Navracsics lojális Orbánhoz és egy ideig a kormányfő agresszív frakcióvezetőjeként működött, mégsem kell aggódni új pozíciója miatt – írja a Der Tagesspiegel (Forrás: Galamus). Először is a poszt nem igazán központi a 28 fős testületben – akik eddig betöltötték, azok közül csupán Viviane Reding maradt meg az emlékezetben. Elképzelhető persze, hogy a magyar szakember határozottabban akar fellépni, netán a tekintélyelvű Orbán Viktor kényelmetlen strómanjaként.

Ám külföldi interjúiból az tűnik ki, hogy bizonyos körültekintés, mi több, visszafogottság jellemzi. Azt is felismeri – és ez a legfontosabb megnyilvánulása új megbízatása szempontjából –, hogy Magyarországnak súlyos gondjai vannak a tekintélyével a földrészen. Márpedig egy született lázító nem így beszél. Bár Konrád György úgy látja, hogy Magyarországon az unión belül „nemzeti-hatósági állam alakul ki, bizonyos közelséggel az újfasizmushoz”, mégis remélhető, hogy az uniós feladat integráló hatással lesz az országra, ahol most inkább elcsapják a múzeumok és színházak nem kedvelt igazgatóit, ideológiai protekcionizmus alapján osztják szét a kultúrára szánt pénzeket és megbélyegeznek, illetve elfojtanak bármiféle kreativitást, amit az állam az állam bírálataként lehetne felfogni.

 
Navracsics Tibor úgy ismert, mint aki a szálakat mozgatta a magyarországi jogállam lebontásában, ezen felül pártkatona és Orbán Viktor hű szolgálója. Így jellemzi a német közszolgálati rádió, a Deutschlandradio az új magyar EU-biztost. Egyben hangsúlyozza, hogy egy ízben a politikus nyilvánosan is bevallotta: azt teszi, amit megkívánnak tőle.

A részleteket illetően az elemzés megállapítja, hogy az új, nemzeti-vallási alapokon nyugvó alaptörvény az ő keze nyomát is viseli. Mint ahogy a politika számára nem rokonszenves bírák kényszer-nyugdíjazása, meg, hogy az igazságszolgáltatást a hatalom gyakorlatilag a saját ellenőrzése alá gyűrte. A nyilvánosság előtt azonban valamennyivel simulékonyabbnak mutatkozott: egyszer, például, elismerte, hogy az országot szintén felelősség terheli a holokausztért. De ettől még ott lehet bevetni, ahol éppen szükséges, mindenütt ellátja feladatát. A kultúrában viszont mostanáig éppenséggel nem tűnt ki.

Budapesten ezer ember tiltakozott amiatt, hogy a rendőrség razziázott két civil szervezetnél, és hogy ily módon az állam túlkapásokat követ el a polgári társadalom ellen – tudósít az osztrák Der Standard. A felvonulók követelték, hogy a hatalom ne próbálja megfélemlíteni a kormánytól független csoportokat.

A hétfői hatósági fellépést Norvégia elfogadhatatlannak nevezte. Június óta 58 olyan szervezet kényszerült dokumentumokat átadni az illetékes szerveknek, amely a Norvég Alaptól részesült támogatásban. A jobboldali-konzervatív kormányt odahaza és külföldön bírálatok érik a hatalom gyakorlásának módja miatt… Az ellenfelek tekintélyelvű törekvésekkel, valamint a polgárjogok és a sajtószabadság aláásásával vádolják Orbánt.

A teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!