Határozott román nem Orbán javaslatára

A romániai média ismerteti Klaus Iohannis nyilatkozatát, amelyben az államfő visszautasította Orbán Viktor magyar miniszterelnök Temesváron elhangzott javaslatát egy új Közép-Európa felépítésére.

„Én az Európai Unióért szállok síkra, nem más entitásért, amelyet kisebb léptékben hoznánk létre. Nem hiszem, hogy új törésvonalakat kellene megnyitnunk az EU-ban, ellenkezőleg: mindannyiunknak azon kellene lehetőségeinkhez mérten dolgoznunk, hogy eltüntessük a létező törésvonalakat” – fejtette ki fenntartásait a román elnök, miként azt a Krónika című erdélyi portál idézi.

A dpa német – és annak nyomán az APA osztrák – hírügynökség annyiban valamivel bővebben ismerteti Iohannis szavait, hogy tudósítása szerint a román elnök arról beszélt, van már egy törésvonal Európában, mégpedig a Kelet és a Nyugat között, és ezt nem kellene újabb törésvonallal bővíteni. A német média egyébként a minap jelentette, hogy Klaus Iohannis kapja a 2020-as Károly-díjat, Aachen város nagy becsben álló kitüntetését, amelyet a magyarok közül eddig Horn Gyula és Konrád György érdemelt ki, 1990-ben, illetve 2001-ben. Az egyébként a német ajkú kisebbséghez tartozó román államfő az indoklás szerint azért részesül az elismerésben, mert politikájával határozottan kiállt a jogállamiság és az európai integráció mellett.

A horvát média eközben arról számol be, hogy Andrej Plenković miniszterelnök közölte: a külügyi tárca meg fogja vitatni a magyar féllel azokat a híreket, amelyek szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Nagy-Magyarországot ábrázoló térkép alatt tanácskozott pártja vezetőségével. „Ha jól tudom, nem ez az első alkalom, hogy ezt a térképet mutatták Fidesz-tanácskozás során. Horvátország határai ott vannak, ahol vannak” – szögezte le a kormányfő a HINA horvát hírügynökség tudósítása szerint. Horvátország egyébként január elsején fél évre átveszi Finnországtól az Európai Unió soros elnökségét.

A Reuters hírügynökség varsói keltezésű beszámolója szerint a lengyel legfelső bíróság arra figyelmeztetett: lehetséges, sőt hosszabb távon voltaképpen valószínű az ország távozása az Európai Unióból. Meglepő nyilatkozatában a legfőbb igazságszolgáltatási testület úgy fogalmazott: „a lengyel jog és az EU joga közötti ellentmondás minden valószínűség szerint kötelezettségszegési eljáráshoz fog vezetni az EU-intézmények részéről, ez pedig hosszabb távon ahhoz, hogy el kell hagyni az Európai Uniót”.

Ehhez két megjegyzést fűznék. Először: nem a legfelső bíróság dolga nyilatkozni arról, hogy az ország milyen nemzetközi szerződéseket köt, milyen szövetségi rendszerekhez csatlakozik. Másodszor: az EU-csatlakozással Lengyelország vállalta, hogy az uniós jogi előírások ütközés esetén erősebbek a nemzeti jog előírásainál. A lengyel legfelső bíróság nyilatkozata lényegében azt állítja, hogy a varsói hivatalos nézet szerint ez a viszony fordított, és mivel ezt Brüsszelben másként látják, végső soron nem marad más hátra, ki kell lépni.

Mint a Reuters írja, a vita hátterében az áll, hogy a Lengyelországot kormányzó nacionalisták lehetővé kívánják tenni a bírák elmozdítását abban az esetben, ha azok megkérdőjelezik a kormány igazságügyi reformjainak a legitimációját. Az EU 2015-i hatalomra kerülése óta az igazságszolgáltatás átpolitizálásával vádolja a PiS kormánypártot, amely ezzel szemben azt állítja, hogy a reformokra a bíróságok hatékonyságának a javításáért van szükség. A most a parlament előtt fekvő törvényjavaslat megfosztaná a bírákat attól a joguktól, hogy ítéletben mondják ki, azok a bírótársaik, akiket a kormánypárt által összeállított testület jelölt, nem függetlenek. A legendásan körültekintő és megfontolt, semmit el nem hamarkodó Európai Unió tegnap közölte: megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat aláássa-e a bírói függetlenséget.

A lengyel legfelső bíróság nyilatkozata nem az unióval szembenálló lengyel kormányzati álláspont mellett érvel, hanem éppenséggel arra a veszélyre figyelmeztet, hogy akár az EU-ból kilépés is lehet a dolog vége. Ez világosan kiderül a nyilatkozat azon mondatából, miszerint a szóban forgó törvényjavaslat „egyértelműen” azt a célt szolgálja, hogy Andrzej Duda köztársasági elnök, a PiS kormánypárt szövetségese szabad kezet kapjon a legfelső bíróság elnökének a kiválasztására még a májusi elnökválasztás előtt. A legfőbb ítélkező fórum mostani elnökének, Małgorzata Gersdorfnak a megbízatása ugyanis, amely még a PiS hatalomra kerülése előtt kezdődött, áprilisban lejár. Gersdorf nyílt bírálója a kormány úgynevezett igazságügyi reformterveinek. Március 17-re összbírói értekezletet hirdetett, hogy a bírák részt vehessenek az új legfelső bírósági elnök kiválasztási folyamatában – közölte a Reuters beszámolója szerint Michał Laskowski, a legfelső bíróság szóvivője.