A GE innovációs barométer című, független felmérésének eredményeit tartalmazó dokumentumában 240 brüsszeli véleményvezért kérdeztek meg az Európai Unió innovációs politikájáról. A kutatást Maire Geoghegan-Quinn, az Európai Bizottság kutatás-, innováció- és tudományügyi biztosa kezdeményezte egy brüsszeli rendezvényen, melynek Sean Kelly, európai parlamenti képviselő volt a házigazdája.
A StrategyOne által készített kutatás eredményeit az Európai Bizottság innovációs stratégiájának bemutatását megelőzően, a GE globális 160 millió eurós (200 millió dolláros) “ecomagination challenge” elnevezésű innovációs versenyével összefüggésben teszik közzé.
A kutatás legfontosabb megállapításai:
● a válaszadók 90%-a úgy vélte, hogy az innováció a versenyképesebb és “zöldebb” gazdaság megteremtésének fő mozgatórugója;
● 86% úgy gondolja, hogy az innovációba történő beruházással segíthető a leginkább elő a munkahelyteremtés az EU-ban;
● a válaszadók 91%-a szeretné, ha az EU a strukturális alapokat az innovációs termékek és szolgáltatások elterjedésének felgyorsítására használná fel;
● 78% úgy gondolja, hogy kedvezőbb innovációs politika esetén az energetikai iparban jöhetne létre a legtöbb új munkahely; az egészségügyi szektor 66%-kal a második helyen, a telekommunikációs szektor pedig 57%-kal a harmadik helyen végzett;
● a válaszadók 83%-a szerint a közszféra és a magántőke együttműködése (Public Private Partnership konstrukció) elengedhetetlen feltétele egy innovatívabb Európa megteremtésének;
● a válaszadók mindössze 41%-a gondolja úgy, hogy a jelenlegi innováció-politikai rendszerek segítik az innováció fejlődését az EU-ban;
● erős támogatást kapott az EU egységes szabadalom-rendszerének megvalósítása is;
● a válaszadók szerint az innováció nemcsak a gazdasági növekedést ösztönzi, hanem az EU-állampolgárok életének számos dimenzióját is jobbá teheti, különösen a munkahelyteremtés, a tisztább környezet, és az egészségmegőrzés vonatkozásában.
Az “innováció-barométer” a virágzó “innovációs unió” megteremtése útjában álló akadályokat, illetve a megteremtést előmozdító tényezőket is megvizsgálta. A válaszadók elsöprő többsége szerint több, a közszféra és a magánszféra együttműködésén alapuló projektmegvalósítási konstrukcióra van szükség, egységesebbé kell tenni az EU, illetve a tagállamok politikáit és ösztönzőit, valamint minden szinten csökkenteni kell a bürokráciát.
A legfontosabb feladatnak azonban a folyamatok megváltoztatását tartják avégett, hogy a magánszektor is hozzáférhessen a strukturális alapokhoz.
A strukturális alapoknak az innovatív szolgáltatások és termékek nemzeti szintű fejlesztésére való felhasználásának útjában álló akadályokat vizsgálva a kutatás megállapította, hogy a válaszadók 88%-a “a felszívódást lelassító bürokratikus eljárásokban”, 64%-a „a helyszíni tapasztalat/szakértelem hiányában” látta az akadályokat, 63% pedig abban, hogy „a tagállamok nem képesek a kiegészítő alapok biztosítására”. A válaszadók 49%-a ugyanakkor úgy vélte, hogy az ok a projektek hiánya, illetve az, hogy nem sikerül a megfelelő projekteket megtalálni.
A válaszadók mind a politikai, mind az irányelv-alkotási dimenzióban az innováció fejlődését lehetővé tevő kulturális váltást tartották a legfontosabbnak, így a többi között az EU-ban az innovációt mind a személyes, mind pedig a pénzügyi oldalról övező “kockázatkezelő” kultúra átalakítását.
A kutatás rámutat, hogy a válaszadók aggódnak amiatt, hogy a strukturális alapok kezelésében csekély az igény a kockázati tőkére, és hogy a bürokratikus eljárások meggátolják a szereplőket abban, hogy a forrásokat hatékony allokálják, illetve használják fel az innováció támogatására.
Tavaly az Európai Szabadalmi Hivatal 52 ezer szabadalmat engedélyezett. Ez 13%-kal kevesebb, mint a 2008-ban engedélyezett szabadalmak száma.
Nani Beccalli-Falco, a GE International elnök-vezérigazgatója elmondta: “Az «innovációs unió» létrehozásának központi szerepe lesz abban, hogy Európa a következő évtizedekben is a globális gazdaság egyik erős, versenyképes szereplője maradjon. Az innováció Európa gazdasági megújulásának katalizátora lehet, de erre nem légüres térben fog sor kerülni. Olyan környezetet kell teremtenünk, amelyik segíti, ösztönzi és jutalmazza mind a közszféra, mind a magánszektor által végzett innovációt a szó legtágabb értelmében.
Európa sorsdöntő választás előtt áll: újít vagy stagnál. Európában több mint 90 000 embert foglalkoztató vállalatként a GE támogatja a bizottságoknak az EU 2020 stratégiában megfogalmazott «innovációs unió» létrehozására irányuló munkáját.”
A GE júliusban meghirdetett „ecomagination Challenge” versenyére eddig már több mint 2000 pályamű érkezett, közöttük 250 Európából. A versenyre e hónap végéig nyújthatók be a pályázatok. A kezdeményezés kapcsán Tore Land, a GE Európáért, Közel-Keletért és Afrikáért felelős, ecomagination ügyekkel foglalkozó vezetője elmondta: „Az «ecomagination Challenge»-dzsel a GE is kiveszi a részét a nyílt innováció támogatásából, és katalizátorként működik a tisztább, intelligensebb, hatékonyabb gazdaság megteremtését segítő új technológiák kidolgozásának támogatásában. Sok megfeneklett technológia és újítás van, amely sosem jut el a kereskedelmi forgalmazásig. A GE versenye segít e meglévő potenciál kiaknázásában. ”

