Orbán szlovén tükörképe: Janša

Szlovénia orbanizálódik Janez Janša alatt, vagyis újabb európai ország tolódik jobbra, miután az új ljubljanai kormányfő a nemzeti-populista magyar vezető szoros szövetségese, sőt, személyes jó barátja a – írja a Der Spiegel.

Ő is pont olyan tekintélyelvű nacionalista, pedig egykor a demokratikus ellenzék jelképének számított a szocialista rendszerrel szemben. Csakhogy mára a hazájában már mindenki másnál megosztóbb. Világképében folyamatosan csatároznak egymással a hozzá hasonlatos hűséges hazafiak, illetve a nemzet ellenségei, vagyis a másként gondolkodók. Hiszi, hogy mindenáron meg kell védenie országát a baloldaltól, a liberálisoktól és a migránsoktól. Vele csak erősödik a populista-nacionalista tábor az EU-n belül, de még a többiek javarészénél is radikálisabb. Ez pedig alighanem csak még jobban kiélezi a vitákat Brüsszelben, tekintve egy újabb menekültválság lehetőségét, valamint a most zajló költségvetési alkudozást. Janša uszít a migránsok ellen és élezi az előítéleteket az egykori Jugoszlávia más nemzeteivel szemben. Ugyanakkor szoros kapcsolatot tart fenn szélsőségesekkel. Stílusban és tartalomban sok mindent Trumptól lesett el. Kedvenc összeesküvés-elmélete az, hogy a háttérből még mindig az egykori jugoszláv állambiztonsági szolgálat irányítja a dolgokat. Annak tulajdonítja, hogy pár éve korrupciós vádakkal elítélték.

A ljubljanai egyetem egyik szociológia-professzora azt hangsúlyozza, hogy újabb taggal bővült az európai illiberális tábor, ami nagy kár, hiszen Szlovénia sokáig sikertörténetnek számított. Ám mára az ország a tekintélyelvű Janša és Orbán áldozata lett. Miképpen? Ez látható abból, hogy egy Fidesz-közeli magyar vállalkozó Észak-Macedónián át milliókkal támogatta meg a szlovén vezető sajtóját. Utóbbi politikus nem is titkolja, hogy mennyire szoros a kapcsolata a magyar miniszterelnökkel. Meghirdetett programja is annak nézeteit idézi, szinte minden fontos pontban. Legyen szó a szigorú menedékpolitikáról, az erős határvédelemről vagy az etnikai-nemzeti családtámogatásról.

A török elnök becsapta a migránsokat, amikor elhitette velük, hogy nyitva előttük az EU ajtaja, de épp ezért Európának az eddiginél egységesebben kell beszélnie és állandó, szolidáris mechanizmust kell létrehoznia a migráció szabályozására – hangsúlyozza a Le Monde a vezércikke, rámutatván: a földrész öt év alatt bezárult, a gazdasági nehézségek, az identitás körüli feszültségek és a terrorakciók miatt. Kár volna tagadni az összefüggést a bevándorlás okozta félelem és a populista hullám között.

Orbán Viktor rájátszott ezekre az érzésekre, amikor kerítést emelt a déli határon. Az osztrákoknál és az olaszoknál a szélsőjobb egy időre bekerült a hatalomba, a németeknél és a franciáknál pedig megerősíti pozícióit. És ne felejtsük el, hogy a brexit oka részben az idegengyűlölő reflex volt. Az unió megbénult és nagyrészt kudarcot vallott. Képtelen volt közös politikát kidolgozni az elutasított menedékkérők hazatelepítésére. És csak ímmel-ámmal segített anyagilag a déli peremállamoknak. De igaza van, amikor reagálni kíván arra, amit Erdogan művel.

Ám sem diplomáciával, sem szögesdróttal nem lehet feltartóztatni a közel-keleti és afrikai válság elől menekülő tömegeket. Olyan mechanizmust kell kiépíteni, amely lehetővé teszi, hogy a 27-ek hűségések maradjanak hagyományukhoz és segítsék a bajbajutottakat. De úgy, hogy ne legyenek kiszolgáltatva olyan hatalmaknak, amelyek készek azonnal kiaknázni polgáraik nyugtalanságát.

