Vessenek már véget Orbán disznóságainak!

A luxemburgi külügyminiszter felháborodottan fogadta, hogy Orbán Viktor két évre le akarja állítani Magyarországon a bevándorlást – írja a Der Spiegel. Asselborn kijelentette, hogy a kormányfő hatalmas tehertétel, csak kérdés, hogy az EU meddig akarja még cipelni ezt a ballasztot. A magyar vezetés ugyanis tönkreteszi a szolidaritást a földrészen, illetve a schengeni térségben. Továbbá: elárulja az uniót és annak értékeit.

A luxemburgi politikus épp ezért felszólította a nagy tagállamokat, így Németországot, hogy vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak. Mert semmi értelme a közös európai jövőt taglalni, amikor a szervezet tudomásul veszi ezt a jelent. Miközben a magyarok igencsak haszonélvezői voltak annak, hogy más nemzetek hajlandónak bizonyultak menekülteket befogadni. Emlékezzünk: 1956 után, amikor százezrek választottak maguknak új hazát. Ezért Asselborn azt ajánlja a magyar miniszterelnöknek, hogy nézzen csak 10 másodpercre bele egy migránsgyerek szemébe a görögországi Moria fogadótáborában. Rögtön elszégyellné magát.

Azonkívül – folytatódik a nyilatkozat – Orbán migránsseregekről beszél, ám ez cseppet sem igaz. Hat éve 1,8 millióan érkeztek az EU-ba, de tavaly már mindössze 124 ezer volt a számuk. Akkor meg hol vannak a hordák, amelyek állítólag Magyarországot fenyegetik?

A lap magyarázatként hozzáteszi, hogy a világ már hozzászokott a magyar kormányfő kétes kijelentéseihez migránsügyben, de Orbán ezúttal még saját magán is túltett. Annál is inkább, mert a hivatalos statisztika szerint a 10 milliós Magyarországon kereken 194 ezer külföldi él. Közülük 57 ezer uniós állampolgár, 32 ezer ukrán, 18 ezer kínai, és 35 ezren jöttek Ázsia más részeiből.

(Az orbáni vélemény bejárta az egész világsajtót, de még ennél is nagyobb döbbenetet keltett tegnapi rádióinterjújának az a része, hogy a hatalom miként akarja korlátozni a nemi felvilágosítást, mondván, hogy abban nem kaphat helyet a melegpropaganda. A hírről még nevenincs helyi újságok is beszámoltak pl. Amerikában – a szerk. megjegyzése.)

Egy névtelenséget kérő fideszes forrás azt mondta a Politico

hírportálnak, hogy a párt a homoszexuális propaganda visszaszorításának jelszavával meghirdetett módosítást azért akarja keresztülvinni a parlamentben, mert fenn kívánja tartani az ellenzékre nehezedő nyomást. Az ellenoldal szerint ugyanakkor Orbán Viktor időről időre a társadalom más és más csoportjait veszi célba – politikai megfontolásokból. Így már felvetődött ellene, hogy muzulmán-, romaellenes, illetve antiszemita nyilatkozatokat tesz.

A magyar LMBT-közösség azzal vádolja Orbán Viktort, hogy a közelgő választásokat megcélozva még tovább uszít a nemi kisebbségek ellen, ezért igyekszik elfogadtatni a jövő kedden azt a javaslatot, amely megtiltaná a homoszexualitás reklámozását a kiskorúak körében.

A Háttér Társaság nevében Dudits Luca kijelentette, hogy az indítvány egyértelműen sérti az európai és a nemzetközi jogot. Kádár András, a Helsinki Bizottság társelnöke így látja: a fejlemény pontosan beleilleszkedik a kormányzó többség részéről évek óta tapasztalható uszításba, gyűlöletkeltésbe, ezek a törekvések azonban ártalmasak, szégyenletesek és szembe mennek az alapvető jogokkal.

A kormány részéről nem kívántak nyilatkozni, a portál azonban emlékeztet arra, hogy Orbán toleránsnak minősítette ugyan Magyarországot, csak éppen a kormány tavaly pl. megtiltotta, hogy egynemű párok gyereket fogadjanak örökbe. Azonkívül az Eurobarométer felmérése két éve arra jutott, hogy a társadalom 53% elutasítja a melegek közti nemi kapcsolatot, 46% pedig nem ért egyet azzal, hogy a szexuális kisebbségek tagjainak ugyanolyan jogokat kell élvezniük, mint a heteroszexuálisoknak. Ily módon a magyarok ezen a területen valójában a legkevésbé toleránsak közé tartoznak a földrészen.

A beszámoló arra is kitér, hogy a Fidesz, amely nehéz választások elé a jövő néz tavasszal, egyre inkább olyan retorikát alkalmaz, amelyet jogvédők homofóbnak minősítenek.

Érzékeny vereséget szenvedett Orbán Viktor a kínai egyetem ügyében, így a javaslat egyelőre lekerült az asztalról, de az egész história cseppben a tengerként mutatja a miniszterelnök politikájának legkétesebb elemeit: a csekély átláthatóságot és a nagy korrupciós veszélyt – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. A pesti kínai kampusz ellen az utóbbi idők legnagyobb tüntetése zajlott a minap Budapesten. Az első pillantásra ez meglepőnek látszhat, hiszen a magyarokat úgy könyvelték el, hogy édes mindegy nekik a külpolitika.

