Mária Terézia – Ungvár

Sorozatunkban általában a Kárpát-medencén kívüli magyar emlékeket igyekszünk bemutatni, hiszen a történelmi Magyarország területén még Trianon után is számos magyar vonatkozású szobrot, táblát találhat a figyelmes utazó.

Ezúttal kivételt teszünk: Mária Terézia (1717–80) emlékművét nem a csehszlovák vagy a szovjet időkben avatták fel Kárpátalján, hanem 2015-ben.

Magyarország egykori királynőjének szobrát Ungváron, a görögkatolikus székesegyházzal szemközti kis téren állították fel. Az uralkodónak ugyanis nagyon sokat köszönhetett Ungvár és az általa támogatott görög katolikus püspökség is. Mária Terézia volt az, aki 1775-ben a jezsuita rend feloszlatása után a templomot és a mellette lévő rendházat ennek a püspökségnek adományozta. A későbbiekben előbbit székesegyházzá, utóbbit püspöki palotává alakították át. Itt őrizték a Napóleon elől Pozsonyból elmenekített Szent Koronát és a koronázási jelvényeket. 

A szobor egyébként „jó társaságba” került: tőle jobbra Szent István, Károly Róbert, Drugeth Fülöp, Bercsényi Miklós és Bacsinszky András domborműve látható. Az alkotást Milan Sasik görög katolikus megyéspüspök szentelte fel. Magyarul és ukránul imádkozott az egybegyűltekkel Héder János református tiszteletes és Pogány István plébános. Az eseményre eljött Pavlo Klimkin akkori ukrán külügyminiszter (képünk jobbszélén), Bacskai József, Magyarország ungvári külképviseletének főkonzulja és még sokan mások.

A térplasztika alkotója a városban élő szobrász, Bohdan Tomasevszkij. A kezdeményezés és a megvalósítása Alen Panovot, az egykor Nyíregyházán konzuli feladatokat is ellátó ukrán diplomatát dicséri, ő volt a legnagyvonalúbb szponzor is, például megvásárolta azt a földterületet, ahol a szobrot elhelyezték. Ukrajna külügyminisztériuma anyagilag támogatta a terv megvalósulását, magyar részről hasonló hozzájárulást nem jegyzett fel a krónika. (A helyi magyar szervezetek sem vettek részt benne, véleményüket nem kérték ki a kezdeményezők.)

Nyilván ezzel is magyarázható, hogy a szobor talpazatán csak ukrán helyesírással tüntették fel az uralkodó nevét, s az avatók – köztük Pavlo Klimkin – a ’császárnő’ érdemeit hangsúlyozták.

A kijevi vezető diplomata Mária Teréziát egyfajta európai szimbólumnak nevezte, akinek tevékenysége követendő példa. „Nem véletlen – tette hozzá –, hogy Ukrajna számára valahol itt kezdődik az Európába vezető út. Az egységes Európa Kijev esetében is a határok megszűnését, szimbolikussá válását jelenti majd”. A miniszter annak lehetőségét is felvetette, hogy a Visegrádi Négyek – Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország – egyszer majd ötökké válnak – Ukrajnával kiegészülve. A dolgok jelenlegi állása szerint ez nem a közeli jövő ígérete…

Fotó: Zunkó Barnabás / Köszönöm Kőszeghy Elemér barátom segítségét.