Februárjában 2606 céget alapítottak hazánkban, többet, mint az év első hónapjában, de mintegy nyolc százalékkal kevesebbet, mint tavaly havonta átlagosan. Ukrajnához és Oroszországhoz köthető cégalapítás – az orosz–ukrán háború kezdete óta – nem történt. (A nyitó kép forrása: www.kmu.admin.ch)
Ma úgy látszik, hogy az idei cégalapítási értékek elmaradnak majd a tavalyitól. Januárban és februárban is mintegy ötödével kevesebb cégalapítás történt, mint esztendővel azelőtt. Persze, az is igaz, hogy a cégalapításokat tekintve 2021 kiemelkedik az átlagból, így, talán, nem is akkora meglepetés az idei csökkenés. A covid-járvány előtti időszakhoz mérten normálisnak tekinthetők az idei év eleji cégalapítási adatok.
A cégtörlések száma is a 2019-i tényeket idézi. Februárban 2631 céget töröltek, ami már a januári kiugróan magas érték után is az utóbbi másfél év legmagasabb havi cégtörlési értéke, viszont: annyi, mint a koronavírus-járvány előtti időszak átlaga.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta nem található a hazai cégjegyzékben sem orosz, sem ukrán érdekeltségű cégalakulás. A hazai cégjegyzékben egyébként az Ukrajnához köthető vállalkozások vannak többségben: 4071 társas vállalkozás. Az ukrán cégek száma lendületesen nőtt a múlt években, tavaly megelőzte a sokáig vezető Németországot. Természetesen a cégek száma nincs feltétlenül egyenes arányban e vállalkozások összesített termelékenységével. Különösen az ukrán tulajdonosok esetében igaz ez, akiké sok esetben csak akkor lesz egy vállalkozás, amikor egy magyar tulajdonos a cége eladásával próbál megszabadulni a vállalkozásától a tartozásaival együtt. Ez a szürkegazdasági jelenség ugyanakkor nem nevezhető teljesen általánosnak, a hazai társas vállalkozások körében számos, igen sikeres, nagy múltú ukrán érdekeltségű vállalkozás is van.
Ezekkel együtt a társas vállalkozások közül minden hónapban 20-30 vállalkozás ukrán tulajdonoshoz köthető. Legalábbis eddig ez így volt, de a háború kitörése óta mostanáig eltelt majdnem egy hónapban Ukrajnához köthető egyetlen vállalkozás sem alakult Magyarországon. – Az Oroszországhoz köthető hazai cégalapítások száma meg sem közelíti az ukránokét; évente mintegy 60-70 ilyen vállalkozást jegyeznek be; de a háború kitörése óta még kevesebbet, vagy egyet sem.
A februári céginformációs mutatók közül pozitív értelemben leginkább a végelszámolási adatokat érdemes kiemelni. Egy hónap alatt csupán 741 végelszámolási eljárás kezdődött a hazai társas vállalkozások ellen, jóval kevesebb, mint az előző évek hasonló időszakában. Ez akár biztató is lehet a vállalkozások életképességét, a cégtulajdonosok vállalkozási kedvét tekintve, bár egyhavi adatból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.
A megszüntetésre irányuló eljárások közül az üzleti partnerek számára legveszélyesebb felszámolási eljárásból 481-et tettek közzé februárban; a múlt éveket tekintve átlagos érték. Mindazonáltal egyrészt jó hír, mert összességében a koronavírus-járványt nem követte tömeges felszámolási hullám, másrészt nem lehetnek elégedettek a hazai vállalkozók, mert még mindig soknak számít. Már csak azért is, mert sokszor a tartozásokkal együtt tűnnek el a süllyesztőben ezek a vállalkozások.
A megszüntetésre irányuló másik két eljárástípussal ellentétben ugyanakkor a kényszertörlési eljárások szintje továbbra is magas. Februárban 3058 kényszertörlési eljárást tettek közzé, kétszer annyit, mint a covid előtt. A gyakorlatban ez azt jelzi, hogy a kényszertörlési eljárásokkal tart a hatósági tisztogatási hullám. Jellemzően a magára hagyott, adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő társas vállalkozások jutnak erre a sorsra.
A társas vállalkozások számának stagnálásával ellentétben az egyéni vállalkozók száma továbbra is dinamikusan emelkedik. Februárban 7911 egyéni vállalkozó lépett a hazai piacra, ami több mint háromszorosa az új társas vállalkozások számának. Ennek következtében már közel 600 ezer egyéni vállalkozó működik az országban. A társas vállalkozások száma jelenleg csupán 530 ezer, és a különbség hónapról hónapra növekszik az egyéni vállalkozókhoz mérten.
A jelenlegi helyzetet tekintve a társas vállalkozások száma csökkenni fog a idén, de nem nagy mértékben. Az orosz–ukrán háború következményei ugyanakkor egyértelműen hatnak a hazai gazdaság szereplőire is, és inkább a nehézségek fognak dominálni, mint a háború szülte új lehetőségek. Mivel sok cég tőkeszerkezete nem elég erős, így könnyen keletkezhet felszámolási hullám is egyes területeken. Mindezek mellett a cégalapításokra is hatással lehetnek a háború hatásai.
Ha itthon alapvetően nyugodt marad a gazdasági környezet, de egyes nagyvállalkozások bezárni kényszerülnek a piacuk elvesztése miatt, akkor az elbocsátott alkalmazottaknak köszönhetően találkozhatunk válságokra jellemző kényszer-cégalapítási hullámmal is, ennél rosszabb esetben a cégalapítások teljes befagyása is elképzelhető.