Európa identitásválságba sodródott, mivel mind a népesség száma, mind a kultúra miatt egyre jobban fél a másoktól: a muzulmán bevándorlóktól és a szír menekültek áradatától – írja az amerikai German Marshall Alapítvány Transzatlanti Akadémiájának igazgatója a Washington Postban.

Stephen Szabó szerint a jelenség mögött az áll, hogy a földrész általában is aggódik a saját hanyatlása miatt, elvesztette magabiztosságát. Az életszínvonal lefelé tart, és közben meg kell küzdenie a görög válsággal, valamint a putyini Oroszországgal. A jobboldali populista pártok osztják a rémületet, hogy a beözönlő tömeg el fogja árasztani a korosodó kontinenst. Ezt támasztja alá, hogy a térség középső részén a magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek esetenként nem hajlandók csak keresztényeket befogadni.

Ám ez csak az utolsó fejezet, „mások” már eddig is nagy számban jöttek Európába. A muzulmán népesség száma 10 év alatt 30-ról 44 millióra nőtt, 2030-ra pedig várhatóan az összlakosság 8%-át adja. Ezek az emberek sokszor nem illeszkednek be, dekadensnek és ellenségesnek tekintik a nyugati kultúrát. A Charlie Hebdo szerkesztősége elleni merénylet rámutatott, mi lesz abból, ha az egyik fél úgy gondolja, hogy a maga kultúrája felsőbbrendű, az ellenoldal viszont a vallási hittel igazolja, hogy a másik viselkedése retrográd. A kulturális arrogancia egyfelől és az iszlám szélsőségesek megtorló fellépése másfelől rávilágított a kulturális szakadékra, elmélyítette azt.

A jelenleg érkezők boldogok, hogy elhagyhatták a szír háborús övezetet. De egy idő után elkezdik magukat elidegenedettnek érezni olyan társadalmakban, amelyek megvédik őket, ám sok tekintetben másnak tűnnek. Hogy Európa újra meghatározza viszonyát a „másokkal”, ahhoz először az önérzékelését kell újraszabni. A muzulmánoknak maguknak is el kell végezniük ezt a házi feladatot.

A Time hetilap azt feszegeti, hogy miért osztja meg a menekültválság ilyen mértékben Európát, amikor a kérdéskör súlyosabban érinti a földrész jövőjét, mint emberemlékezet óta bármi más. Úgy értékeli, hogy valójában immár két földrész van: az egyik azok otthona, akik elkötelezettek a közös politikai értékek, a terhek megosztása, a több unió iránt. A másik képviselői szemében szinte folyamatosan viszályba kerülnek a nemzeti és az európai értékek. Ők azt mondják, hogy minden nemzetnek saját magának kell megoldania a gondjait, kerüljön az akármennyibe is az egységes és szabad Európa álma számára.

Ezt a megosztottságot erősítette fel a migránsválság. A kérdés az Európai Unió polgárai számára most az, hogy köthetnek-e az európai vezetők olyan megállapodásokat, amelyek értelmében minden állam köteles befogadni bizonyos számú menekültet, avagy meg kell adni a jogot minden országnak, hogy maga döntsön ebben a kérdésben.

Mindenütt jócskán megnövelte a populisták népszerűségét az, hogy ennyien jönnek. Keleten euroszkeptikus, jobboldali populisták megszerezték az igazi hatalmat. Amikor Orbán Viktor másodszor is miniszterelnök lett, idegengyűlölő, tekintélyelvű politikája elszigetelte Európában. Most viszont, részben amiatt, hogy kész volt falat emelni a bevándorlók távol tartására, felbátorította csodálóit a régióban. Olyan államok hajlandók rendőröket és katonának küldeni Magyarország szerb határára az ellenőrzése megerősítésére, mint Csehország, sőt Lengyelország. A kormányfő szorgalmazza a kapcsolatok erősítését a CSU-val is.

A válság azért minden eddiginél komolyabb veszély a kontinens számára, mert itt Európa identitásáról van szó. Arról, hogy az ugyanolyan sokat jelent-e a szavazópolgárok számára, mint egy évtizeddel ezelőtt. Közben a menekültek egyre jönnek és a kormányok részéről mind nehezebb lesz áldozatokat hozni befogadásukra.

A brit liberális lap, a The Guardian vezércikkben hangsúlyozza, hogy Európának kellenek a fiatal és tanulni vágyó bevándorlók, mert ők a jövő adófizetői, akik támogatják majd az elöregedő lakosságot. A kérdés, hogy miként lehet kezelni egy ekkora tömeget. A máltai Afrika-csúcs legalább feltárta, hogy a jelenlegi válság okait nem lehet leszűkíteni a Közel- és Közép-Keletre. Az eddigi stratégiák azonban nem váltak be. Az Európa-erőd megteremtését célzó követelések fokozzák a keresletet a szögesdrót és a tengeri őrjáratok iránt. Ám az embereket semmi sem rettenti el, csak jönnek és jönnek. Legfeljebb más utat választanak. Ki nem mondott igazság, hogy az illegális bevándorlás mindaddig fennmarad, amíg nem hoznak létre törvényes csatornákat az áttelepülésre. Ám ezt az európai vezetők nem akarják, mert félnek a politikai következményektől…

Az osztrák külügyminiszter úgy látja, hogy a menekülthelyzet kicsúszott az ellenőrzés alól – tudósít a Neue Kronen Zeitung. Kurz szerint, ha nem sikerül a biztonságot megteremteni az unió külső határain, akkor egyre több állam kísérli majd meg, hogy megfelelően őrizze a saját, nemzeti határait. A tárcavezető kifejtette: érti a lakosság elégedetlenségét, hiszen egyszerűen túl sokan jönnek, ezért sürgősen meg kell állítani az áradatot, ezt követeli a reálpolitika. Mert így nem mehet tovább. Nem megengedhető, hogy naponta 10 ezer ember érkezzék Törökországból Görögországba, majd minden regisztráció nélkül tovább zúduljon, egészen Ausztriáig. Hozzátette, hogy 95 ezer menekült ellátása évi egy milliárd euróba kerül. A miniszter megerősítette, hogy a Néppárt támogatja a rendőrség javaslatát: létesüljön kerítés a szlovén határon. Úgy fogalmazott, hogy itt nincs helye az ideológiai vagy fogalmi vitáknak. (Közben nyilvánosságra került, hogy Spielfeldben kettős határzárat létesítenek, legfeljebb10 km hosszan. A második vonal szögesdrót lesz.) Kurz egyébként azt is mondta, hogy ha Németország becsukja a határát, akkor abban a pillanatban az osztrákoknak is ezt kell tenniük. 

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!