Oroszország beleegyezett, hogy öt évvel meghosszabbítja a magyar kormány számára a Paks–2-hiteltörlesztés megkezdésének határidejét – írja a brit  Nuclear Engineering International.  Az üzletkötés részleteit – amit szintén ismertet a cikk – nem most nem taglaljuk, viszont kiemelünk néhány figyelemfelkeltő mondatot a szövegből.

Így például azt, hogy versenytárgyalás meghirdetése nélkül választotta a magyar kormány a Roszatomot, mint építtető céget, amely 12 500 millió euróban (—> 4 500 000 millió forint) állapodott meg a magyar kormánnyal. Ennek négyötödét állja Oroszország 10 000 millió eurós hitelszerződés fejében. Bár az építkezést a szerződés szerint 2017-ben el kellett volna kezdeni, azonban az uniós kifogások miatt csúszik, mint ahogy az is, hogy az első egység 2023-ra tervezett befejezését 2029-re ütemezték át. Áprilisban az Európai Bizottság engedélyezte a 2021-i kezdést, de a Roszatom igazgatója, Alekszej Lihacsov jelenleg 2022-i kezdést valószínűsíti az engedély megszerzésének birtokában. Az írásból kiderül, hogy a hiteltörlesztés csúszására vonatkozó döntést maga az orosz kormányfő, Mihail Misusztyin hozta meg április 27-én. Eszerint 2025 helyett 2030-ban kell megkezdenie a magyar kormánynak a Paks 2-re felvett hitel visszafizetését. Ugyanakkor Magyarország ezzel egyidőben nem kapott kedvezményt a hiteltörlesztés futamidejének öt évvel történő meghosszabbítására, tehát 21 év helyett 16 év alatt kell a kölcsönt rendeznie. A kamatok fokozatosan emelkedni fognak: 4,5%-tól csaknem 5%-ig – 2046-tal bezárólag.

A magyar pénzügyminiszter, írja a lap, ezt a konstrukciót sokkal kedvezőbbnek tartja, mert ebben benne van a határidő előtti végtörlesztés is nominális értéken, bármilyen hozzáadott költség nélkül.

Tavaly a legmagasabb volt a halálozási arány hazánkban a múlt egy évszázad adatainak összevetése alapján – állapította meg írásában a Bloomberg amerikai hírügynökség. Ezzel hazánk negatív rekordot döntött a kelet-európai országok viszonylatában, elérve, hogy nálunk volt – az egész világot tekintve –a covid-19 okozta járvány legmagasabb halálozási aránya. Konkrétan: 1918 óta most volt a legmagasabb ez a szám: 48 667. Meghaladta a spanyolnátha és az I. világháború okozta halálozási arányt is. Egyébként is: 1982 óta folyamatosan csökken hazánk népessége: tavaly 9,7 millió lakost mértek.

Persze, mint minden más európai ország, ekként a magyar kormányok is igyekeztek csökkenteni a népességfogyást a fiataloknak nyújtott támogatások és családi adócsökkentések formájában. A számok magukért beszélnek. A Bloomberg megállapítja ebben Orbán Viktor felelősségét, aki a második és a harmadik járványhullám időszakában késlekedett intézkedéseivel, amellyel megfékezhette volna a halálos kórt. Persze, nem Magyarország az egyetlen, amelynek ekkora, történelmi léptékkel mérhető kárt kellett elszenvednie, Olaszország és Ausztria sem mondhat el sokkal jobbat magáról.

A brüsszeli Parliament Magazine kiadványban jelentették meg dr. Polyák Gábor figyelmeztető írását arról, hogy ideje Brüsszelnek foglalkoznia a sajtószabadság kérdésével. A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, a Mérték Média Elemző Központ vezetője nemcsak a nemzetközi lecsúszás adatai, hanem saját hazai tapasztalatai alapján nyomta meg a vészcsengőt. Első helyen említi a Klubrádióval történtekből levonható következtetést: a független sajtó elleni támadás az újságírók működési feltételeit alapvetően változtatta meg. Miként az Index bekebelezése is.

Polyák felhívja a figyelmet arra az abszurditásra is, hogy miközben a magyar kormány megfélemlíti a hazánkban dolgozó külföldi sajtót, exportálja médiapolitikáját és terjeszkedik külföldön. Megállapítja: az Indexből távozott újságírók által teremtett Telex jól startolt ugyan és bőkezű támogatói is vannak, egyelőre nem tudja átvenni az Index helyét. Továbbá: nő azok fórumok száma, amelyek tartalmukat tekintve függetlenek ugyan, tehát nem a kormány szócsövei, de tulajdonviszonyaik vagy finanszírozásuk miatt mégis a kormánytól függenek. Példaként az ATV-t és a Népszavát említi a szerző.

Nagy kérdés: miként tudná Brüsszel megállítani ezt a folyamatot? Öt évvel ezelőtt kétszer is elszalasztotta a lehetőségét annak, hogy hatékonyan föllépjen a magyar sajtószabadságért: figyelmen kívül hagyta az állami média finanszírozását, valamint a kormány hirdetési politikáját bíráló beadványokat.

Az Európai Bizottság a magyar médiahatóság és a médiatanács függetlenségét megkérdőjelező direktívákkal elejét vehette volna a folyamat további eróziójának.

Emellett szükség lenne egy kelet-európai sajtó kutató központ létrehozására; hasonló a Nyugaton már létezik, és azt Brüsszel támogatja is. Ezzel elkerülhető lenne, hogy az Európai Bizottság másodkézből jusson információkhoz.

Az EU nem volt képes hatékonyan élni sem a jogi, sem a politikai eszközeivel. Ezért most már egész Európát fenyegeti a kelet-európai demokráciák hanyatlása.