Az egyes európai uniós országok koronavírus elleni átoltottsága között mutatkozó hatalmas különbségekről közöl cikket a The New York Times. Eszerint miközben az EU-átlag 70 százalékos, a felnőtt lakosságon belül Bulgáriában – részben a vakcinákkal kapcsolatos kétkedés miatt – csak 20 százalék, Romániában pedig 32 százalék minősül teljes körűen beoltottnak.
Az Európai Unió a 70 százalékos teljes körű átoltottsággal a világ egyik legjobb adatát produkáló térsége. Egyes keleti tagországok súlyos elmaradása azonban a megfertőződések újabb hullámainak a veszélyét veti fel, és olyan szakadékot hozhat létre a tömbön belül, amely hátráltatja a helyreállítási erőfeszítéseket. Belgiumban, Dániában, Portugáliában az átoltottság eléri a 80 százalékot. Ilyen eredményt kevesen reméltek akkor, amikor akadozott az ellátás, és a tagországok veszekedtek az uniós tisztségviselőkkel, illetve a gyártókkal a szállítási határidőkről. A nehézkes kezdet után összességében sikertörténet lett az oltási program az EU-ban: a 27 tagállam közül 22-ben a lakosság több mint felét teljesen beoltották. Németországban és Franciaországban milliók kapják meg a harmadik, megerősítő oltást, Spanyolország hamarosan el akarja érni a 90 százalékos átoltottságot, Olaszország pedig azt fontolgatja, hogy kötelezővé teszi az oltás felvételét.
Eközben a szegényebb keleti tagországokban – derül ki a The New York Times összeállításából – sokan az első oltást sem kapták még meg.
Bulgária és Románia az átoltottság szempontjából számít sereghajtónak, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország pedig a kiugróan magas halálozási aránnyal – egész pontosan az elhalálozások éves átlagához mért növekmény mértékével.
Uniós tisztségviselők szerint a szegényebb országoknak még nagyobb küzdelmükbe került volna a vakcinák megfelelő mennyiségű beszerzése, ha az Európai Bizottság maga nem gondoskodik az oltóanyagról a tagállamok számára. A múlt hetekben azonban az oltási ütem lelassult, különösen Lengyelországban és Szlovákiában, a halálozási ráta pedig emelkedni kezdett Bulgáriában és Romániában, ami aggodalomra ad okot. A bolgár egészségügyi miniszter a múlt hónapban elismerte, hogy hazája az átoltottság szempontjából az utolsó, a mortalitást tekintve ugyanakkor az első helyen áll az Unióban.
Románia kezdetben élenjáró volt az oltás ütemében, de aztán ez drámaian lelassult, különösen a kistelepüléseken, ahol az a hiedelem, hogy maga az oltás veszélyesebb a vírusnál.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Európa egyes részei kevésbé legyenek védettek, ez ugyanis sérülékenyebbé tesz valamennyiünket” – idézi a The New York Times Sztella Kiriakidész egészségügyi EU-biztost.
Ma már nincs vakcinahiány. Ehelyett minden jel szerint a félre infomáltság, a hatóságok iránti bizalmatlanság és az oltás előnyeivel kapcsolatos tájékozatlanság lehet az oka a közép- és kelet-európai térség lemaradásának – írja a lap, és felidézi a WHO augusztusi figyelmeztetését, amely szerint decemberig akár 230 ezer ember is belehalhat Európában a koronavírusba egyfelől a rossz oltási ütem, másfelől a vírus terjedését akadályozó korlátozó intézkedések hiánya miatt.
A beszámoló kitér arra, hogy az Európai Unió távolabbi szomszédságában ennél is rosszabb a helyzet. Albániában még megvan ugyan a 23 százalékos teljes körű átoltottság, de Grúziában ez csak 11, Örményországban pedig 3 százalék.
Az oltási kedv hiánya miatt Románia több millió, Bulgária több százezer dózis vakcinát volt kénytelen adományozni más országoknak, mielőtt a szérum szavatossága lejárt volna. A The New York Times a The Lancet orvosi szaklap adataira hivatkozva azt írja, hogy ebben a két országban mintegy 10 százalékosra tehető a roma lakosság aránya, és hogy a romák körében különösen alacsony az oltakozási hajlandóság. Aktivisták bírálják a bukaresti és a szófiai vezetést, amiért nem fordít elég energiát a romák oltás melletti meggyőzésére.
Bulgáriában – írja a New York-i lap – országszerte megteltek a kórházak koronavírusos osztályai, miközben csúcsüzemet bonyolítottak le a fekete-tengeri üdülőhelyek. A szófiai oltóhelyek panganak az ürességtől. Annak ellenére, hogy a szaktanulmányok kimutatása szerint nagyon ritkák a vakcina mellékhatásai, a bolgár média aránytalanul nagy terjedelmet szentel a szkeptikus nézetek terjesztésének. Bulgáriában egyébként a politikai bizonytalanság is ront a helyzeten.
Nincs teljes felhatalmazással bíró kormány, amely határozott intézkedésekkel mozdíthatná elő az oltási hajlandóságot, hiszen az ország egy éven belül a harmadik parlamenti választásra készül.