A The New York Times kolumnistája Michelle Goldberg március 15-i, a budapesti tüntetéseken szerzett benyomásait dolgozta a világ egyik legnépszerűbb lapjának publicisztika rovatában – kezdve az Orbánék által szervezett tüntetéssel, s folytatva azzal, hogy Márki-Zay Pétert épp egy nappal előbb kereste fel, amikor éppen a beszédét írta. Így meg is vitatták a legfőbb üzenetét: választásának sikere azon múlik, hogy a putyini Oroszország eszméjére vagy a liberális Nyugatra voksolnak-e a választók.

A szerző is nyugtázza, sosem voltak ilyen jók az ellenzék esélyei, mint most. A 2006–09 között Indiana államban dolgozott Márki-Zay Goldberg számára olyan volt, mint egy „old school republikánus”, aki híve az alacsony adónak, a decentralizált kormányzásnak és annak, hogy ne szociális segélyeket osszon a kormány, hanem munkalehetőséget kell adni az embereknek. Ellenben minden mondata úgy hangzott, mintha a konzervatív mondanivalója liberalizmussal lenne beoltva. Az Euronews legutolsó felmérése szerint – noha a megkérdezettek 60%-a azt vallja – Orbán túl szoros kapcsolatot alakított ki Putyinnal, de ez nem jelenti azt, hogy befolyással lesz a szavazatukra. Csakhogy emiatt, pontosabban a putyini háború miatt előállt új helyzetben egyre több politikusnak vált kínossá kapcsolata Orbánnal. Emiatt lett elhalasztva májusra a még a kampányban tervezett amerikai republikánus párti éves közgyűlés is, mert az amerikaiak sem mutatkoznának szívesen a Putyin-párti Orbánnal.

A lengyel szenátus kisebbségi vezetője, Bogdan Klich úgy fogalmazott a The New York Timesnak, hogy Márki-Zay győzelme az ő hazájában is csapás lesz az antidemokratikus erőkre. Meglesz az esélye annak, hogy az Orbán által Lengyelországban is meghonosított illiberális demokráciát a hagyományos európai és atlanti értékek váltsák fel.

A The Washington Post egyik véleménycikkében is szerepel Orbán Viktor, annak kapcsán, hogy Amerikában Trump megjelenésével felborult a hagyományos, kétpólusú értékrend közti egyensúly. Joe Biden elnöki beiktatási beszédéből a szerző felidézi, miként utalt a 46. elnök ebben az autokrácia világszerte tapasztalható megerősödésére, a többi között Putyin rendszerének, illetve olyanoknak köszönhetően, mint Orbán, akinek választási törvénye jócskán csökkentette a szabad választás lehetőségét. Ebbe a logikába illeszkedik Trumpnak az a kísérlete is, hogy mind a mai napig nem ismeri el az amerikai elnökválasztás eredményét.

A kétnyelvű, francia-angol Eurasia Times szerint a gyakran megbízhatatlan magyar közvélemény-kutatások szerint némi előnyre tett szert Orbán, aminek oka feltehetően az is – utal a jelenségek közti összefüggésre –, hogy az ellenzéket háborúpártinak állítja be a kormányfő. Ellenben a kontroll alatt álló kormányzati média mintha elfelejtene rákérdezne Orbánnál a diktátor Putyinnal való szoros kapcsolatára. Sőt, az MTI – írja az Eurasia Times – a háború helyett a katonai művelet kifejezést használta tudósításaiban a háború elején, majd csak a kritikák nyomására változtatott szóhasználatán.

Az oroszok Ukrajna ellen indított háborúja igencsak felforgatta a választási kampányt Magyarországon – számol be az American Conservative folyóirat. Persze, már a cikk elején fennakadunk azon a mondaton, amelyben a szerző úgy fogalmaz, a referendumon arról fognak szavazni a választók, hogy tanítható-e a kiskorúaknak az LMBTQ-ideológia. Majd hosszasan idéz Orbán ünnepi beszédéből, amiben – mint közismert, hamis állításokat fogalmazott meg az ellenzékről, és ezen állításokat a miniszterelnök egyik tanácsadójával, Orbán Balázzsal meg is erősíttetett. Orbán (a tanácsadó) kitért arra, hogy egyre nehezebb a kormányfőnek egyensúlyozni a Nyugat, valamint Oroszország és Kína között a mai helyzetben. Ellenben büszkén emlegeti, hogy sikerült megakadályozni az energiaszektorra kivetendő szankciók elfogadását. Hisz’ akkor nemcsak Magyarországon, de Európában is elszabadulnának az árak.

