A Budapesten összegyűlt európai vezetők arra szólították fel az amerikai elnökválasztást megnyert Donald Trumpot, hogy kerülje el a kereskedelmi háborúkat, tartsa fenn Ukrajna támogatását, és tartózkodjék a globális rend felforgatásától – írta a Reuters az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójáról.
A hírügynökség szerint Trump győzelme a nagy bizonytalanság korszakát nyitja meg Európa előtt, miközben a kontinens már így is küszködik az egység megteremtésével, két legnagyobb hatalma – Német- és Franciaország – pedig meggyengült, és a német koalíciós kormány épp most omlott össze.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mindazonáltal derűlátóan nyilatkozott: mint mondta, bízik az amerikai társadalomban, mert az szerinte tudatában van annak, hogy az Egyesült Államoknak saját jól felfogott érdeke szilárdságot mutatni az autoriter rezsimekkel szemben. Ha Amerika gyengének mutatkozik Oroszország ellenében, akkor az mit jelent Kínának? – tette föl a figyelmeztetésnek szánt kérdést a belga liberális politikus. A német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont arra helyezte a hangsúlyt, hogy most az EU-nak kell egységet felmutatnia, mert önmagában egyetlen tagállam sem képes választ adni a kihívásokra. Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai, néppárti elnöke azt hangsúlyozta, hogy erős Németország nélkül nincs erős Európa. A Reuters tudósítása a találkozó házigazdáját, Orbán Viktor miniszterelnököt jobboldali nacionalistának, és egyben azon kevés számú európai vezető egyikének nevezte, aki Trump szoros szövetségesének számít.
A vezető német lapok egyike, a Frankfurter Rundschau közli a dpa hírügynökség írását arról, hogy Trump választási győzelme nyomán Kijevben aggódnak, kapnak-e majd továbbra is amerikai támogatást, miközben Moszkva azt várja Trumptól, hogy váltsa valóra a béke gyors előmozdítására tett ígéretét. A német hírügynökség idézi Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő kijelentését, ami szerint Washingtonnak le kell tennie arról, hogy stratégiai vereséget mérjen Oroszországra. Stratégiai vereség alatt Moszkvában az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását, az erre irányuló nyugati követelés teljesítését értenék. Ezzel szemben a 2014-ben már annektált Krím mellett négy további ukrán régióra tartanak igényt, valamint arra, hogy beleszólásuk legyen Kijev politikájába, Ukrajna tegyen le a NATO-csatlakozásról, csökkentse haderejét, valamint hajtson végre úgynevezett nácitlanítást, ami alatt a Kreml – a dpa szerint – oroszbarát kormányzat hatalomra kerülését érti.
A The New York Times elemző cikke szerint az újabb Trump-kormányzati periódus arra sarkallhatja Európát, hogy igyekezzék megállni a saját lábán, de egyáltalán nem világos még, hogy a kontinens vezetői megragadják-e ezúttal a pillanatot. Az európaiak lassúnak bizonyultak az első Trump-kormányzatot követően, majd az ukrajnai háború kirobbanása nyomán is.
Ami a gazdaságot illeti, az uniós tisztségviselők már előre kidolgoztak egy olyan ajánlatot, hogy több amerikai árut vásárolnának az újabb vámtarifák elkerülésére, de ha Trump mégis a protekcionista utat választaná, akkor Európa is viszontvámokat rendelne el.
A The New York Times cikkéből kiderül: a biztonsági aspektust illetően Trump újbóli hatalomra jutásával kérdésessé válik, hogy mennyire marad hiteles a NATO-alapszerződés nevezetes 5. cikke, a kollektív védelemről szóló kitétel. Ivo Daalder volt amerikai NATO-nagykövet szerint Trump lerombolhatja ezt a hitelességet, és azzal, hogy azt mondja, nem fogja megvédeni a közös célokat nem kielégítően finanszírozó tagállamokat, kísértésbe hozhatja Putyint, hogy próbára tegye a NATO-t. A lap egyébként úgy fogalmaz, hogy a GDP 2 százalékát elérő védelmi költségvetés nem a plafonja, hanem a padlója a szükséges katonai célú ráfordításoknak. Idézi a The New York Times Radosław Sikorski lengyel külügyminisztert, aki azt mondja, rendszeres kapcsolatban áll Trump biztonsági kérdésekkel foglalkozó tanácsadóival, és úgy ítéli meg, hogy Európának sürgősen nagyobb felelősséget kell vállalnia a biztonság megteremtése végett. Sikorski szerint Lengyelország kész vezető szerepet vállalni az európai ellenállóképesség erősítésében. A lap szerint jobb lenne ugyan, ha ezt Nagy-Britanniával, Francia és Németországgal együttműködésben intéznék, de a francia és a német kormányzat már említett gyengesége ezt visszaveti, és ezért elképzelhető, hogy az egyes európai országok külön-külön kétoldalú megállapodásokat igyekeznek majd kötni Donald Trumppal. Európát – idéz a The New York Times egy szakértőt – nem vezetheti az Európai Bizottság, Európát csak a legerősebb tagországai vezethetik.
A demokratikus értékekkel kapcsolatos aggodalmakról a lap azt írja: Trump győzelme ösztönző lehet az olyan populista európai vezetők számára, mint Orbán Viktor, Robert Fico vagy Giorgia Meloni, és másokat is nacionalistább, kevésbé liberális politika folytatására sarkallhat, a nem kívánatos migráció megállítása és a protekcionizmus érvényesítése céljával.