A vezérlőkábeleket és ablakemelőket gyártó japán Hi-Lex wales-i üzeme bezár, 125 munkatársát elbocsátja és a munkát átszervezve Magyarországra jön. A 2021-ig elkészült tervek szerint a gyártást itt folytatja – adta hírül a BBC.
A maga területén piacvezető cég vezetése közleményben tudatta, hogy az autók iránti kereslet csökkenése indokolja döntésüket, ugyanakkor szakértők szerint a brexitnek is köze van a gyártás átstrukturálásához. Az Audinak, a Hondának és a BMW-nek bedolgozó vállalatnak 18 országban van leányvállalata, a többi között már nálunk is, a Nógrád megyei Rétságon.
A prágai székhelyű Project Syndicate folyóirat a hétvégi lengyel és a magyar választásokból kiindulva leszögezi, hogy Magyarországon és lengyel barátainknál sem történt ugyan egyelőre kormányváltás, azonban az ellenzék erőre kapásával mindenképpen bebizonyosodott, hogy a legyőzhetetlennek hitt illiberális demokráciák is ingatag lábakon állnak. A lengyel választásnál sokkal nagyobb és fontosabb lépést tett a magyar ellenzék: olyan közegben sikerült győzedelmeskednie, ahol a kormánypropagandát hirdető sajtótermékek nem bánnak kesztyűs kézzel az ellenzékkel, ahol Orbán sem hibázik – legalábbis a tudósítások ilyenről nem tudnak, ráadásul a gazdasági növekedés is a lehető legjobb. A nagy kérdés persze az, hogy vajon jótékony hatással lesznek-e a mostani példák a térség politikai berendezkedésére. Mindenesetre az nyugodtan kijelenthető, hogy a rossz sejtések ellenére a liberális demokráciáknak még egyáltalán nem fellegzett be – értékeli a megváltozott politikai helyzetet a BBC-n a lengyel szerző, aki a többi között a Külkapcsolatok Német Tanácsának vezető elemzője.

Szerkesztőségi vezércikkben foglalkozik a hétvégi választások eredményével a Financial Times, s bizony sokkal kevésbé bizakodó az autokrata rendszerek megdöntését illetően, mint a Project Syndicate. Jaroslaw Kaczynski győzelmét és az általa kiépített populista rendszert eleinte mindenki átmenetinek gondolta, azonban Orbán Viktorral összefogva, s a két politikus egymást erősítve a két ország illiberális és antidemokrata intézkedéssorozata tartós berendezkedésről tanúskodik. Tragédiának nevezi a szerkesztőség egész Európára nézve, ha annak hatodik legnagyobb gazdasága, Lengyelország, amelyre úgy tekintenek, mint az 1989-i rendszerváltás bölcsője, a kivívott demokráciából egypártrendszerbe süllyedne.

Noha a választáson már túl vagyunk, a Borkai-ügy és annak számos szaftos részlete most kezd dagadni és végiggördülni a nemzetközi sajtón. A londoni központból nemzetközi újságírógárda által működtetett bne Intellinews portál Borkai Zsolt tündöklését és bukását ecseteli részletesen, miközben epésen megjegyzi, mindezek ellenére polgármesterré választották. Igaz a korábbi, földcsuszamlásszerű győzelmével ellentétben most csak pár száz szavazatkülönbséggel nyerte meg a győri választást, ami különösen furcsa annak ismeretében, hogy a szavazók azt mondták, ebből ők már nem kérnek. S itt nem elsősorban a szexbotrányáról van szó, hanem a környezetében és a Fideszben is fékezhetetlen korrupciós ügyekről is. Ez a cikk is sok másikkal egyetértésben – következtet a 2022-ben várható politikai fordulatra, ha az ellenzék képes lesz megőrizni egységét.
A Deutsche Welle német közszolgálati csatorna mindezeken túl leginkább arra csodálkozik rá, miként kezelheti magánügyként Borkai és a pártja az adriai szex-jachtozást, mikor a magyar kormány a keresztény erkölcsök leghangosabb hirdetője.
Budapestre figyelt a közvélemény tegnap, az élelmezési világnapon, amikor élelemmel megrakott teherautók a Hősök teréről indulva jótékony akció keretében egyrészt a rászorulókon segítettek, másrészt a kampányban részt vevő ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete és a magyar Élelmiszerbank közös akció keretében az egészséges táplálkozásra is felhívta a figyelmet. Nem utolsó sorban az elpocsékolt és kidobott ennivalókra. Az eseményről a ReliefWeb számolt be, idézve döbbenetes adatokat az ENSZ régiós igazgatójának az élelmezési világnapon ismertetett „Zéró Éhezés” programjából. Évente a megtermelt és előállított élelmiszereknek a harmada a kukában végzi. Ez elég lenne annak a 820 millió embernek, aki ma éhezik szerte a világban. Ha mindenki a világon ezt szem előtt tartva odafigyelne a helyes táplálkozásra és a táplálkozási szokásokra, akkor még a ma embere meg tudná valósítani a „Nincs többé éhező nemzedék” program kitűzött célját.