A keleti nyitás mostanáig nem keltett éles reakciókat. Sok százezren engedelmesen odatartották a karjukat, hogy megkapják a kínai oltást. De kétharmad nem kért Fudanból, így a Fidesz sok támogatója sem. Márpedig ez kockázat a hatalom számára a választás közeledtével. Főleg, hogy az egyesült ellenzék részéről a legvalószínűbb ellenfél Karácsony Gergely lesz. Márpedig ő a nemzeti szuverenitás kérdéséve tette az ellenállást az egyetemmel szemben. Ezért a kormányfő gyorsan visszakozott, hiába látszott mindenhatónak.

Csak hát ő nagy taktikus, és felismerte: a téma teher lehet a kampányban, mivel az egész történet reflektorfénybe állítja a politika gyenge pontjait. A költségek jóval többre rúgnak, mint amennyit a krónikusan gyengén finanszírozott felsőoktatás egész évben kap. Ráadásul kínai kölcsön (!) fedezné, ami kockázatos függőséget eredményezne Pekinggel szemben. Továbbá: megint csak azt bizonyítaná, hogy a Fidesz az autoriter rendszerek felé fordul, miközben egyre jobban távolodik a jogállami elvek mellett kardoskodó EU-tól.

A körülmények felvetik a veszélyét, hogy itt újfent arat a korrupció, ami a kormánypárt Achilles-sarka. Az pedig egész cinikus, amire a hatalom hivatkozik, hogy ti. Fudan betelepedésével felértékelődik a magyar egyetemi képzés, hiszen csak három éve kényszerült távozni a CEU.

Az ellenzék szemszögéből Orbán meghátrálása látványos siker. Azt mutatja, hogy a politikusnak van félnivalója a választás miatt. Hiszen az utóbbi években legfeljebb csak elvétve engedett. De hogy végképp ad acta kerüljön Fudan terve, ahhoz Karácsonynak a jövő tavasszal győznie kell. Máskülönben kiderülhet, hogy Orbán csupán taktikázott és a népszavazás ötlete épp oly gyorsan feledésbe merül, amilyen sebesen bejelentették.

Berzenkednek az osztrák kancellár hívei, amikor Kurzot bárki Orbán Viktorhoz hasonlítja, hiszen a magyar vezető a kétharmad birtokában azt csinál, amit csak akar – még az alaptörvényt is megváltoztathatta. Ezzel szemben ausztriai kollégája csupán ingatag koalícióra támaszkodik – írja a The Economist. Országa kellemes, bejáratott demokrácia, az intézmények szilárdak. Ám a két politikusban közös, hogy mindketten meg vannak győződve arról: a rendszer ellenük dolgozik. A paranoia azonban, akár őszinte, akár cinikus, nem egészséges vonás egyetlen vezetőnél sem.

Kurzot mostanság sokszor egy lapon emlegetik az izraeli miniszterelnökkel is, akivel furcsa párt alkot, ami biztos. Ám az osztrák kormányfő feltehetően örülne, ha ő is sorozatosan tudna választásokat nyerni, miközben kemény vádak érik és a politikában káosz uralkodik. De ő inkább abban bízik, hogy az emberek fokozatosan belefáradnak a botrányokba és a végén már a szemük sem rebben, amikor megint kirobban valami. Most éppen nem áll ugyan jól a szénája, de mivel változatlanul népszerű, megúszhatja a hamis vallomás vádját.

Mindenesetre amikor a hatalomról van szó, nála nem számít sem elv, sem politika. Kereszténydemokratasága nem sok kereszténységet mutat, hiszen még az osztrák katolikus egyház is szót emelt, amikor kirohant a menedékkérők ellen. De ha jól csinálja, akkor egész nemzedéknyi időre megszabhatja országa sorsát. Ha nem, akkor viszont hosszú visszavonultság vár rá. Mindenesetre Schulz, a német szociáldemokraták volt elnöke úgy látja: Kurz sokkal veszedelmesebb Európára nézve, mint a másik Duna-menti bajkeverő, aki 250 kilométerrel lejjebb néz le a folyóra.

Lehet, hogy szerencséjük lesz a fideszes EP-képviselőknek és hamarosan újból tisztségeket vállalhatnak a különféle bizottságokban, miután fel kellett adniuk eddigi megbízatásaikat, amelyeket a néppárti frakció tagjaként kaptak – állapítja meg a Politico. Mint emlékezetes, a magyar kormánypárt hátat fordított az EPP-nek, így 12 strasbourgi embere jelenleg csupán függetlenként vehet részt a jogalkotói munkában. Ám az EU jogi szolgálata úgy foglalt állást, hogy az új felállás miatt módosítani lehet a bizottságokban a helyek felosztását, hiszen a kereszténydemokraták tucatnyi mandátumot vesztettek.

A szakvélemény lehetségesnek nevezi, hogy az egyes csoportok megállapodnak, de tehetnek akár egyoldalú gesztust is. Azaz a Néppárt lemondhatna az őt megillető posztok egy részéről. De az is elképzelhető, hogy növelik a bizottsági helyek számát.