon ötletét, hogy követeljék a júliusban kezdődő féléves magyar EU-elnökség felfüggesztését – derül ki a Politico beszámolójából. A határozatot végül nagy többséggel – 345 szavazattal, 104 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el.

Magyarország rálicitál az Ukrajna megsegítésével kapcsolatos követeléseire – írja az EurActiv brüsszeli portál annak kapcsán, hogy Orbán Viktor az X (eredeti nevén: Twitter) közösségi portálon azt követelte: az uniós költségvetés keretein kívül, évente döntsenek a Kijevnek nyújtandó segítségről. A magyar miniszterelnök felvetése – állapítja meg az EurActiv – éles ellentétben áll azzal, hogy Ursula von der Leyen azt szorgalmazza, nyújtsanak pénzügyi kiszámíthatóságot Ukrajnának, az idei éven túl.

A február 1-jei EU-csúcsot előkészítő diplomaták ezekben a napokban próbálnak kompromisszumra jutni, és a portál úgy tudja, az EU-tagállamok többsége ellenezné a támogatás évenkénti jóváhagyásának a modelljét, mondván, az gyakorlatilag évente adna lehetőséget Budapestnek a vétóra. A magyar fél megfogalmazott egy ezzel semmilyen módon össze nem függő követelést is, ami a covid-járvány utáni helyreállítási támogatási alap kifizetésére vonatkozik – teszi hozzá az EurActiv.

Orbán Viktor, Európa pária miniszterelnöke ismerkedő gyorsrandevúk – speed dating – egész sorát bonyolította le tavaly autokrata, jobboldali vezetőkkel, barátokat keresve – írja a londoni The Guardianben Bayer Lili.

A cikk szerint Orbán az előző esztendőben több mint hatvan napot töltött külföldi munkautazással. Járt Kínában, Katarban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban, Szerbiában, Egyiptomban, Grúziában, valamint Argentínában is.

Azok névsora, akikkel találkozott, felér egy „Ki kicsoda az erős emberek világában?” felsorolással, ott van köztük Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping, Ilham Alijev, Recep Tayyip Erdoğan. A brit lap szerzője idézi egy nevének mellőzését kérő, vezető magyar tisztségviselő megállapítását, ami szerint a miniszterelnök „a nyugati megközelítés alternatíváját építi”, mert az a véleménye, hogy a Nyugat hanyatlóban van, és az ázsiai, dél-amerikai országok a jövő.

Nyilatkozott a The Guardiannek Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője is, aki szerint Orbán vezető európai alakként akarja láttatni magát, de a figyelemkeresés a világméretű porondon a hazai problémákkal való foglalkozás kárára történik: Orbán igyekszik lerázni magáról az oktatás, az egészségügy helyzetéért, a megélhetési nehézségekért, az e területeken elszenvedett szaporodó kudarcokért viselt felelősségét.

Orbán utazásainak sora azt mutatja, hogy EU-partnerei kerülik őt – mondta a lapnak Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő. Szerinte egy nem demokratikus országban Orbán megkapja azt, ami, úgy véli, kijár neki: a vörös szőnyeget, miközben semmi negatív sajtó, semmi tiltakozás, ellenkezés.

A The Guardian azt is számba veszi, ki mindenkit látott vendégül Orbán Budapesten. Viziteltek nála a többi közt Kína, Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Jordánia és Tanzánia vezető politikusai. Ellátogattak hozzá olyan szélsőjobboldali személyek, mint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője, a francia Marine Le Pen, Santiago Abascal, a spanyol Vox vezetője, illetve André Ventura, a portugál Chega párt elnöke. Orbán két olyan személyt is vendégül látott, aki amerikai szankció hatálya alatt áll: egyikük Milorad Dodik, a boszniai szerbek, másikuk Rusztam Minnyihanov, az oroszországi Tatárföld vezetője.

Miközben a magyar kormányfő beszédeiben és közösségi médiaposztjaiban előszeretettel mutatkozik az európai politika szereplőjeként, a hivatalos EU- és NATO-csúcsokon kívül aligha találkozik Európa nehézsúlyú politikusaival, Emmanuel Macron francia elnök kivételével, aki fogadta őt Párizsban, és igyekszik fenntartani vele a párbeszédet.