Jean-Claude Juncker gondoskodó, törődő jellegűnek mondja Orbán Viktorral való viszonyát, és hangsúlyozza, hogy nem akarja elveszíteni Magyarországot.
Az Európai Bizottság elnöke nyári szabadságának megkezdése előtt adott interjút a Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadásának. A beszélgetés közben – írja a Politico – Juncker elismerte, hogy Európának gondjai vannak Lengyelországgal és Magyarországgal, mert ez a két ország egyfelől elutasítja, hogy menekülteket fogadjon be az unió áthelyezési programja részeként, másfelől magára vonta Brüsszel bírálatát a jogállamiság állítólagos aláásása miatt.
Juncker azonban a hírportál szerint keményebb álláspontra helyezkedett Varsóval szemben, mint Budapesttel. Lengyelországról azt mondta, hogy magányosabb lesz, miután a britek kilépnek az unióból. A lengyel és a magyar vezetéshez való eltérő viszonyát firtató kérdésre Juncker azt válaszolta, hogy gondoskodó, törődő jellegű viszonyt ápol Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Rendszeresen találkoznak és beszélnek egymással, bár ez nem mindig kap nyilvánosságot – mondta, és ezt azzal indokolta, hogy nem akarja elveszíteni Magyarországot. Lengyelországgal kapcsolatban Juncker nem tett ilyen kijelentést – jegyzi meg a Politico.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény feje azt mondja, hogy az EU jó állapotban van, a gazdasági mutatók kedvezőek. Szerinte ez nagyobb mértékben köszönhető az általa vezetett Bizottságnak, mint amennyire ezt elismerik, de – mint mondta – ő már túl öreg és túlzottan tapasztalt ahhoz, hogy zavarja őt, amikor a tagállami fővárosokban a sikert rendre önmaguknak tulajdonítják, a kudarcért pedig Brüsszelt teszik felelőssé.
Jean-Claude Juncker az interjúban szembeszáll az Európai Parlament és az osztrák kormány azon álláspontjával, hogy le kellene állítani a török–EU-csatlakozási tárgyalásokat. Törökország a szomszédunk, nem feledkezhetünk meg róla – mondja.
Kitérnek az interjúban az unió nyugat-balkáni bővítésének a kérdésére is. Juncker elmondja, hogy nem pártolja a térség gyors EU-csatlakozását, de úgy véli, hogy ha megfosztják ezeket az országokat az európai perspektívától, akkor ugyanazt fogjuk átélni, amit az 1990-es években tapasztaltunk – emlékeztetett az Európai Bizottság elnöke a balkáni háborúk időszakára.
És most röviden egy másik interjúról, amelyet a Spiegel Online közöl Martin Schulzcal, a német szociáldemokraták kancellárjelöltjével. A hírportál Schulz azon kijelentését emeli ki az ismertetés címében, hogy Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár úgymond elhanyagolja a kötelességét. Az, hogy mi minden területen teszi ezt Merkel Schulz szerint, annak részletes kifejtése meghaladná e sajtószemle terjedelmi korlátait. Egy mondatot azonban érdemes kiragadni a Martin Schulz által mondottak közül: „A CDU-elnök profi a problémák elnapolásában: gyengélkedő iskolák, menekültek nyomora, adóelkerülés, pénzügyi és bankválság, az EU-intézmények reformja, a demokrácia elleni támadások Magyarországon és Lengyelországban – mindehhez egyetlen szava sincs a kancellár asszonynak”.
Lengyelország, miközben továbbra is elutasítja a menekültek elosztását célzó uniós mechanizmusban való részvételt, valamint európai bizottsági kötelezettségszegési eljárás alatt áll az igazságszolgáltatási rendszer ellentmondásos átalakítása miatt, most újra felvetette a második világháborús károkozásért való német jóvátétel követelését. Az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál emlékeztet arra, hogy Lengyelország nyolc évvel a háború után lemondott a jóvátételi igényről, de most a lengyel parlament tudományos bizottsága vizsgálni kezdte, miként lehetne újra megnyitni a kérdést. A szejm által életre hívott bizottság elemzésének egy hét múlva el kell készülnie.
Nem igaz, hogy Lengyelország lemondott a német kártérítésről – mondta Antoni Macierewicz védelmi miniszter a varsói tévében. Azzal érvelt, hogy az egykori Lengyel Népköztársaság a Szovjetunió által ellenőrzött bábállam volt. Az EurActiv megjegyzi, hogy ez a lengyel próbálkozás ártalmas lehet a már most is feszült Berlin–Varsó-viszonyra nézve.
Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik a nagy példányszámú, hamburgi Die Welt is. Megírja, hogy a berlini kormány szóvivője kijelentette: Németország vállalja a politikai, az erkölcsi és a pénzügyi felelősséget, de a jóvátétel kérdését már jogilag és politikailag lezárták, és maga Lengyelország is lezártnak nyilvánította az ügyet.
A Die Welt szerint ugyanakkor Varsó részéről aktuálpolitikai célokat szolgál a téma újbóli elővétele. A lap felhívja a figyelmet Bartosz Kownacki lengyel védelmi miniszterhelyettes szavaira, amelyek a varsói felkelés évfordulójának emlékünnepségén hangzottak el a német háborús bűnösökkel kapcsolatban. A szóhasználat valóban erősen konfrontatív jellegű: „Ma ezeknek az embernek nem nevezhető lényeknek a fiai és unokái oktatnak ki minket arról, hogy mi a demokrácia. Jobban tennék, ha hallgatnának” – mondta a lengyel miniszterhelyettes.