Azzal kapcsolatban, hogy Szijjártó Péter bekérette a német nagykövetet, mert Julia Gross a német egység napja alkalmából tartott fogadáson bírálta a magyar kormány politikáját, a Reuters megírja, hogy magas rangú magyar kormányzati tisztségviselők nem voltak jelen a diplomáciai eseményen, holott tavaly ugyanezen alkalomból maga a magyar külügyminiszer mondott beszédet.

Az Orbán Viktor vezette nacionalista kormány egy sor kérdésben összekülönbözött Magyarország nyugati szövetségeseivel, az emberi jogok és a médiaszabadság helyzetétől, az Oroszországgal ápolt, viszonylag jó gazdasági kapcsolatokig – emlékeztet a világhírügynökség.

A beszámoló arra is kitér, hogy a térségben Németország a legnagyobb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és hogy az 1990-es évek közepe óta autógyáraival – az Audival, a Daimlerrel, az Opellel és a BMW-vel – központi szerepet játszik a magyar gazdaságban, sok milliárd eurós befektetések révén. A Német–Magyar Ipari- és Kereskedelmi Kamara adatai szerint 2023-ban a magyar export 26,3 százaléka irányult Németországba, és a magyar import 22,6 százaléka származott Németországból.

Az EurActiv brüsszeli hírportál vezető helyen számolt be arról, hogy az Európai Bizottság bejelentette: az Európai Unió Bíróságához fordul az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény miatt, ami lehetővé teszi állami vizsgálat megindítását a külföldi finanszírozásban részesülő szervezetek ellen. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézménye szerint a tavaly decemberben elfogadott törvény sérti egyebek közt a magántitokhoz való jogot, a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és az ártatlanság vélelmének az elvét. A brüsszeli testület, amely már februárban elindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, zaklatásig menően túlzónak tartja a hatóság vizsgálódási jogkörét. Az EurActiv kitér arra: ha az Európai Bíróság megállapítja, hogy Magyarország uniós jogot sértett, akkor bírságot szabhat ki. Júniusban a bíróság már megbüntette Magyarországot a migránsokkal és menedékkérőkkel való bánásmód miatt – emlékeztet a portál.

Ugyanerről számos német lap – így a berlini Tageszeitung, a taz – a dpa hírügynökség tudósítását közli, amely megszólaltatja Daniel Freund német zöldpárti európai parlamenti képviselőt. Freund szerint a magyar törvény, amely a civil társadalom ellen irányul, „putyini tankönyv” alapján készült. A dpa is utal arra, hogy Magyarországot már megbírságolta az Európai Bíróság, mégpedig 200 millió euróra. Kiegészíti ezt azzal az információval, hogy Magyarország nem fizette be a pénzt, ezért azt a Bizottság a Magyarországnak fizetendő jövőbeli támogatásból fogja levonni.

Az osztrák Die Presse eközben arról ír, hogy egyes uniós tagállamok keveslik az EU menekült- és migrációs politikájának a megreformálásában eddig elért eredményeket, ezért növekszik a Brüsszelre nehezedő nyomás, és hogy ez legyen a vezető téma a tagállami vezetők október 17-i brüsszeli találkozóján. A kezdeményezés a két legnagyobb tagállamtól, Német- és Franciaországtól indult, de aztán támogatásáról biztosította Ausztria – ahol a Szabadságpárt választási győzelme nyomán minden jel szerint a migrációs politika keményedése várható –, valamint Magyarország, Hollandia, Dánia és több más északi állam. Ezeknek az országoknak az a céljuk, hogy döntsenek az elutasított migránsok visszaküldési eljárásának a gyorsítása, az uniós szakzsargon megfogalmazásában irreguláris érkezők számának a csökkentése, valamint olyan harmadik államokkal való megállapodások megkötése mellett azzal a céllal, hogy visszatartsák az Európába törekvőket. Az EU-csúcs zárónyilatkozatában hangsúlyozni kívánják a külső EU-határok szigorúbb ellenőrzésének a szükségességét.

Végül arról, hogy Nathalie Tocci neves olasz politológus a londoni The Guardian által közzétett elemző cikkében alaposan nekimegy az Európai Uniónak, amiért az a Közel-Keletet illetően leragadt a köldöknézés mellett, holott a térség a kiterjedt háború peremére sodródott. Egy évtizeddel ezelőtt Európa még közreműködött az iráni atomalku létrehozásában, most viszont teljességgel elveszettnek látszik, és semmilyen erőfeszítést nem tesz a kibontakozó válság megállítása érdekében – írja. Tocci szerint

„az EU-nak esze ágában sincs tenni semmit az úgynevezett globális déli térséggel való viszony javításáért. Ez szerinte rosszabb dolgot jelez, mint egyszerű figyelmen kívül hagyást: azt az általános trendet tükrözi, hogy Európa egyre szűklátókörűbb és idegengyűlölőbb”.