A populista európai jobboldal arra használja a koronavírust, hogy újból megkérdőjelezze a szabad belső határokat – írja az Euronews. Teljesen megalapozatlanul ugyan, de azt állítják jobboldali populisták, hogy az afrikai bevándorlók hurcolták be a bajt. Magyarország, amelyet az EU bírál a polgári szabadságjogok, illetve a demokrácia állapota miatt, pontosan erre hivatkozva nem engedi be a menedékkérőket a két tranzitövezetbe. Ugyanakkor a WHO arra figyelmeztet, hogy aligha segít a nemzeti határok lezárása, sőt, csak akadályozhatja a kórokozó visszaszorítását. Az EU fenn kívánja tartani a schengeni rendszert, Le Pen viszont éppen az ellenkezőjét javasolja.

A London School of Economics egyik tanára azt mondja, átfedi egymást az egészségügyi, illetve migrációs válság, ami csak ront a helyzeten. Ugyanakkor mutatja a bizalom és a szolidaritás hiányát. A földrész most fizeti meg az árát, hogy nincs összetartás, közös politika. A populisták és a nacionalisták napjainkban ugyanazt a nyelvezetet használják, mint az európai terrortámadások után. Meg az öt évvel ezelőtti menekültválság idején. Ahogy egy másik szakértő megfogalmazza: most a koronavírust hordozó migráns az ellenség. Nem véletlenül figyelmeztetett nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet vezetője: nem a vírus a gond, hanem a stigma, ami egymás ellen fordít bennünket. Ezért véget kell vetni a megbélyegzésnek és a gyűlöletnek.

Az újraválasztásra készülő lengyel elnök aláírta, hogy az idén átszámítva jó 500 millió dollárt kap a közmédia, amely mára a kormánypárt szócsöve lett és Dudának is kampányol – tudatja a Time/AP. Épp ezért a kérdés politikailag igen kényesnek számít. Az ellenzék arra szólított fel, hogy a pénzt inkább a rákellenes küzdelemre költsék, de erre Morawiecki miniszterelnök azt válaszolta, hogy utóbbi célra tavaly is előirányoztak egy jókora összeget, de azt sem használták fel. A kormány amúgy pedig azt mondja, hogy az állami tévére és rádióra nagy szükség van, mert a magánsajtó rendkívüli mértékben elfogult a hatalommal szemben és ellensúlyozni kell ezt a féloldalas tájékoztatást. Ugyanakkor a Riporterek Határok Nélkül listáján Lengyelország mostanában látványosan hátrébb szorult a sajtószabadság helyzete alapján.

Európában a politikai közép folyamatosan tolódik a populista bal-, illetve a liberális oldal felé, ám ha a Néppárt is tovább sodródik ebbe az irányba, akkor nem sok esélye van, hogy a Fidesz marad a soraiban – olvasható az EUobserverben Tóth Edinának, a Fidesz új EP-képviselőjének az írása, miután Cseh Katalin a minap nyílt levélben kezdeményezte, hogy az Európai Néppárt végre tegye ki soraiból a magyar kormánypártot. A válasz kiemeli, hogy a magyar párt erős szervezetként hozzájárulhat egy erős EPP sikereihez. Ám eközben záporoznak a vádak ellene a balos, liberális, zöld és kommunista politikusok részéről. Nyilvánvalóan azért, hogy meggyengítsék a pártcsaládot, illetve annak tagszervezeteit. De nem szabad, hogy a konzervatívok engedjenek ennek a nyomásnak, meg kell védeniük az elveiket és a barátaikat. Mert csak akkor őrizhetik meg befolyásukat, ha egységesek, és a Fidesz pont ennek az egységnek a megőrzésén dolgozik.

Ami pedig a Momentumot illeti, a politikus szerint amióta az csak betette a lábát Strasbourgba, egyfolytában azon van, hogy ártson Magyarországnak. De hát sokat nem lehet várni egy olyan tömörüléstől, amely eleve a rombolás céljából alakult. Hiszen azért jött létre, nehogy Budapesten olimpiát lehessen rendezni. Amúgy pedig mostanában helyben együttműködik a Jobbikkal, ami szintén azt jelzi, hogy számára az értékek immár nem fontosak. De az ellenzéknek egyébként is az az egyetlen célja, hogy megbuktassa a Fideszt, és ehhez túlteszi magát az ideológiai különbségeken, nem számít, milyen áron. Tóth, aki sokáig az EPP tanácsadója volt, úgy ítéli meg, hogy az ő pártja egészen más. Védi a családot és a keresztény értékeket. Ellenzi a liberális bevándorlást. Úgy gondolja, hogy az EU megújulásának a nemzetállamokra kell épülnie.

A kereszténydemokrata tagpártok közül egy-kettő másként vélekedik ezekről a kérdésekről, de a magyarok igyekeznek meggyőzni őket, hogy érdemes harcolni a közös értékekért.

(A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.)