Először néhány mondat arról, hogy mi lesz Európa energiaellátásával, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát, az Európai Unió pedig erre válaszul nem hajlandó tovább orosz gázt vásárolni az eddigi mértékben. A Reuters hírügynökség egyik beszámolója idézi Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, aki derűlátó a hiányt megszüntető beszerzés lehetőségeit illetően.
Oroszország jelenleg Európa földgázszükségletének mintegy 40 százalékát fedezi. Az európai gáztározók töltöttségi szintje pillanatnyilag 34 százalékos, és közeledik a tavasz, amikor rendre csökken a földgázigény. Az EU egyeztetetett az Egyesült Államokkal, Katarral, Egyiptommal, Azerbajdzsánnal, Nigériával és Dél-Koreával, pótlólagos energiahordozó-forrásokat keresve. Főként az LNG-, vagyis a cseppfolyósított földgáz nagyobb mértékű beszerzése jön számításba.
Japán már a múlt héten bejelentette, hogy Brüsszel és Washington kérésére néhány LNG-tartályhajót átirányított Európa felé. Ursula von der Leyen most úgy nyilatkozott, hogy modellszámításaik szerint Európa immár biztonságban tudhatja magát, ha kénytelen lesz visszafogni a Gazprom szolgáltatását.
Szintén a Reuters ismerteti a berlini székhelyű Polgári Szabadságjogok Európai Uniója elnevezésű civilszervezet jelentését a jogállamiság európai helyzetének alakulásáról a koronavírus-járvány alatt. Az áttekintés szerint súlyosan romlott a helyzet Magyar- és Lengyelországban: tovább szigorították az igazságszolgáltatás, a civil társadalom és a média ellenőrzését, alapvető emberi jogokat nyirbáltak meg, és megosztottságot szítottak, bűnbakká téve a migránsokat és más kisebbségi csoportokat. A hírügynökség megjegyzi, hogy euró-százezermilliók sorsa forog kockán az EU-n belüli jogállamisági viták miatt. Értesülése szerint abban az esetben, ha az Európai Bíróság ma a várakozásoknak megfelelően jogszerűnek ítéli az EU új fegyelmező eszközét, néhány hétbe telik, míg megkezdődhet a források megvonására irányuló folyamat. Ez azt jelenti, hogy nem lesz pénzvisszatartás az áprilisi 3-i magyarországi választások előtt – teszi hozzá a Reuters. Egy meg nem nevezett uniós tisztségviselő szerint erre a pontra legkorábban az év végére vagy 2023 elejére juthatnak el, ha egyáltalán eljutnak. Egy magas beosztású EU-diplomata úgy vélekedett, hogy a „pénzt demokráciáért” szankciós rendszert illetően körültekintően kell eljárni, hogy ne veszélyeztessék az EU klímapolitikai, illetve külpolitikai célkitűzéseit, ezért aztán sok-sok további alkudozás várható.
Ugyanerről a témáról a Politico című amerikai lap és portál európai kiadásában Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport elemző intézet európai igazgatója írt terjedelmes cikket. Felhívja a figyelmet arra, hogy a szóban forgó mechanizmust jogállamisági eszközként szokták ugyan emlegetni, de ez a – hivatalos elnevezése szerint –feltételességi mechanizmus valójában a jogállamiság fogalmánál szűkebb területre vonatkozik, nevezetesen az EU adófizetőit védi a csalásoktól. Akkor lehet – hosszadalmas eljárás, az Európai Bizottság és az érintett tagállam közötti üzenetváltások sorozata nyomán – felfüggeszteni az EU-pénzek folyósítását, ha bizonyítható, hogy visszaéltek uniós költségvetési forrásokkal.
A szerző úgy tudja, hogy brüsszeli vezető tisztségviselők az eszköz tényleges alkalmazására készülnek, de nem azonnal, és csak Magyarországgal szemben, tehát a lengyeleket ez nem fenyegeti. Mujtaba Rahman szerint viták dúlnak a brüsszeli Berlaymont palota 13. emeletén – ott, ahol a bizottsági elnök hivatala található – arról, hogy a mechanizmus alkalmazása miként befolyásolná a magyarországi választásokat.
Egyes vezetők szerint az eszközrendszer érvényesítésével tökéletes platformot biztosítanának Orbán Viktornak ahhoz, hogy ostorozza Brüsszelt, és mozgósítsa híveinek táborát, vagyis növelje választási győzelmi esélyeit. Mások arra helyezik a hangsúlyt, hogy a költségvetési főigazgatóság által eddig elvégzett munka világosan megmutatta: Magyarország már jócskán átlépte azt a küszöböt, amire a mechanizmus működésbe léptetéséhez szükség van. Míg Francia- és Németország az óvatosságot tartja elsődlegesnek, az Európai Parlament és az északi tagországok, valamint a nem kormányzati szervezetek, NGO-k azt vallják, hogy Magyarországgal szemben lépni kell.
Mások az EU politikai megfontolásai Lengyelországot illetően. Egyrészt a lengyelek bizonyítványa sokkal jobb az uniós pénzek felhasználását illetően. Másrészt Varsó kezére játszanak a geopolitikai összefüggések, nevezetesen az, hogy az orosz–ukrán konfliktus kezelésében Lengyelország szava sokat számít. És bár igaz ugyan, hogy súlyosak az aggályok a lengyel igazságügyi reformokkal kapcsolatban, vannak arra utaló jelek, hogy a lengyel kormányzati struktúra – legalábbis egy része – az EU-val előállt konfliktus megoldására törekszik. Ennek jegyében Andrzej Duda államfő a múlt héten Brüsszelben járt.
Ez a lengyel vezetésen belüli nézeteltéréseket tükrözte, hiszen Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter viszont élesen ellenzi az EU elvárásainak a teljesítését. Ebben a helyzetben indokolt, hogy a lengyelek legalább néhány hónapra levegőt vehessenek – olvasható a Politico cikkében.