A dallasi egyetem egyik docense azt állítja, ideje lenne ezt a béketeremtő hangvételt átvennie a Nyugat döntéshozóinak is, akik általában eszkalálják a háború megítélését. A szerző, Bradley Devlin, megállapítja, hogy az oroszok háborúja Orbán választási esélyeit növeli.

Nem volt kérdéses, hogy a legtöbb cikk a Budapest–Belgrád vasútvonal Újvidékig tartó szakaszának átadásáról íródott a nemzetközi sajtóban; az eseményről a többi között a kínai állami Xinhua hírügynökség meg a china.org is beszámolt. Az ünnepélyes átadón nemcsak Aleksandar Vučić szerb elnök volt ott Orbán Viktorral, hanem kivonult az orosz követség is, miután az oroszok oroszlánrészt vállaltak az építkezésben – persze a kínaiakkal együtt.

Ami késik nem múlik: az ukrán válság miatt most tényleg félre kell tenni a jogállami vitát, de nem örökre – írja a Neue Zürcher Zeitung. Orbán nyakló nélkül önti a juttatásokat, minden gazdasági trükköt bevet, hogy megnyerje a választásokat, de kockázatos, amit csinál. A helyben hu nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher Zeitung Érdemes borítékolni a jogállami vitát Magyar- és Lengyelországgal, mert az európai egység jelenleg mindent felülír, és semmi sem dühíti Putyint jobban, mint ha azt tapasztalja, hogy az EU közös frontot alkot vele szemben. Pedig az ellentétek már ott tartottak Varsóval, hogy komolyan felvetődött a lengyel kiválás eshetősége. A hangnem elképesztően keményre váltott, főként a lengyel kormány és az EP között. A magyarok esetében Brüsszel elsősorban a legfelső szintű korrupciót és a demokrácia lebontását nehezményezi. Úgy, hogy nagy pénzeket tartott vissza.

Ám a viszonyt egy csapásra megváltoztatta a háború. A két ország az események középpontjába került, tízezrével fogadja a menekülteket. Részben ez magyarázza, hogy a Bizottság a jelek szerint nem siet a jogállami mechanizmus bevetésével. Azt mondja, hogy a beélesítés attól függ, mikor érnek meg rá a feltételek. És teljesen igaz, hogy igen lényeges az időzítés, mert mindennél előbbre való, hogy Európa zárta sorait. Arról nem beszélve, hogy Varsó milyen döntő szerepet játszik a válság megoldásában. Még Orbánt is rávette a szankciók támogatására. Így az is lehet, hogy új irányt vesz az egész jogállami diskurzus.

The Times Orbán Viktor a legfőbb ütőkártyának tekinti a választásokon a gender-ellenes harcot. Épp ezért szánta rá magát arra a példátlan lépésre, hogy április 3-án egyben referendum is lesz. A Bizottság azonban mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy érvénybe lépjen a jogszabály, ezért kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bíróságnál. Sok tagállam azért szurkol, hogy a Fidesz veszítsen az urnáknál, mert már elegük van a kormányfő hepciáskodásából.

Egyébiránt igen pikáns, hogy az unió által megkérdőjelezett törvényt az a Szájer József írta, akit a járvány miatt elrendelt tilalom idejében Brüsszelben a melegszexpartin értek tetten. A kommentár hozzáteszi, hogy miközben Merkel a kompromisszumok híve volt, aközben Orbán fő fegyvere a hajlíthatatlanság, engesztelhetetlenség. Leginkább az EU-val hadakozik, de időről időre célkeresztbe kerül nála Soros is. Részben személyes irányítása alá vonta a bíróságokat, a civil szervezeteket, a médiát, valamint a tudományos szférát, mégis neki áll a zászló a választáson. Pedig Európa beleborzongott, amikor 2014-ben Tusványoson bejelentette, hogy illiberális demokráciát csinál Magyarországból.

