Figyelőlistára helyezte Magyarországot az Európai Unió a kormányzat által megakadályozni kívánt Pride-dal kapcsolatban kilátásba helyezett arcfelismerő technológia miatt – írja a Politico.
A portál szerint Brüsszelben azt vizsgálják, jogszerű lenne-e, ha a magyar hatóságok alkalmaznák ezt a mesterséges intelligencián alapuló eszközt az LMBTQ-rendezvény résztvevőinek személyi azonosítására. Az ügy egyfelől a legfrissebb eleme az uniós központ és Orbán Viktor kormánya közötti összeütközések sorozatának, másfelől az első tényleges tesztje az EU mesterséges intelligenciával foglalkozó jogszabályainak, amelyek egyes bírálók szerint túlságosan sok kivételt engednek az alól, hogy hatékonyan lehessen megakadályozni a technológiával való visszaéléseket.
Thomas Regnier bizottsági szóvivő elmondta a Politiconak, hogy azt mérlegelik, összeegyeztethető-e az uniós joggal az a magyar jogszabály, amely engedi biometrikus kamerák alkalmazását a tüntetők azonosítására. A magyar kormány a gyermekeknek az LMBTQ-propagandától való védelmére hivatkozik, az ellenzők szerint ugyanakkor azért szítják az LMBTQ elleni kampányt, hogy begyűjtsék a szélsőjobb támogatását. Az egyik jogi vonatkozású kérdés, amit a brüsszeli bizottságnak el kell döntenie, az, hogy az arcfelismerés alkalmazása valós időben történik-e – ami az uniós előírások megsértését jelentené –, vagy pedig Magyarország kimentheti magát a megfigyelés alatt készült felvételek feldolgozási módjára hivatkozva. Az uniós törvény, amely a mesterséges intelligenciáról született, 35 millió euróig terjedő bírságot tesz lehetővé a technológia jogsértő alkalmazása esetére.
Regier szerint a Bizottság nem fog habozni, ha lépéseket kell tennie, egy magyar kormányzati szóvivő viszont azt mondta a Politiconak, hogy Magyarország úgy véli, az új előírások összhangban vannak a magyar alkotmánnyal és az uniós joggal. AZ EU-jogszabály megalkotásakor heves vitákra adott alkalmat az a nézetkülönbség, hogy a biometrikus azonosítást az Európai Parlament képviselőinek nagy része tilalmazni akarta, miközben a tagországok kivételt kívántak adni a súlyos bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépés végett. A magyar törvénymódosítás a valós idejű alkalmazás uniós tilalmába ütközik – állítja Brando Benifei olasz szociáldemokrata EP-képviselő. Emellett két tucat civil szerveződés fejezte ki aggodalmát a magyar jogszabály-módosítás miatt Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek küldött levelében.
A Politico cikkéből az derül ki, hogy a jogi viták nagyrészt annak megítélése körül forognak, milyen időbeli eltérésre van szükség az uniós jog értelmében a biometrikus felvétel elkészítése és az így nyert adatok feldolgozása között, mert: ha megfelelőnek találják a késleltetés mértékét, akkor az már nem minősül eleve tiltott alkalmazásnak, bár akkor is hordoz súlyos kockázatokat a személyiségi jogok megsértésének az eshetőségét illetően.
Az EurActiv egyik cikke szerint a mezőgazdaság került Orbán Viktor Ukrajna elleni legfrissebb kampányának a középpontjába, és a magyar gazdák is teljes súlyukkal bevetik magukat a nyomásgyakorlásba. A kormány arra figyelmezteti a polgárokat, hogy az ukrán EU-tagság esetén az élelmiszerboltok polcai génmódosított olcsó termékektől roskadoznának, a miniszterelnök pedig személyesen vezeti a kampányt, és azt állítja, hogy nem maradna pénz a magyar gazdák számára – írja a brüsszeli portál.
A cikk emlékeztet arra, hogy a Magyarország az uniós előírásokat sem fogadja el, és a világ egyik legszigorúbb szabályrendszerét érvényesíti a GMO-termékekkel szemben. Ugyanakkor viszont felhívja a figyelmet arra, hogy Ukrajna az uniós előírásokhoz való igazodáson dolgozik, és 2026-ban érvénybe fogja léptetni a génmódosított termékek jóváhagyásának új eljárási szabályait. Megszólaltatja az EurActiv Papp Zsolt Györgyöt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét, aki szerint: ha Brüsszel erőlteti az ukrán EU-csatlakozást, akkor kockára teszi minden uniós termelő életképességét és az EU élelmiszer-biztonságát.
A török nép ellenáll az autokráciának, többet érdemel a hallgatásnál – írja szerkesztőségi vezércikkében a The New York Times.
Az írás szerzői szerint az Egyesült Államoknak időnként jó oka van arra, hogy kellemetlen kormányzatokkal barátkozzék, hiszen a veszélyekkel teli világban a demokráciák nem engedhetik meg maguknak, hogy elidegenítsenek maguktól minden nem-demokráciát. De – teszik hozzá – az autokrata rendszerrel való szövetségkötést illetően legalább gondosan mérlegelni kell azt, hogy az ilyen viszony mekkora értéket jelent az Egyesült Államok számára, illetve mennyire utálatos a szóban forgó rezsim magatartása. Törökország esetében – írják a The New York Times szerkesztői – nem könnyű a válasz, tekintettel az ország stratégiai fontosságára és Recep Tayyip Erdogan elnök keménykezű hatalmára. De a világ demokráciáinak a szemében a mérleg romlik, és a mostaninál képesek többet tenni a török nép támogatása, az Erdoganra való nyomásgyakorlás érdekében. A török választók pedig a jelek szerint belefáradtak Erdoganba. Ekrem Imamoglu ellenzéki vezető letartóztatása után törökök százezrei lepték el az utcákat.
Ehhez kurázsira van szükség. A hatóságok százakat tartóztattak le. Többet érdemelnek, mint hogy hallgatás övezze bátorságukat – olvasható a The New York Times szerkesztőségi vezércikkében.