A külföldi média továbbra is szoros figyelemmel kíséri az Index körül kialakult helyzetet. Riadót fújt a Nemzetközi Sajtóintézet, miután a független hírportál újságírói jelezték, hogy veszélybe került a szerkesztőség jövője.

Scott Griffen, az intézet igazgatóhelyettese közleményben emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány a múlt tíz évben több tucat, korábban független médiaintézményt vett birtokba, illetve hallgattatott el. Griffen a független magyarországi hírszolgáltatás lényeges orgánumának nevezi az Indexet, és leszögezi: ennek aláásása hatalmas csapás lenne a megmaradt sajtószabadságra, és kikövezné az utat a magyar kormány azon törekvése előtt, hogy még inkább kiterjessze befolyását a hírek és információk megosztása felett.

A Der Standard című bécsi lap az APA osztrák és az AFP francia hírügynökség beszámolóinak felhasználásával közöl cikket a témáról, „Létéért aggódik Magyarországon a kormánykritikus online portál” címmel. Ebben az összeállításban olvasható egyebek közt az is, hogy a Fidesz a múlt években a KESMA-ként rövidített alapítványban vonta össze és helyezte közvetlen kormányzati irányítás alá a média jó részét. A Riporterek Határok Nélkül szervezet sajtószabadság-ranglistáján Magyarország a 180 ország között a 89. helyen található – hangsúlyozza a Der Standard.

A Bloomberg amerikai hírügynökség, amely általában főként gazdasági témákkal foglalkozik, és jelentéseit leginkább az üzleti szférában olvassák figyelmesen, szintén külön tudósítást szentel az Index-ügynek. A részletek ismertetésén túl megállapítja: az 57 éves, konzervatív Orbán Viktor közpénzeket juttat a pártjához hű médiának.

A baloldali Népszabadságot 2016-ban bezárták, miután azt olyan üzletember szerezte meg, aki közel áll a kormányfőhöz. Az Index esetében a találgatások Vaszily Miklósra, egy kormánypárti kereskedelmi adó vezetőjére összpontosulnak, aki márciusban 50 százalékos részesedést szerzett az Index által generált hirdetési bevételeket kezelő cégben – írja a Bloomberg.

És most arról, hogy miként látja a világsajtó a Magyarország déli szomszédjánál, Szerbiában tartott választások kimenetelét. A The New York Times az AP amerikai hírügynökség jelentését veszi át, amely szerint Aleksandar Vučić populista államfő jobboldali kormányzó pártja elsöprő erejű győzelmet aratott. A cikk kitér arra: a voksolás részleges bojkottja a főbb ellenzéki pártok részéről megnyitotta az utat az előtt, hogy Vučić pártja  mintegy 190 mandátumra tegyen szert a 250 tagú törvényhozásban. A bojkott hívei arra hivatkoztak, hogy Vučić tisztességtelen mértékben uralja a közmédiát – emlékeztet a The New York Times által felhasznált AP-jelentés.

Hadd jegyezzem meg: sem ez, sem a többi belgrádi beszámoló nem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek szerint a bojkott csökkentette volna a választásokon győztes párt legitimációját, megkérdőjelezte volna az eredmény releváns voltát, és ezzel mintegy pellengérre állította volna Vučićot. Ilyen nézeteket csak néhány bojkottpárti ellenzéki politikus, illetve megkérdezett politikatudós hangoztatott – valós hatalmi súllyal rendelkező külföldi tényezők tudomásom szerint nem. De ez csak szubjektív kitérő volt a bojkott általános értelméről.

A The New York Timesban olvasható tudósítás szerint az elsők közt gratulált Vučićnak populista szövetségese, Orbán Viktor, aki szerint Szerbia – más közép-európai országokkal együtt – az előttünk álló évtized nyertese lehet.

A Politico című amerikai hírportál európai kiadása a szerb témától készült beszámolójában kitér arra is, hogy Várhelyi Olivér, az EU bővítéséért felelős magyar uniós biztos nyilatkozatban hangsúlyozta: igyekszik segíteni Szerbiának, hogy gyorsan haladjon előre az EU-csatlakozás útján.

A tekintélyes, konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung a Vučić-párt választási győzelmének az arányai alapján azonban beszámolója címében egyenesen azt kérdezi, vajon az egypártrendszer felé halad-e Szerbia. A cikk szerint a múlt években a szerb demokrácia állapota inkább alakult az orosz, illetve a fehérorosz modell szerint, mintsem az Európai Unióban érvényesülő mércének megfelelően. A médiaösszegzések arra is kitérnek, hogy Szerbia most nemzetközi próbatétel előtt áll: mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió arra igyekszik rávenni Belgrádot, hogy ismerje el végre a tőle több mint egy évtizeddel ezelőtt függetlenné vált, albán többségű Koszovót.

Az amerikaiak a közeli napokban Washingtonban szerveznek szerb–koszovói csúcstalálkozót, az EU pedig szintén fel akarja újítani korábbi közvetítő tevékenységét a felek között.