Handelsblatt Bajban van Orbán Viktor, mert csőstül jönnek a gazdasági bajok, pont a választás előtt. Száguld az infláció, ráadásul az éppen a kevésbé tehetőseket, tehát a Fidesz legfőbb híveit lövi derékba. A politikus az autokraták módján reagált: nem számítanak a gazdasági törvényszerűségek, beleavatkozott a piac működésébe, de hát a politikai túlélése forog kockán. Ugyanakkor megjósolhatatlan, hogy sikerrel jár-e.

Korlátozta a benzin árát, valamint a jelzáloghitelek kamatait is, ami szintén azt mutatja, mennyire ellentmondásos a gazdaságpolitikája. De hát a falnak szorul, mert ezúttal egységes az ellenzék, mégha nem is látszik is kellően erősnek a hat párt. Viszont ezzel párhuzamosan elszabadultak az árak, a forint árfolyama gödörben, az állampapírok után óriási hozamokat kénytelen fizetni a kormány, viszont alkatrészhiány miatt akadozik az autógyártás.

Ám Orbán egy „jó autokratához” híven dönti a polgárokra az extra juttatásokat, csak éppen nem célzottan, hanem az öntözőkanna elmélet alapján. Ugyanakkor körül veszi egy szűk oligarcha-csoport. De a háború szintén ellene dolgozik, és a közhangulat nem pártolja a nagy barátságát Putyinnal. Ezért a miniszterelnök lavírozni igyekszik. Csakhogy az orosz gázimport csökkentése számára tabu. Az EU-t viszont ostorozza, pedig nem az tehet a bajokról.

Politico Bulgária szakítani kíván az egyoldalú orosz energiafüggéssel, ezért már csak pár hónap, és elkészül a gázvezeték, amellyel rácsatlakozik a görög hálózatra, illetve eljut egészen a alexendropuloszi LNG-átfejtőig. Ennek köszönhetően az eddigi évi hárommilliárd köbméter helyett ötmilliárd köbméter gázt tud majd importálni.

Azaz átrajzolódik a régió szállítási térképe. Szófia máris jelezte, hogy a Gazprommal nem tárgyal, habár az év végén kifut a tízéves szerződés. Ugyanakkor szeretné lényegesen növelni a jelenleg lekötött egymilliárd köbmétert Azerbajdzsántól.

Financial Times Az unió okult a hét évvel ezelőtti menekültválság tanulságaiból, és nem elutasító az ukrán menekültekkel szemben, pedig ekkora humanitárius katasztrófa szakértők szerint 1945 óta nem sújtotta a földrészt. Ám a közös fellépés segít enyhíteni az anyagi terheket, emellett jól jön, hogy az érkező ukránok egy része képzett, más része viszont legfeljebb betanított munkára alkalmas, ám jelenleg mindkettőre igen nagy szükség van. Így nem lesz nehéz számukra az elhelyezkedés.

A tömeg nagyságát jellemzi, hogy Magyarország máris 5-ször annyi migránst engedett be, mint máskor egy év alatt. A segítség jelenleg elsősorban az önkénteseknek köszönhető, de már beszálltak a kormányok is – általános a segíteni akarás.

Reuters Teljesítőképességük felső határa felé közelítenek a kelet-európai frontállamok, miután Ukrajnából már 3 és fél millió felé jár a menekültek száma. A cseh belügyminiszter az uniótól vár támogatást, mert nem lehet sokáig tornatermekben, kempingekben elhelyezni ekkora tömeget. A lengyel fővárosban már csaknem ötödével nőtt a lakosok száma. A varsói szóvivő szerint a kormánynak menekültvárosokat kellene építenie.

The Guardian Ukrajnában a klisére rácáfolva összeálltak a nyugati liberálisok, illetve a keleti nacionalisták, ez mentette meg az országot az orosz agresszióval szemben, de jó lenne, ha a két tábor képviselői a világ más részein is okulnának a fejleményekből. Az ukránok úgy próbálnak letérni a gyarmati röppályáról, hogy ehhez igénybe vennék az EU támogatását. Ettől persze a jobboldal egy része még szívesen követné a magyar–lengyel modellt, tehát hogy a hazafias eszményeknek és a konzervatív társadalompolitikának rendeljék alá az igazságszolgáltatást, a médiát és az oktatást, de úgy, hogy közben jön a pénz Brüsszelből és az ország learatja az egységes piac előnyeit is.

