Alakuló ülésén a pozsonyi új törvényhozás megválasztotta a tisztségviselőit. A négy alelnök egyike felvidéki magyar Grendel Gábor.
Legyünk tárgyilagosak: rangos magyar szereplők eddig is előfordultak a szlovák közéletben, a távozó pozsonyi parlament egyik alelnöke például Bugár Béla volt, a Híd–Most vegyes párt azóta leköszönt vezetője. Ezúttal azonban – első ízben – nem jutott be magyar párt a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsába (ez a testület hivatalos elnevezése). Grendel Gábort a február 29-i választásokon a legtöbb szavazatot kapott OL’aNO párt jelölte az alelnöki tisztségre.
Az új alelnök családneve nem ismeretlen Szlovákiában, és nem is cseng rosszul. Édesapja, Grendel Lajos tekintélyes felvidéki magyar író volt, akinek érdemeit 1999-ben Budapest Kossuth-díjjal is elismerte. Fia, Gábor 1980-ban született. Az egyetemen újságírószakon tanult. A diploma megszerzése után a pozsonyi Új Szó napilapnál, a Twist kereskedelmi rádiónál, a TA3 hírtelevíziónál és a Markíza kereskedelmi televíziónál dolgozott. Ez utóbbinál a híradó szerkesztőségének a munkatársa volt, és tizenkét éven át politikai vitaműsorokat vezetett.
„Szlovákiai magyarnak vallom magam. Magyar nemzetiségű vagyok, ezt egyébként kötelezően fel is kell tüntetni a szlovák parlament honlapján. Magyar–újságírás szakot végeztem a Comenius Egyetemen. De nem a kisebbségi politizálásra szakosodtam, engem elsősorban biztonságpolitikai kérdések, illetve a titkosszolgálatokkal kapcsolatos témakörök érdekelnek. Ezt soha nem titkoltam. Ez talán a fő oka, hogy az OĽaNO színeiben politizálok.”
Daniel Lipšic, az akkori belügyminiszter 2012-ben a szóvivőjének nevezte ki Grendelt. E funkcióból történt távozása után tagja lett a Lipšic által 2012-ben alapított, a szlovákiai jobbközép irányultságú politikai áramlatokat összefogó NOVA pártnak. A párt kongresszusa 2017 júniusában Grendelt választotta meg elnöknek. A párton belül a stratégiai elképzelések körül kialakult nézeteltérések miatt 2019 februárjában lemondott a pártelnöki funkcióról.
Grendel a 2016. évi parlamenti választásokon az OĽaNO és a NOVA által létrehozott közös jelölőlistán indult és 14 449 preferencia szavazattal a lista 11. helyére előre ugorva már akkor bejutott a pozsonyi parlamentbe, ahol a 2016–20 között a titkosszolgálatok működését ellenőrző különleges parlamenti bizottság elnökeként, illetve a védelmi és biztonsági szervek működésének felügyeletét ellátó parlamenti bizottság tagjaként tevékenykedett.
Említést érdemel, hogy Marián Kočner, az újságíró Ján Kuciak meggyilkolásával összefüggésben elhíresült szlovák oligarcha 2016-ban azzal gyanúsította meg Daniel Lipšic egykori belügyminisztert és szóvivőjét, Grendel Gábort, hogy 2012-ben Kočner titkos pénzmosási bankműveletére vonatkozó bizalmas adatokat szivárogtattak ki a sajtónak. Az ezzel összefüggő ügyészségi vizsgálat még nem zárult le, bár Kočnernek a Therma titkosított mobilalkalmazás segítségével folytatott kommunikációja megerősíti: valóban elkövette a pénzmosás bűncselekményét.
Ez a még nem lezárt ügy hiúsította meg annak az elképzelésnek a megvalósulását, hogy Grendel legyen a szlovákiai új belügyminiszter – jóllehet akárcsak pártja, ő is a várakozásoknál sokkal jobban szerepelt az idei választásokon, amelyen ismét az OĽaNO és a NOVA közös képviselőjelölti listáján indult. A nevére leadott 131 254 preferenciaszavazattal a lista 148. helyéről a második helyre ugrott elő. (Megfigyelők szerint ehhez nagyban hozzájárultak azok a dél-szlovákiai magyar választók is, akik ugyanakkor pártlistákon nem valamelyik magyar tömörülésre, hanem az OL’aNO-ra adták a voksukat.) Megjegyzést érdemel, hogy Grendel csaknem tízezerrel több preferenciaszavazatot kapott, mint Ján Budaj, az 1989. évi bársonyos forradalom egyik szlovákiai vezéralakja.
A kormányból kimaradásának okát maga Grendel is a Kočner által tett feljelentéssel összefüggésben folyó, eddig még lezáratlan vizsgálattal magyarázta egy facebook-bejegyzésében.
„Ez az ügy csak kétféleképpen alakulhat: vagy leállítja az ügyészség a nyomozást, vagy újra vád alá helyeznek, és a bíróság majd dönt. Belügyminiszterként mindkét esetben rossz fényt vetne rám az ügy. De saját elveim megtagadásának tartanám, melyekkel a politikába beléptem. Rendkívül nagyra értékelem az államfő asszony magatartását, aki kész volt kiállni mellettem ebben a helyzetben is. Ugyancsak nagyra értékelem Igor Matovič hozzáállását is, aki szintén kiállt mellettem. Rendkívüli hálával tartozom a több mint 131 ezer karikáért a választóknak, akik szintén kiálltak mellettem. Ígérem, hogy ezentúl is intenzíven foglalkozni fogok a belügyi kérdésekkel. De továbbra is a parlamentből.”
„Mivel nem jutott be egy szlovákiai magyar párt sem a parlamentbe, szeretnénk megtalálni a módját annak, hogyan tudnánk felvállalni a kisebbségi érdekképviseletet a parlamentben és elképzelhető, hogy a kormányban is. Ennek konkrét formájáról még nem beszélnék, de ez ügyben már Matovič-csal is egyeztettem.”
Grendel Gáborra a parlament alelnökeként is nagy feladatok várnak, hiszen jószerint most ő képviseli a legmagasabb állami szinten a szlovákiai magyarságot. Ez nem idegen tőle, egy korábbi sajtóinterjújában ki is fejtette, hogy az azóta felesküdött új kormányfő Igor Matovič pártelnökként rendszeresen kikérte véleményét, javaslatait a nemzeti kisebbségeket, így a magyar közösséget érintő kérdésekről. Mindenesetre ígéretes, hogy Matovič, midőn átvette miniszterelnöki hivatalát, így fogalmazott:
„Olyan országot szeretnénk, amelyben mindenki egyenlő. Olyan országot, amelyben a nemzeti kisebbségeket sem fogjuk a sarokba állítani csak azért, mert az édesanyjuk más nyelvre tanította őket.”
Köszönöm T. Pál János kollégámnak a segítségét.