Der Spiegel Christian Wolff volt német elnök, aki 10 éve mondott le hivataláról, annak idején olyan politikusnak ismerte meg Putyint, mint aki a hatalom megszállottja, cinikus, viszont szeretné elkerülni, hogy olyan sorsra jusson, mint a kivégzett román diktátor, Ceausescu és felesége. Vagyis: hogy egy szép napon elszámoltassák mindazért, amit csinált.

Alighanem az ukrán, belarusz és kazahsztáni demokratikus mozgalmak láttán határozott a háború mellett, mert szeretné, ha odahaza enyhülne a rá nehezedő nyomás. A modellt feltehetőleg 1956 magyar ősze, illetve az 1968-i prágai tavasz leverése jelentette számára. Az egykori német államfő azt tanácsolja, hogy a demokráciák és az államszövetségek fogjanak össze, mert nincs más út a liberális értékek hatékony védelmére, a válságok elhárítására.

Ugyanakkor nyugaton jó páran osztják Putyin világfelfogását, lásd, Trumpot, a Fideszt, a PiS-t és a hasonló német, osztrák, francia és olasz pártokat. Ám a tekintélyuralmakat és a diktatúrákat csakis együttes fellépéssel lehet visszaszorítani.

Süddeutsche Zeitung A lap szerint nem szabad kijátszani egymás ellen az Ukrajnából, illetve máshonnan érkező menekültek szenvedéseit, tehát hiba lenne, ha csupán az ukrán válság áldozatai élveznék a Willkommenskultur előnyeit, mert ez tönkretenné Európa hitelét. Ugyanakkor az ukránok iránt áradó rokonszenv azt is megmutatja, kellő politikai akarat esetén mi minden lehetséges jogilag.

Ám hogy a szolidaritás meddig tart, az azon is múlik, meddig folytatódnak a harcok, és hogy ezúttal sikerül-e igazságosabban elosztani a migránsokat. Az orosz elnök az egész földrészt válságba akarja taszítani az ellátásra szoruló hatalmas tömeggel. De ebből mostanáig csupán az lett, hogy az EU zárta sorait és ehhez csatlakozott a magyar és a lengyel kormány is. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a részvét idővel kifullad, főleg, mert az ukránok között is vannak kisebbségek. Így várhatóan újra hallatják hangjukat az előítéletekre alapozó pártok.

Financial Times Az Egyesült Államoknak meg kellene lovagolnia a kedvező helyzetet és új külpolitikát meghirdetnie a 75 évvel ezelőtt életbe lépett Truman-doktrína helyett, ami a szabadságukért küzdő nemzetek támogatását tűzte ki célul. Biden azonban már jelezte, hogy napjainkban a fő választóvonal a demokráciák és az autokráciák között húzódik, de a zászló a szabadságnak áll az önkényuralommal szemben. A geopolitika jelenleg kedvez annak, hogy az irányvonal lefektetésével meghatározza a világ számára a fejlődés útját.

Trumppal ellentétben igen bölcsen tette, hogy nem vágta sutba a NATO-t, sőt összefogott Európával, aminek a jelentőségét az Ukrajna elleni háború bizonyítja. A szövetség ezzel párhuzamosan arra is alkalmas, hogy Kínával szemben védje a liberális értékeket. A demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, a sokszínűséget és a nyitott piacokat.

Süddeutsche Zeitung Két neves német politológia-professzor könyvben mutatja be, hogy a Visegrádi Csoport egészen másként közelít az integrációhoz: a mind szorosabb Európa helyett inkább a laza együttműködést pártolja, ám ily módon veszélyezteti a közös jövőt. Ám kérdéses, képes-e belülről megfúrni a szervezetet, úgy, hogy az a végén ismét csak az alapító tagokból tevődjék össze. Viszont szintén nem elhanyagolható szempont, hogy Budapest és Varsó rombolja a jogállamot.

Claus Leggewie és Ireneusz Pawel Karolewski professzor, aki a minap Timothy Garton Ash-sel és Daniel Cohn-Bendittel közös nyilatkozatban figyelmeztette az EU-t a tekintélyuralmak veszélyeire, ugyanakkor reménykeltőnek nevezi a civil ellenállást. A könyvismertető emlékeztet arra, hogy a háború folytán Lengyelország pálfordulást hajtott végre. Az eddigitől eltérő irányban halad a cseh, valamint a lengyel vezetés is. Úgy, hogy már csak az kellene, hogy a magyar választók útilaput kössenek Orbán talpa alá.